A PRO RÈV EGYESÜLET Kiadványa
IV. Èvfolyam 2006.
2-3.szám szeptember
Mottó: „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő.Őrizd szüleid egészségét, mert a múlton épül fel a jelen és a jövő.”Bárczi Gusztáv
Vagyok, aki vagyok!(2 Mózes 3,14)
Aligha van ember a földön, aki föl nem tette már magában azt a kérdést, hogy „Van-e Isten?”Ez leginkább akkor vetődik fel, amikor gondokkal-bajokkal küszködünk, amikor betegség környékez bennünket, amikor elveszítettük munkahelyünket és kétségbeesésünkben nem tudjuk már, hogy mit is cselekedjünk.Valójában azonban alig van olyan, aki valamiképpen ne hinne Istenben.Vannak akik a „sors”-ot teszik a Teremtő helyébe, és azt mondják, hogy az ember többé-kevésbé kivan szolgáltatva a véletlennek, a sorsnak, mások szerint minden előre ki van rendelve, vannak ismét mások, akik Isten helyébe egy „magasabb lényt”helyeznek.Pedig semmiből nem támadhat semmi, csupán az ember jobban szereti a látható valóságokat,a megfogható tényeket, mint azokat a dolgokat, amelyek nem láthatók és nem hallhatók.Ugyanakkor az embernek el kell ismernie, hogy sok minden van körülötte, amit szemével és fülével nem tud érzékelni, mégis léteznek.
Sok nagy név volt már a földön, de az emlékezet csak kevesekét tartotta meg.Isten neve több mint kétezer évvel ezelőtt hangzott el először , és azóta nem lehet sem elfelejteni, sem elnémítani.
A világban járva-kelve sokszor hallom, hogy azt mondják egy-egy embertársunkról, hogy csak egy közönséges, hétköznapi ember.Pedig valójában minden ember, Istennek egészen hétköznapian csodálatos teremtménye.A közönségesben is olyan sok a bámulatraméltó, hogy sokszor nem tudunk hová lenni a csodálkozástól. Különben is, Istennek világa nem állhat kizárólag rendkívüli teremtményekből, szüksége van egy sereg hétköznapi lényre is, olyanokra , mint te és én.Az egyik ember rövid, a másik hosszú ideig él, vannak akik megbírkóznak azzal a kérdéssel, hogy miért, mi végett élnek a földön, vannak azonban akik nem találják meg a feleletet a kérdésekre és föladják a küzdelmet, eldobják az életüket.Isten a maga képére teremtette az embert, tökéletesnek és teljesnek, akiben semmi veszendő, semmi torz nem volt.Az első ember halhatatlan , tiszta szívű, minden gonosz gondolattól mentes, szabad volt, aki nem ismerte a halált. Isten teremthetett volna akarat nélküli teremtményeket, csakhogy az ember nemességét a szabadsága jelenti.Nyilván nagyon boldog is lehetett az első ember, mivel nem ismerte a nyomorúságot és a gondokat. Ilyennek teremtette Isten az első embert, amelynek mai utóda annak csupán torzképe. Isten és a mai ember között ott áll a bűn, még akkor is, ha az ember egyébként vallásos.Bűnös szívéből gonosz gondolatok, cselekedetek és szavak kelnek szárnyra. Örülünk más bajának, annak, amikor a szomszéd tyúkja is elpusztul, nem csak a miénk, képesek vagyunk még arra is, hogy eláruljuk felebarátainkat vagy hamis tanúbizonyságot tegyünk, csak azért, hogy mocskos életünket a földi hatalmaktól megmentsük vagy feljebb kerüljünk a ranglistán.Sokszor hullákon gázolunk át, csak hogy a kitűzőtt céljainkat elérjük. „Bizony nincs olyan igaz ember a földön, aki csak jót cselekedne, és ne vétkezne.”(Prédikátor 7, 20) , írja a Biblia.De a szeretet és az örök élet bizonyossága mégis boldoggá tehet minden keresztyént. Nincs jogunk az emberek gyűlölködése és igazságtalansága ellen lázadni, amíg ugyanazon az oldalon állunk, mint azok, akik megfeszítették az Igazat. Ha azonban életünkbe bevonul Jézus, a békesség fejedelme, az igazság és szeretet Istene, akkor valóságos boldogságot találunk a földön is.
„Az élet olyan mint egy pénzdarab.Őrizgetheted sokáig a zsebedben.Ugyanazzal a pénzdarabbal vásárolhatsz jó vagy árut.De vigyázz! Csak egyszer költheted el.Helyesen kell felhasználnod az életedet,” vallotta Gladys Aylward távolkeleti misszionárusnő.Bízom benne, hogy mindannyian megtaláljuk az Istenhez vezető utat és neki tetsző életet élve, megmaradunk minden körülmények között nemes szívű, gerinces, szabad, nemzetünkhöz hű, magyar embereknek!
Wass Albert
Kivándorlók dala.
Bús vállunkon nyűtt tarisznya,
nyűtt lábunkon ócska csizma,
fel is út, le is út,
idegenbe visz az út.
Fáj szívünkben régi emlék,
bizony pajtás, haza mennénk,
de nincs hova: nincs hazánk
se otthonunk, se anyánk.
Idegenből idegenbe,
munkahelyről munkahelyre
visz az idő, visz a szél,
gonosz idő, gonosz szél.
Gép dübörög, fejsze csattan,
otthon járunk gondolatban
s míg hordjuk a szolga-súlyt
fáj az élet, fáj a múlt.
De majd egyszer üt az óra
s fölszállunk egy víg hajóra,
hohahó, szép hajó!
Vítorlája, mint a hó!
S nyűtt szívével halál szárnyán
Hazatér a bujdosó.
Rév története (V.)
Széchényi István, a legnagyobb magyar az 1830-as és az 1840-es években azon munkálkodott, hogy a nemzetet kiemelje a tudatlanságból és parlagiasságból, az országot pedig a gazdasági-kulturális elmaradottságból.Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, megépíttette a Lánchhidat Pest és Buda között és „ Hitel” című munkájával a gazdasági fellendülés elméleti alapjait teremtette meg.
Széchényi szerette volna békés úton rendezni Béccsel és a Habsburg uralkodóházzal a magyar nemzet szabadságának, függetlenségének ügyét, ellentétben Kossuth Lajossal, aki a forradalom által tartotta kivihetőnek a nemzet felszabadítását.A forradalom ki is tört s az 1849-es világosi fegyverletétellel ért véget: a szabadságharc kudarcba fulladt, Széchényi megtébolyodott és a döblingi elmegyógyintézetben fejbelőtte magát, de a szabadság eszménye kitörölhetetlenül beivódott a szívekbe.
1867-ben Deák Ferenc, a haza bölcse elérte azt, amit már Széchényi tervezett: a kiegyezést a Monarchiával, a Bécstől való nemzeti függetlenséget, autonómiát, illetve azt, hogy ezentúl Osztrák-Magyar Monarchiaként szerepeljen az ország az európai politikai- hadi- diplomáciai vonalon.
1867-től a magyar nemzet fokozatosan felvirágzott: iskolák, egyházak, gazdasági és nemzeti kulturális intézmények sokasága keletkezett, s ez a fellendülés a vidékre is kiterjedt, így Körösrév sem maradt ki a folyamat pozitív vívmányaiból.Jóllehet 48 direkte nem érintette a községet, de indirekte igen: egyrészt a szabadság szellemisége, másrészt Bersek József 48-as honvédtábornok személyisége, akit a forradalom bukása után Zichy Ödön gróf rejtegetett a birtokán, hogy az a kivégzést kikerülje.
Bersek tragikus halálát követően( családi okokból öngyilkos lett) a gróf vörös márványból síremléket állított halála helyén, s Rév lakosai kegyelettel adóztak sokáig emlékének, s általa éberen tartották szíveikben 48 szellemét és az egészséges nemzettudatot egyaránt.
1851-ben óriási árvíz pusztított Réven, ami megrongálta a református templomot, és az emberek házait, javait egyaránt.A vízkatasztrófa megismétlődött 1873-ban, s egy 1900.évi dokumentum szerint:”A község ősi egyháza hajdan a Körös mellett állott, de a víz elsodorta.A mostani református templom 1873-ban, a görög-katolikus pedig 1790-ben épült.”
Az új Isten-háza 1876-ban lett kész, s a bejárati ajtó fölötti felirat szerint” Építtetett Papp Károly esperes, Józsa Gábor lelkész, Seres János curátor, Ö. Kósa Mihály, C.Juhász András, Técsi Mihály, Cseri Mihály, Samu Halász Sámuel idejében 1876” A felirat”retusálását” Kósa (Bernáth) Ildikó és Boros Ildikó végezték el.
Másfél évtizeden át zavartalanul folyt a lelki-evangéliumi újjáépülés.A XIX.század végét, az 1890-es éveket mindenképpen mint gyászéveket tartja számon a helyi emlékezet és annak krónikája, hiszen két hatalmas katasztrófa is súlytotta a községet.
Sass Kálmán híradása szerint:” 1891jun.12.-én délután 3-kor egy szörnyű vihar nagy károkat okozott (mely) a templom összes ablakait beverte, nemkülömben a Körös folytonos áradása nagy nyomorba döntötte az amúgy is szegény népet.”
1896 nagy ünnep volt a magyarság számára, hiszen milleniumi esztendő volt, amikoris az össznemzet együtt örült annak, hogy Árpád vezér éppen 1000 évvel vezette honfoglaló népét a Duna- Tisza közére, Erdélyországba-egyszóval a Kárpát medencébe.
Rév népe szörnyű kárt szenvedett ez év májusának a végén: rettenetes tűzvész pusztított, s döntötte nyomorba ismét a faluközösséget.
Egy hiteles, egyházközségünk birtokában levő eredeti dokumentum szerint:” A révi ev.ref. egyház alig épitette ujjú hitrokonainak jótékonysága s híveinek áldozatkészsége folytán egyháziépületeit, midőn folyó év május 29-én kiütütt óriási tűzvésznek községünkben 57 ház, 71 melléképúlet lett áldozata, 293 lélek maradt hajléktalanúl, elvesztve mindenét e romboló elem hatása alatt.Ev.ref. egyházunkat érte legérzékenyebben a csapás, mert a 37 család ev.ref.vallású volt.Ezek most, mint fazekasok, napi keresetforrásuktól is megfosztva, Isten szabad ege alatt várják a szabadító segedelmet...Egyházunk a végvidéken vallási és nemzetiségi missiót van hivatva betölteni s egyedül hittestvéreink anyagi támogatása teszi lehetővé, hogy egyházunk a végpusztulástól megóvassék, hogy „meg ne rémüljünk felettébb azon tűz által való kísértettől, amely mi rajtunk esett”(I. Péter 4:12).
A fenti dokumentum 1896.június 4.-i keltezésű s Karácsony Imre ev.ref.lelkész és Juhász Ferenc egyházgondnok láttamozta.
Testvéri segítséggel lassan újjáépült a község és az ev.ref.templomot is restaurálták.1896-ban 50 révi család foglalkozott fazekassággal, s a tűzüzön után újra lett otthonuk és munkájuk is, de igazán a következő század, a XX.hozta meg a település számára a kirobbanó fellendülést.
A századfordulótól a lakosok száma megháromszoródott: 1173-ról 2843-ra nőtt(lásd Sipos Orbán: Biharvármegye, Nagyvárad 1905 c. művét).
A magyar anyanyelvű lakosok száma felülhaladta az ezret és folyamatosan beindúlt a község fejlődése, a lakosság polgáriasodása, az ipari fellendülés( például a cserépkályha gyár létrejötte) s ezzel párhuzamosan az egyházi és művelődési felvirágozás is bekövetkezett.
Boros.J.Attila ref. lelkész
(Folytatjuk)
Sóvám ünnepség Réven.
Vasárnap délben a Polgármesteri Hivatalban gyülekeztek a környék településeinek polgármesterei, alpolgármesterei, Ilie Bolojan, a révi születésű Bihar megyei kormánybiztos, hogy Dorel Cosma helyi polgármesterrel és a népviseletbe öltözött amatõr népi együttesekkel közösen felvonuljanak a rendezvény színhelyére, a futballpályára.A színpadra érve Dorel Cosma üdvözölte a nagyszámban megjelent érdeklõdõt, Rév magyarországi testvértelepülésének polgármesterét Vígh Viktort, valamint Aurel Ciriacot, a Körösvidéki Múzeum igazgatóját.Az anyaországi község polgármestere hozzászólásában kiemelte azt, hogy évrõl -évre szemmel láthatóan fejlõdik a Sebes-Körös menti település és reményét fejezte ki, hogy ez a gyarapodás nem fog leállni a jövõben sem , majd mindenkinek jó szórakozást kívánt.Aurel Chiriac a tavaly decemberben megjelent Rév, román nyelvű monográfiáját ismertette röviden, majd a Bihar megyei Kultúra és Hagyományörzõ Központ munkatársainak szervezésében kulturális programot mutattak be a környékbeli községek amatõr néptáncegyüttesei és népdalénekesei.A délutáni programban sokan várták az élesdi és révi fiatalokat felvonultató Rezeda együttes fellépését, hiszen a helyi gyerekeket elsõ ízben láthatták" hazai pályán" a szülõk, nagyszülõk, ismerõsök.A szatmári , majd a széki táncok bemutatása után, a közönség nagy tapssal jutalmazta a kis táncosokat.A focipályán felállított nagyszámú sátorban enni és innivalóval kínálgatták a kilátogatókat.A program este tíz órakor pompás tüzijátékkal folytatódott, majd az esemény reggelig tartó szabadtéri diszkóval zárult.
II.Sebes-Körös menti szavalóverseny Réven.
Ötvennégy fiatal vett részt májusban a második alkalommal megrendezésre került Sebes-Körös menti szavalóversenyen.A rendezvényt a Communitas Alapítvány is támogatta.
A tavalyi sikereken felbuzdúlva és a hagyományokat folytatva a Révi Technikai Fõgimnázium és a Pro Rév Egyesület vezetõsége idén is megrendezte a megmérettetést az iskola egyik osztálytermében.A versenyzõk Élesdrõl, Feketeerdõrõl, Örvéndrõl, Biharszentjánosról, és a helyi tanintézetbõl érkeztek és három korcsoportba osztva I.-II., III-IV., illetve V.-VIII.-sok vettek részt a versenyen.Az eseményt Técsi Ferenc iskolaigazgató nyitotta meg, majd Hasas János a Pro Rév Egyesület elnöke üdvözölte a jelenlévõket.Arra számitottunk, hogy jó idõ lesz a mai napon, és a más településrõl érkezett fiatalok a verseny után bejárhatják majd a révi szorost és meglátogathatják a Zichy-barlangot is.Sajnos a barlangba a patak magas vízállása miatt nem lehet bemenni, mondta, majd sok sikert kívánt a résztvevõknek. A versenyen egy szabadon választott verset kellett elõadniuk a fiataloknak és a Kis Törék Ildikó, F.Bathó Ida színművésznõkbõl és Petõ Csilla tanfelügyelõbõl álló zsűrinek bizony nem volt könnyű dolga, hiszen szebbnél -szebb szavallatok hangzottak el.A verseny végén, amíg a zsűri dolgozott, addig a szervezõk hot-doggal és ásványvizzel kínálgatták a résztvevõket.A zsűri véleményét és döntését Kis Törék Ildikó ismertette.Sokan azt gondolják, hogy ilyen fiatal I.-II. osztályos gyerekeknek nem is kéne szavalóversenyt rendezni, ám most meggyõzõdhettünk arról, hogy helyes versválasztás esetén kitűnõen teljesítenek ezek a gyerekek is.Nagyon sok résztvevõ helyesen , tisztán beszél, de vannak akiknél gond van a kiejtéssel.Tanárok, szülõk járjanak utána mi ennek az oka.A felkészítõ tanárokat kérem, hogy a gyerek korosztályának megfelelõ verset válasszanak, hiszen ma is hallottunk olyan verset, amelyet még egy végzõs diák sem biztos, hogy megértene.Versmondás közben a szavalók mutogatnak, gesztikulálnak.Kell, de nem szabad túlzásba vinni ezt sem, mondta a színművésznõ.Suttogva is elõlehet adni egy verset és a mondanivalóját meglehet érteni, egészítette ki az észrevételek sorát F. Bathó Ida. Nem biztos, hogy aki hangosabban szól, az jobban is szól, mondta.A zsűri döntése alapján korcsoportonként a legjobbak: I.-II. osztályosoknál1.Kormos Alexandra, Élesd, 2.Lakatos Márton , Feketeerdõ, 3.Gavrilut Dóra, Rév
III.-IV. osztályosok: 1.Hasas Róbert, Rév, 2.János Teodóra, Feketeerdõ, 3.Lõkös Zsombor, Élesd
V.-VIII.korcsoport nyertese Illés Adorján, Élesd, 2. Hasas Réka , Rév, 3.Ehupov Norbert, Örvénd.Minden résztvevõ emléklapot kapott és a kategóriák elsõ három helyezettjei mellett minden korcsoportban három dícséretet is kiosztottak.Különdíjakat ajánlott fel még a nagyváradi Pro Familiae Alapítvány, illetve a Pro Rév Egyesület.Az esemény záróakordjaként a szervezõk felkérésére Kis Törék Ildikó egy mesét adott elõ, melynek a végén a teremben ülõ gyerekek, felnõttek megfogták egymás kezét és együtt mondták el a mese üzenetét , hogy: soha szerte ne szakadjon, a szeretet lánca!
In memoriam Kovács István, Mezőtelki.
Az idén tavasszal hunyt el az egykor színmagyar Sebes-Körös menti település, Mezõtelki egyik legismertebb egyénisége Kovács Pista bácsi, az „amerikás”, ahogy egyszerűen nevezték a helybéliek.
Állítólag senki sem lehet próféta a saját hazájában. Ő nem is akart próféta lenni, de hitt abban, hogy ha az ember valamit el akar érni, akkor azt konok hittel, kitartással el is érheti.Fájt neki az, hogy 1948-49-ben Mezõtelki elvesztette függetlenségét azzal, hogy elválasztották az örvéndi körzettõl, megszakítva ezzel a környék magyarságának évszázados kötelékét. Fájt neki az, hogy fiatalon itthon nem találta meg számításait, ezért vállalta azt a kockázatot, hogy elindul az ismeretlenbe s a Ceausescu években kalandos körülmények között átszökött Jugoszláviába, onnan a láger, a katonáskodás majd az amerikai letelepedés már csak néhány epizód kalandos életébõl.Az USA-ban, amint a Romániából kicsempészett falurombolási terv listáján az õ kis falujának a nevét is megpillantotta, azonnal lépéseket eszközölt és a kinnt élõ magyarságot megmozgatva nagy tüntetéseket szerveztek a román és a csehszlovák követségek elõtt több amerikai és kanadai nagyvárosban.Családot alapított, jól keresett, jól élt Amerikában. Ám Erdély, Mezõtelki hívó szava még az óceánon túlra is eljutott és Pista bácsi 45 év távollét után már nem mint látogató, hanem mint román állampolgár jelentkezett a határnál.Letelepedett Telkiben, házat épített, gyümölcsöst telepített, ismét családot alapított.Öreg, viharvert tölgyfa volt, akit "megtépázták a viharok, de él, belécsapott a hidegháború villáma, de a viharok után is több új hajtást hozott két kontinensen is, lerágták a kecskék és kihajtott.." vallotta magáról 2004-ben megjelent önéletrajzi könyvében.Sokan nem értettek egyet elveivel, politikai nézeteivel."Kultúra és politika nélkül nincs teljes élet", mondta."Ez a kettõ olyan, mint a levegõ összetétele, ha valamelyik hiányzik vagy az arány megbomlik, a fizika törvénye szerint beáll a sorvadás".Még 77 éves korában is tovább akart tanulni , ezért felvételire jelentkezett a Partiumi Egyetem agrármérnöki szakára.Látta, hogy a magyar nemzet nagy tölgyfájáról tolvajnépek nyesik le az ágakat tüzifának. De bízott abban, hogy a gyökérzet olyan életerõs, hogy képes lesz egy szép tavaszi napon annyi hajtást hozni, amennyit nem tudnak majd kivágni.Ameddig élt féltette, aggódott nemzetéért és hírdette, hogy" érdemes élni, mert az élet Isten rendelése és nem véletlen az sem, hogy létezünk, mert Neki célja van velünk."Nyugodj békében, Pista bácsi, és kérünk, hogy a mennyei magasságokban járj közbe az Úristennél, hogy tartsa meg nemzetünket hitében, mert egy népet csak úgy lehet kiírtani, ha az feladja a megmaradás és a túlélés reményét!Hasas János
Dohányzás vagy egészség? Válaszd az egészséget! címmel rendeztek konferenciát az élesdi szociális kantinban.
Konfirmálás Élesden.
Míg a római katólikus templomban Tempfli József celebrálta a bérmálási szertartást, a református templomban konfirmálás zajlott.Az eseményen részt vett ft.Tõkés László református püspök felesége is.
Szülők, nagyszülõk, rokonok, barátok, helyi és környékbeli reformátusok töltötték meg vasárnap délelõtt az élesdi református templomot, ahol az ünnepi igehirdetést követõen nyolc fiatal várta a konfirmálási szertartás kezdetét.Az eseményen Lugosi Mihály helyi lelkipásztor az Apostolok cselekedeteinek, elsõ fejezete , 24-25.versei alapján hirdette az Úr szavát.Az egyháznak csak akkor lehet ereje, ha az örök reformációban gondolkodik, mondta az igehírdetõ.Szükség van arra, hogy a már beidegzõdött magatartási rendszerbõl tanuljunk meg átállni és próbáljunk meg a jelenben élni.Vajon mit tesz a közösségünk azért a krisztusi testtért, amely megfeszíttetett, vajon kik lesznek azok akik majd átveszik helyünket itt a földön, ezekben a padokban, tette fel kérdéseit a lelkipásztor.A konfirmálás mint esemény nem csak arra jogositja fel a fiatalokat, hogy a jövő vasárnap az úrvacsora kegyeivel éljenek, hanem helytállásra kötelez és buzdit is. Milyen jó lenne ha az egyházban nem az emberi tervek állnának előtérben és érvényesülnének azok a dolgok, amiket Isten elvár egy kereszyén embertől.Ne legyünk kicsiny hitüek, merjünk bízni Isten kegyelmében, buzdította híveit Lugosi Mihály. Két évvel ezelőtt amikor felvetődött az a javaslat, hogy felújitsuk a templomunkat, bizony kevesen hittünk abban, hogy csekély anyagi forrásainkat tekintve sikerülhet majd. Ám lassan megjelentek Isten csodái, külföldön és idehaza segítőkész emberek álltak mellénk és az elkezdett munka lassan a befejezéséhez közeleg.Legyünk igényesek, mert a széthulló gyülekezetek sorsára jutunk, ha nem leljük meg Isten aratásába beálló munkásokat, ha a földi életet befejezők helyébe nem lelünk másokat, mondta a lelkipásztor.Az igehirdetést követően Lugosi Mihály virággal köszöntötte Tőkés Lászlónét, majd megtudtuk, hogy a ft. püspök úr felesége nagy figyelemmel követi az élesdi Kajántó Mária gyermek-és ifjúsági házban lakók életét és a most konfirmáló nyolc gyerekből négyen az otthonban nevelkednek.A kellőképpen felkészült fiatalok vallást tettek hitükről a gyülekezet előtt.Bizony több jelenlévőnek könnycsepp jelent meg a szemében, annak láttán, hogy a lábtöréssel operált Fazakas Gábor tolószékben ülve válaszolt a Kátéból feltett kérdésekre vagy amikor éppen az otthonban élő egyik kisfiú szájából felcsendült Isten azon parancsolata, hogy Tiszteld atyádat és anyádat!
Ezt a mai vizsgát sikeresen vettétek, mondta Lugosi tiszteletes, de az életben még nagyon sok , kemény vizsga vár rátok.Ezt követően Létai István a helyi KRISZ választmányi tagja köszöntötte a fiatalokat, majd a lelkésszel közösen okleveleket és ajándékokat osztottak ki a gyerekeknek.A templomi esemény a Maruntelu Ágnes által vezetett Hozsánna kórus műsorával zárult.Közreműködött a nagyváradi Thurzó Sándor és Tasnádi Ferenc.
Bérmálás az élesdi katolikus templomban.
Vasárnap reggel kilenc órakor zsúfolásig megtelt az élesdi római katólikus templom, ahol a misét majd a bérmálási szertartást ft.Tempfli József megyés püspök celebrálta.
Tizennégy fiatal várta vasárnap reggel nagy izgalommal, hogy Tempfi József püspök és két plébánosát követve bevonuljon az Úr házába és Isten kegyelmébe ajánlják magukat.
Nagy szerettel köszöntöm a helybélieket és mindazokat, akik a mai napon eljöttek a bérmálási ünnepségünkre, mondta bevezetõjében Tempfli püspök, majd így folytatta: itt Élesden mindig jól megvoltak egymással a különbözõ nemzetiségű és vallású emberek.Védenünk kell a magunk hagyományait, vallásunkat de ezt úgy kell tennünk, hogy tiszteletben tartsuk a másokét, mondta az igehirdető.Két fiatal bérmáló olvasott fel a Szentirásból egy-egy olvasmányt, majd a püspök a mise keretein belül több példát is megismertetett a jelenlévõkkel.Nemrég egy pozsonyi látogatásom alkalmával vettem észre, hogy a templom elõtt, amelyet éppen meglátogattunk egy bácsika üldögél.A túristák sorra kis csomagocskákat adtak át neki.Nemsokára kibontotta a tasakokat és az elõkerülõ magvak láttán pillanatok alatt galambok lepték el az idõs ember kezét-lábát azért, hogy az ételhez hozzájussanak.Ahogy a galambok hozzászoktak az öregemberhez, mert rá voltak szorulva a segítségére, remélem, hogy a most bérmáló fiataljaink is hozzászoknak majd a templomunkhoz, az Úristenhez és Teremtõnk jóságos kegyelme segíti majd õket, abban, hogy a jövendõnek biztos alappillérjeivé, embereivé váljanak.Mindebben nagy szerep jut a szülõknek, nagyszülõknek , bérmaszülõknek, hiszen hiába mondunk bármit is, ha tetteinkkel ezeknek a fiataloknak nem mutatunk példát, azért, hogy megtalálják a helyes utat és azon tovább tudjunk haladni.Isten segítõ és megszentelõ kegyelme nélkül nem tudunk létezni, mondta a püspök. A hívek nagy figyelemmel hallgatták azt a megtörtént esetet is, melynek során egy öt és fél éves gyerek vezetett vissza Istenhez egy sebész fõorvost.Súlyos bélproblémákkal beutalt gyerekhez hívták be egy éjjel a sebészt, mesélte Tempfli püspök.Miután megvizsgálta a kis beteget, azonnal látta, hogy az életét csak egy gyors műtéttel lehet megmenteni.Minden perc számított és az elaltatás elõtt a fõorvos nyugtatni próbálta a gyereket.Jó, doktor bácsi, szólalt meg a fiatal, de én elalvás elõtt mindig imádkozni szoktam, mondta.A gyerek imádkozott Istenhez, majd elaltatták és a műtét nagyon jól sikerült.Az Úr segítsége vagy a mi orvoscsoportunk ügyességünk mentette meg a gyerek életét?, tette fel magában a kérdést a sebész.Biztos, hogy mindkettõ hozzájárult a sikerhez, adta meg a választ Tempfli püspök, de tény , hogy attól kezdve minden reggel imádsággal kezdõdött és este imával zárult a fõorvos napja.
A mise után mind a tizennégy fiatal háta mögé felsorakoztak a bérmaszülõk és jobb kezüket a fiatalok jobb vállára helyezve kérték Istent, hogy teremtse meg közöttük azt a lelki kapcsolatot, melynek segítségével sikerül majd kiválasztani a helyes utat, amely boldogságot hoz majd nemcsak a földi életükben , hanem azon túl is.Az esemény színvonalának emeléséhez nagyban hozzájárult a Maruntelu Ágnes által vezetett helyi Hozsánna kórus.
Ünnepelt a révi baptista fúvószenekar.
Mottó:
Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkrõl énekelni jó, hiszen Õt dicsérni gyönyörűséges és illendõ dolog!
(Zsoltár 147,1.)
Míg tavaly a révi baptista gyülekezet megalakulásának centenáriumi évfordulóját ünnepelték, vasárnap délelõtt a helyi fúvószenekar fennállásának 80. évfordulójáról emlékeztek meg.
A Bihar megyei baptista gyülekezetek közül a révi azok közé tartozik, ahol alkalomról-alkalomra románok és magyarok közösen gyűlnek össze az Úr házában , hálát adni és dicsõiteni a Teremtõt.Az imaházban az igehírdetések két nyelven, magyarul és románul történnek, a helyi fúvószenekar pedig már évtizedek óta emeli az együttlétek színvonalát.Vasárnap délelõtt negyed tízkor a fúvószenekar imaház elõtti fellépése hírdette azt, hogy rendkívüli esemény lesz az imaházban, melynek keretében megemlékeznek majd arról, hogy több mint 80. évvel ezelõtt alakult meg a helyi zenei csoport.Pop Florian, a gyülekezet vezetõjének üdvözlõ szavai után a gyerekfúvószenekar karmestere Szilágyi Mihály szólt a megjelentekhez, elmondva azt, hogy évek óta foglalkozik a fiatalok zenei oktatásával. A mostani csoportban 15- en vannak és bízom benne, hogy sokan tovább folytatják majd a felnõtt zenekarban is, mondta.A fiatalok elõadása után Géczi Sándor, aki több mint hatvan éven keresztül működött a helyi zenekarban elmondta, hogy a kommunizmus éveiben bizony nehéz dolog volt más helységekben fellépni, mivel a diktatúra ellenségnek tartotta a baptista vallás híveit, így elõfordult, hogy a milicia embereinek azt kellett mondaniuk, hogy a Megéneklünk Románia fesztiválra mennek , ha feltartóztatták õket útban valamelyik gyülekezet felé, ahová meghívást kaptak.Dorel Cosma helyi polgármester üdvözlõ szavai után Lele Florian ismertetõjébõl megtudhattuk, hogy 1924 novemberében kezdõdtek el a fúvószenekar első próbái, elõször Kõröstopán gyakoroltak a lupényi Mekeres Péter vezetése alatt.Az első hangszereket 1925-ben vették a barátkai gyülekezettõl és ekkor még csak 7 tagja volt a csoportnak.Azóta több ízben újították fel a hangszereket, legutóbb 2005-ben.Most 28 aktív tagja van a csoportnak és a karmester most Luca Liviu .Az eltelt több mint 80 évben 93 tagja és tíz karmestere volt a zenekarnak.Ezek után Radu Tirle szenátor, aki Ioan Cocos esküllõi polgármesterrel érkezett a megemlékezésre -szólt a jelenlévõkhöz.Elõször járok Réven, mondta, hiszen négyszáz helyre kell eljussak, ahol Bihar megyében baptista gyülekezetek működnek.Már több mint száz helyen megfordultam, az idei évben a Sebes-Körös menti településeket látogatom majd meg, mig jövõre a diószegi rész következik majd a programomban, mondta a szenátor. Szerinte Romániában nagyon kevesen vannak azok, akik hisznek abban, hogy Isten van mindenek fölött, hogy még a természet erõit is Ő irányítja.Pedig Craiován például a sötét erõk által irányított varázslók tartottak kongresszust és néhány héttel késõbb a Duna kilépett medrébõl, mitegy válaszul arra, hogy Istennek nem tetszõ dolog történt.
Kitért a mostani kultusztörvénytervezetre is.1948 óta minden kormány csak ide-oda passzolja, mondta, de addig amíg a vallást, a templomokat csak kft-nek tekinti sok honatya , addig Romániában nem lesz egy minden igényt kielégítõ törvény.A szenátusban dolgozó még két baptista vallású honatyával közösen, hat módositást javasoltunk a törvénytervezethez, de a parlamenti képviselõk elé mégis az eredeti , módosítás nélküli jutott el, panaszolta.Sok projekten dolgozom, de sajnos a nyilvánosság elé nagyon kevés kerül, hiszen a sajtó csak ritkán foglalkozik azokkal, akik nem a nekik tetszõ közegbõl jönnek és próbálnak tenni valamit a közösségért.
Petre Dugulescu- aki két ciklusban volt paraszpárti parlamenti képviselõ és most mint meghívott igehirdetõ vett részt a révi eseményen-hozzászólásában kifejtette, hogy Romániában csak akkor várható javulás, ha a parlamentben és felsõházban nem három mint most, hanem legalább száz, az Úr szavát hirdetõ és annak megfelelően élő honatya dolgozik majd.Pop Mihály, a zenekar legöregebb tagja hozzászólásában örömét fejezte ki azért, hogy Réven van utánpótlás és a zenekar jövõje biztosítottnak látszik.Ezek után Samu Imre magyar míg Petre Dugulescu román nyelven hirdette az Úr igéjét Máté evangéliuma, 28 részének, 1-10.versei alapján.A megemlékezés szeretetvendégséggel zárult.
Holland vendégek Magyarkakucson.
Egy hollandiai alapítvány már több éve segíti a Magyarkakucson es a környéken élő embereket.Májusban a tulipán hazájából ismét egy négytagú csoport járt a településen.
Annie Elijzen, An Breukelaar, valamint a Bos házaspár már nem először érkezik segélyszállítmánnyal a Sebes-Körös menti településre.1999-ben alakult egy kezdeményező csoport amelyik azt tűzte ki célul, hogy segít az itteni embereken, meséli Be Bos, a küldöttség vezetője. Mikor először itt jártunk szomorúan láttuk, hogy a bennünket szívélyesen fogadó es kedves kakucsi emberek szemeiből kezd kiveszni a remény fénye , ezért úgy gondoltuk segítenünk kell. Ennek érdekében 2003-ban Hollandiában, 1750 km távolságra innen, megalakítottuk a Kakucs nevu alapítványt es munkához láttunk.Öt református gyülekezet támogat bennünket, de iskolákon, befektetőkön keresztül is sok mindent sikerül összegyűjtenünk, amit aztán eljuttatunk az itt élőknek.Nagyon jó a kapcsolatunk a kakucsi református gyülekezettel, de a szászfalvi polgármesterrel és a községhez tartozó többi településen szolgáló lelkészekkel, orvosokkal is.Ők azok akik eljuttatják hozzánk azt a listát, amire felkerül mindaz ami az itteni embereknek leginkább szükségük van, és mi megpróbálunk segíteni.Iskolapadok, orvosi felszerelés, ruhák, játszótéri felszerelés csak néhány dolog mindabból , amivel segíteni tudtuk az itteni közösséget.Néhány éven keresztül a karácsonyi élelmiszercsomagokat Hollandiában állítottuk össze, a tavaly óta azonban úgy döntöttünk, hogy a község üzleteiből vásároljuk meg az élelmiszereket, mert így a szállításra kifizetett összeget is a csomagokhoz tudjuk tenni.Míg az elején csak Kakucs volt a támogatásunk fő színhelye, most ezt kiterjesztettük a község többi településére is, hiszen sok szociális gondokkal küszködő emberrel talákozunk nap mint nap.Kedden meglátogattuk az élesdi kórházat is és úgy gondoljuk az elkövetkezőkben ezt az intezményt is támogatnunk kell.Ezért már a mostani szállítmányból felajaánlottunk részükre két ágyat, matracokat, fürdőszoba kellékeket.Mi mindenképpen azt szeretnénk, hogy az itteni kuratórium, melynek tagjai többek között a polgármester, az alpolgármester , a helyi lelkészek, orvosok, legyenek a vonat, amelyik húzza maga után az itteni közösséget, mi, az alapítvány holland irányítói pedig azt szeretnénk biztosítani, hogy ez a vonat sinen maradjon es helyes irányba haladjon tovább az itt élé emberek érdekében.H.J.
Újra megnyílt a révi barlang.
A révi cseppkõbarlangot elõször 1969 május 1-jére villamositották.Néhány év elteltével azonban a villanyvezeték, az égõk foglalatai a barlang nagy nedvességtartalma miatt tönkrementek.Május első hétvégéjén ismét kigyúltak a fények.
1903. november 10-én Handl Károly vasúti pályafelvigyázó és dr.Veress István református lelkész felkérésére Czárán Gyula robbantásokat eszközölt a patak elõretörésénél s egy sziklafal leomlásával"...elõtűnt a nagyszabású barlang, amelynek üregébe meghatott lélekkel léptünk be abban a tudatban, hogy itt még emberi lény nem járt sohasem"-írja emlékezéseiben dr Veress István.Több évtizednyi feltáró munka eredményeként az érdeklõdõ , természetet kedvelõ turista napjainkban mintegy 680 méteren csodálhatja meg a cseppköveket, a barlang csodálatos világát.
Szombaton délelõtt Aurel Chiriac a Körös Vidéki Múzeum igazgatója, a Megyei Tanács tehnikai osztályának alkalmazottai, Lõrincz László az Elco cég elnök-igazgatója, Dorel Cosma révi polgármester, tévések, természetbarátok, hegyimentõk gyülekeztek a Zichy -barlang bejáratánál.Több mint 100 évvel a barlang hivatalos megnyitója , és 37 évvel az elsõ villamosítás után ismét fény árasztotta el a barlangot.A kicserélt bejárati ajtót Aurel Chiriac nyitotta meg a résztvevõk elõtt, majd röviden elmesélte a barlang történetét és köszönetet mondott mindazoknak akik hozzájárultak ahoz, hogy a révi barlang ismét régi fényében ragyoghasson.Megtudhattuk, hogy az anyagi forrásokat a Megyei Tanács biztosította, a kivitelezõ a Nagyváradi Elco cég volt és a munkálatok elvégzésénél fontos szerep jutott Kál Géczi Mihály helyi barlangi vezetõnek, aki nap mint nap követte a munkálatokat és minden reflektor helyét hosszas tanulmányozás után jelölte ki.86 lámpa biztosítja a tájékozódást a barlangban, míg a falakról leszivárgó, lefolyó víz alkotásait, mint a Nagy kígyó, Fehér sas, Elefántfej, Szószék vagy Damoklész kardját 24 fényszóró világítja meg.Chiriac igazgató köszöntõje után a barlangi vezetõ irányításával a csoport elindult bejárni az olyan csodálatos termeket , mint az Édenkert, Purgatórium, Mennyország vagy a Pokolt. A csoport mintegy 300 m megtétele után kénytelen volt visszafordulni, a barlangi patak magas szintje miatt.
Lõrincz László, a nagyváradi Elco cég igazgatója szerint a munkálatok nehezen haladtak, hiszen a patak vize többször elárasztotta a barlang egyes részeit, az anyagokat pedig csak kézi erõvel lehetett eljuttatni a munkálatok helyszínére.A villanyvezeték, a lámpatestek mellett több helyen a régi korlátokat inoxra cserélték, a pallókat, átjárókat pedig felújitották.A barlangba a belépőjegyek árai 50 ezer lej a felnőtteknek, illetve 30 ezer lej a gyerekeknek.Sajnos csak most, a reflektorok fényében tapasztalhattuk szomorúan, hogy milyen sok helyen tördelték le a cseppköveket a meggondolatlan emberek, át sem futva talán az agyukon , hogy egy pillanat alatt mekkora kárt tesznek a természetben, hiszen egy kb.3 cm-es cseppkõ 280-300 év alatt képződik.
Voltak akik színt váltottak.
Az idén június 22-én megjelent 249-es törvény arra kötelezte a helyi és megyei tanácsosokat, hogy eldöntsék milyen párt színeiben szándékoznak tovább működni az önkormányzatokban.Aki ezután áttér más formációhoz, az elveszti megszerzett mandátumát.
Augusztus elején a révi tanácsosok is írásban adták le, hogy milyen színeket képviselnek az önkormányzatban.Ezeket tanulmányozva kitűnt, hogy a szociál demokraták száma háromról egyre csökkent a Helyi Tanácsban, míg a liberálisokhoz és a demokratákhoz átpártolt egy-egy képviselő.Így most a tanácsosok a következő színeket képviselik:
Liberális Párt: Domocos Nicolae, Bolojan Dumitru,Gavrilut Lucian,
Demokrata Párt:Técsi Ferenc,
Új Generáció Pártja: Puscau Alexandru,
R.M.D.SZ.:Halász Sándor, Mihok Géczi Ferenc, Péter János,
Konzervatív Párt: Lele Petru,
Zöldek Pártja: Cozma Petru,
Szociál-demokrata Párt: Pop Florian.
A révi polgármester is pártot váltott, augusztus óta a Liberális Párt tagja, míg Noje Alexandru alpolgármester maradt a Konzervatív Pártban.
Könnyűzenei fesztivál Élesden.
Harminc megye 87 résztvevõje versengett április utolsó hétvégéjén a harmadik alkalommal megrendezésre került Csillaglélek elnevezésû gyermek és ifjúsági könnyûzenei fesztiválon.
Kitűnõ körülmények között került megrendezésre április 28-30. között az élesdi Mívelõdési Házban a már hagyományossá vált verseny, mindamellett, hogy a szerbia-montenegrói, illetve a moldovai résztvevõket nem engedték ki országaikból a megmérettetésre, így a nemzetközi verseny "csak" hazaivá zsugorodott.A fesztivál a nagyszámú jelentkezõ miatt két fordulóban zajlott , az élesdi döntõbe csak azok kerültek be, akik sikeresen továbbjutottak az elõválogatáson.A tavalyi versenyhez képest, idén az elõadói kategória mellett, a legjobb dalok szerzõit is dijazták a szervezõk.A résztvevõk csütörtökön érkeztek a Sebes-Körös-menti településre és rövid eligazitás után indultak a vársonkolyosi és a révi szálláshelyekre.A verseny három kategóriában 6-10, 11-14 illetve 15-18 évesek zajlott és a zsűriben olyan romániaszerte közismert zenészek voltak többek között mint Virgil Popescu, Kerestély Zsolt vagy Octavian Ursulescu.Gyönyörõ ruhák, tiszta csengõ hangok jellemezték a versenyt, a számok között meghivott csoportok, elõadók léptek fel.Nehéz volt döntést hoznunk, mondta a zsűri egyik tagja Kerestély Zsolt, hiszen néha csak hajszálnyi külõnbség volt a versenyzõk között.A vasárnapi gálán a zsűri döntése alapján az alkotók közül Gabriel Baruta, Calin Ionce, Cristian Alivej zeneszerzõk dalai bizonyultak a legjobbaknak, míg a fiatal elõadók közül a következõ versenyzõk vehettek át dűjakat:
6-10 évesek kategóriája-1.Alexandra Rugea, 2.Maria Alexandra Florea és Alexandru Mihai Ocu 3. Diana Ramadan
11-14 évesek: 1.Ioana Diana Prepelita, Iasi-ból,2.Ligia Bianca Moldovan, 3.Andrei Marin,
15-18 évesek:a buzau-i Elena Aida Borovina, 2.Mara Floriana Vlad, 3.Cristina Salateanu
A verseny fõdiját a lupeni-i Farkas Kinga Réka Homokvár(Castelul de nisip) cimű dallal nyerte. Feltétlenül kiemelendõ a helyi és a Megyei Tanács segítsége mellett az élesdi Holcim és azoknak a nagyszámú környékbeli szponzoroknak a segítsége, akik anyagilag lehetõvé tették azt, hogy sok munkával, a fesztivál országos szinten is a legjobb könnyűzenei gyermekrendezvények közé sorolható.
Élesden járt Kerestély Zsolt zeneszerző.
Április utolsó hétvégéjén zajlott Élesden a Csillaglélek elnevezésű gyermek és ifjúsági könnyűzenei fesztivál.Kerestély Zsolt országos hírnévnek örvendõ zeneszerzõvel, a zsűri egyik tagjával készítettünk interjút.
Nagy örömmel fogadtam a szervezõk felkérését, hiszen nagyon rég nem jártam bihari tájakon, mondja a korát meghazudtoló fürgeséggel mozgó zeneszerzõ, aki 72 évvel ezelõtt született a Hargita megyei Siklód faluban.A református lelkész édesapját követve azonban családunk hamarosan Székelykövesdre (Maros megye) költözött.Hatvannégy éve azonban Bukarestben élek és dolgozom.Bizony nagyon nehezen szoktam meg a fõvárost.Talán az volt a szerencse, hogy a mi világunk e zenészeké egy egészen más világ és mintha egy üvegbúra alatt, a többi embertõl kissé elszigetelve élünk a Földön. Fiatalabb koromban gyakran jártam Nagyváradon és a környékén, hiszen unokatestvéreim, rokonságom él a Pece -parti városban.De a munkám miatt is jártam erre, hiszen harminc évig dolgoztam a Román TV-nél és sokat forgattunk ezeken a tájakon .Szeretem Nagyváradot és az ott élõ embereket is.
Élesden már harmadik alkalommal rendezték meg a fesztivált, én most veszek részt elõször ennek a versenynek a zsűrijében.Nagyon jó rendezvénynek tartom, kedves, szorgalmas emberekkel találkoztam itt. Zsűris kollégáim közül Virgil Popescu és Octavian Ursulescu már tavaly is részt vett a fesztiválon, és szerintük is sok mindenben elõbbre léptek a szervezõk.A döntõben nagyon sok versenyzõ volt, annak ellenére, hogy elõválogatást is rendeztek.Számtalan zsűriben vettem már részt életemben, de úgy érzem, hogy az itteni gyermekfesztivál minden szempontból a legjobbak közé tartozik az országban.Szakmai szempontból is jónak tartom a szervezést, talán a zene kissé erõs volt.Nagyon nehezen tudtunk döntést hozni, mivel a mezõny nagyon erõs volt.Tehetséges gyerekek jöttel el, az ország 30 megyéjéből.Talán a 14-18 évesek korcsoportja volt volt kissé gyengébb.A rendezvényt mindenképpen az elkövetkezõkben is folytatni kell, hiszen annyi örömöt szerez a gyerekeknek, a szülõknek és a nézõknek, hogy nem szabad leállni.Minden ami pozitív dolog azt megkell tartani, tovább kell vinni, vallja a művész.A fellépõk közül legalább öt- hat gyereknek a zenei pályán lenne a helye, persze a tehetség mellé rengeteg munka kell ahhoz, hogy valaki igazán nyertes legyen.
Én már több mint tíz éve foglalkozom gyerekekkel, nyolc lemez jelent meg az általam, a fiatal elõadóknak írt zeneszámokkal.Sajnos a régi nagy énekeseket már nem kérik annyira, így lassan áttértem és a fiataloknak írok zeneszámokat.Zenei tevékenységem elismeréseként minden hazai kitüntetést megkaptam már, így elégedett lehetek.Egyszerűen, egészségesen élünk a Dinamo stadion melletti lakásunkban, egy zenei stúdiót működtetek.Korán kelek, egy órát minden reggel-este tornázom, a városban pedig kerékpárral közlekedem. A csernobili eseményig minden nap futottam, több veterán hosszútávú versenyen is részt vettem. Joly bácsit, ahogy a fõvárosiak hívják, mindenki ismeri.Bízunk benne, hogy jövõre is itt lesz a Sebes-Körös menti fesztivál zsűrijében.
Biharkeresztesen jártak a néptáncosok.
Tizenhat versenyzõ csoport résztvételével zajlott Biharkeresztesen a VI.Bihari Regionális gyermek néptánctalálkozó .A megmérettetésen az élesdi és révi fiatalokból álló Rezeda néptánccsoport széki táncokkal az elõkelõ második helyen végzett.
Évadzáró néptánc turné.
Április 21-23. között zajlott a szegedi oktatók által koordinált Bihar megyei amatõr néptánccsoportok évadzáró túrnéja.A második napon Élesden léptek fel a táncosok.
Szombat délután a Sebes-Körös menti település művelõdési házában Létai István üdvözölte a résztvevõket és a nézõket, majd átadta a szót a Szegedrõl érkezett Nagy Albertnek , aki Szoboszlai Gáspár István mezõtelegdi lelkipásztor kérésére néhány évvel ezelõtt indította el Bihar megyében azt a programot, amelynek a fõbb céljai közé a magyar autentikus néprajzi kultúra továbbadása, amatõr néptánccsoportok megalakítása valamint helyi oktatók képzése tartozik .Mezõtelegd után Micskén, Élesden, Nagyváradon, Nagyszalontán, Magyarremetén, Margittán majd nemrég Hegyközcsatárban alakultak ki központok, így az idei évadzárón már több mint kétszáz táncos mutathatta be tudását.Az élesdi fellépést a micskei Görböc tánccsoport fergeteges szatmári tánca indította, majd a margittai fiatalok gyermekjátékokat adtak elõ.Az anyaországból érkezett Szeged Táncegyüttes rábaközi táncbemutatója után az élesdi és a révi fiatalokból álló Rezeda csoport tagjai szatmári táncokat adtak elõ.Csodálatos élményt nyújtott a magyarremeteiek dél-alföldi, a magyarcsanádiak alsó-tisza vidéki cigánytánca, a szegediek kalotaszegi , a nagyváradi Szent-László és a margittai néptánccsoport dunántúli ugrósa, a nagyszalontaiak gyermekjáték elõadása.
A házigazdák meghívására a Kolozs megyei Szék községbõl Pap Márton vezetésével négytagú csoport érkezett a rendezvényre, eredeti, ott ma is használatos népviseletbe öltözve.Több mint harminc évvel ezelõtt jártam elõször gyûjtõúton Széken, amikor még mi magyarországiak nem voltunk kedves vendégek Erdélyben, mondta Nagy Albert.Azóta többször megfordultam a településen megismerkedni hagyományaikkal, csodálatos táncaikkal, elvinni Szegedre is kultúrájukat.A két széki páros bemutatója után a helybéli Rezeda csoport tagjai mutatták be azt, hogy õk mennyire sajátították el az eredeti lépéseket, csapásokat.A szegedi Takács Éva népdalcsokra után a mezõtelegdi Pacsirták szilágysági táncokat mutattak be.A csoportok bemutatásakor Nagy Alberttõl sok mindent megtudhattak a jelenlévõk.Azt például, hogy a magyarremeteieket egy román házaspár készíti fel, akik több tíz kilóméterrõl járnak ki oktatni, hogy a micskei együttes mindkét vezetõje aktív táncos, hogy az élesdiek széki ruháját éppen a jelenlévõ Pap Mártonné, Csorba Zsuzsa készítette.
Jó érzés volt az elõadás végén a színpadon látni mindazokat az oktatókat, akik hétrõl-hétre energiát, idõt, fáradságot nem kímélve tanítják a fiatalokat a tánc csodálatos tudományára, a teremben pedig olyan polgármesterekkel, tanácsosokkal, RMDSz elnökökkel találkozni, akik elkísérték csoportjaikat.
Csak sajnálni lehet azokat, akik szombaton nem vettek részt az elõadáson, hiszen nem mindennap láthat az ember gyönyörû eredeti népviseletetbe öltözött fiatalokat, hallhat élõ népzenét és láthat közel háromszáz táncost az élesdi színpadon.
Mezőtelegden is felléptek.
Mezõtelegden, a Bihar megyei amatõr néptánccsoportok évadzáró turnéjának harmadik állomásán zsúfolásig megtelt nézõtér fogadta a fellépõket.
Az élesdi elõadást követõen a csoportok átöltöztek majd buszba ültek és indultak a szombati nap programjában szereplõ második helyszínre Mezõtelegdre.Színpadbejárást követõen este fél nyolckor Nagy Albert, a Szeged Táncegyüttes mûvészeti vezetõje köszöntötte a jelenlévõket.Jó néhány évvel ezelõtt a Temes megyei Végváron egy könnyelmû ígéretet tettem Szoboszlai Gáspár István lelkésznek, mondta Berci bácsi.Akkor azt mondtam neki, hogy ha elkerül Végvárról egy másik településre és ott is szüksége lesz a segítségemre, követni fogom.Sajnos a váltás hamar bekövetkezett, így néhány év múlva itt a Sebes-Körös völgyében kezdtük el egy amatõr néptánccsoport alapjait lefektetni és a magyar autentikus táncoktatást elindítani.Hála az Istennek ez a mozgalom Bihar megye több részére is kiterjedt , nyolc faluban, városban dolgoznak a helyi oktatók által felkészített csoportok.Mellettük a mai este a Szegedrõl és Magyarcsanádosról érkezett táncosokat is láthatják.Legelõször a helybéliek kiscsoportja mutatkozott be, aztán sorban a micskei, margittai, nagyszalontai, magyarremetei, nagyváradi néptánccsoportok.Hatalmas taps fogadta a helyi Pacsirták néptánccsoportot, akik kétszer is felléptek egy marosszéki és egy szilágysági táncbemutatóval.Síri csend és bámészkodó szemek követték figyelemmel a Szeged Táncegyüttes tagjainak Taps elnevezésû elõadását, majd hatalmas ovációk a magyarcsanádiak cigánytáncát.Szünet után Nagy Albert mutatta be azt a négytagú csoportot, amelyik Szék községbõl érkezett és eredeti viseletben léptek a színpadra.
A hetvenes évek óta tartom a kapcsolatot a székiekkel, mesélte az oktató.Több eseményen is részt vettem már a Kolozs megyei településen. Egyszer lakodalomban egy hetven éves nénivel közel egy órát csárdást táncoltunk.Gondoltam megkérdem, hogy nem fáradt- e el? Mi csak a munkában szoktunk elfáradni kedves, nem a táncban, volt az idõs néni válasza.Mit mondhattam erre, mikor nekem mint fiatal oktató, már remegtem a lábaim.Figyeljük meg fejtartásukat, mozdulataikat, gyönyörû népviseletüket, hívta fel a közönség figyelmét Berci bácsi, mikor a székiek néhány táncot adtak elõ.A programjuk végén Pap Mártonnal közösen a hatvanas éveiben járó mûvészeti vezetõ is táncra perdült, majd arra kérte a vendégeket, hogy kövessék figyelemmel az élesdi csoportot, akik széki táncokat mutattak be nagy sikerrel.Az elõadás végén a helybéliek kérésének eleget téve a mezõtelegdi kistáncosok újra megismételték mûsorukat, majd a késõ estébe nyúló program közös vacsorával zárult.Látva a kultúra, néptánc iránti nagy érdeklõdést Mezõtelegden, valamint az itt munkálkodó csoportok eredményeit, a helyi önkormányzat lassan talán tervbe vehetné a kultúrotthon felújítását, kibõvítését is.Mert kultúrára költené nem szégyen , még Romániában sem.
Húsvét Réven.
Húsvéthétfõn a révi református templomban Boros J. Attila lelkipásztor Lukács evangéliuma, 24.része, 28-32. versei alapján hirdetett igét.
A húsvét jelentheti a tavasz megérkezését, a termékenységet, de sokunknak azt is, hogy ilyenkor az embert személyesen megérinti a feltámadás mozzanata, megjelenik előtte az evangéliumi szent csillag, ami akár egész életén keresztül irányt mutathat, mondta bevezetőjében az igehirdető.Amikor leszűkítjük a kört, talán a tisztességes keresztyén közösségen belül, alkalmanként azt mondjuk, hogy vannak akikhez közelebb áll Isten tanítása és vannak "külsõ emberek", akik nem igazán mélyednek el az evangéliumi tanitásokban.Ezek az utóbbiak csak a nagyobb ünnepek alkalmával húsvétkor, karácsonykor adják meg Istennek a tiszteletet és jönnek el a templomba hálát adni. Ezzel azt gondolják, hogy lerótták kötelezettségüket Krisztus és a hit irányába és minden rendben van, hiszen emellett a mindennapokban megadják tartozásaikat a világnak, a császárnak is. Ez egy igen hibás szemlélet, állapította meg Boros J.Attila .Gyakran tapasztaljuk, hogy vannak olyan névtelen tanítványok is akik alig hallatják magukat, de nagyon sokat lapozgatják a Szentírást és elmélyülnek a krisztusi kegyelem szentségeiben. A húsvétot ünnepelő közösség tagjainak meg kell vizsgálniuk azt, hogy nemcsak ezen a két ünnepnapon, de az év másik 363 napján, amikor kézbe veszik a Bibliát érzi-e minden ember a szivében-lelkében azt, hogy valami csodálatos érzés járja át az igéket olvasva és elkötelezi-e magát arra, hogy Isten örök igazságát keresse? Mire int továbbá bennünket az Úr, tette fel a kérdést az igehírdető? Arra, hogy minden ember tanuljon meg úgy imádkozni, hogy a fohász a lelkéből fakadjon. Jézus részt akar vállalni életünk minden egyes mozzanatában, munkánkban, gondolatainkban, jelen szeretne lenni minden asztalközösségben. A kérdés az, hogy a húsvétkor megnyílt lelkünk rá tud-e hangolódni Isten hívó, utat mutató szavára.Mindenki aki az Úrnak nevében jön hozzánk, ahhoz nekünk közünk van és ezen az isteni köteléken keresztül alakulhat csak ki a világ teljes megújulása, mondta zárszavában Boros J.Attila.
Az igehirdetést követően a jelenlévők megtudták, hogy húsvét vasárnapján rekord összeg gyűlt össze a templomi perselyben-több mint két millió régi lej-, valamint azt, hogy a révi hívek adományaikkal több rászorulónak is segitséget nyújtottak.
A templomi programot a helyi KRISz zenés- verses ünnepi műsora zárta.H.J.
Teljesítménytúra Réven.
Nagyon nagy érdeklõdés övezte a megyében elsõ ízben megrendezésre kerülõ teljesítménytúrát, mondja Triponut Tibor, az EKE ügyvezetõ elnöke.Míg pénteken délután az esõs, hideg idõ miatt nehezen gyûltek a szombati verseny résztvevõi , másnap Fortuna kegyebe fogadott bennünket, gyönyörû idõre ébredtünk és sokan eljöttek a megmérettetésre.A vesenyt húsz és negyven kilóméteres kategóriákban hirdettük meg.69 résztvevõnk volt a rövidebb, a hosszabb távon pedig 66-an indultak.Itt még futók is részt vettek.Magyarországról és Erdély legkülönbözõbb részérõl jöttek a versenyzõk, az útvonal nehéz, de nagyon szép helyeket érintett, a révi szoros barlangjaitól, egészen Vársonkolyosig.A rendezésben nagyon nagy segítséget kaptunk a révi önkormányzattól, az iskolától és a helyi lakosságtól is.Nagy szeretettel fogadtak és vettek körül bennünket.Sok más támogatónk is akadt, emiatt sok és változatos szolgáltatásokat nyújthattunk versenyzõinknek. A negyven kilóméteres versenyen reggel 8 és 10 óra között folyamatosan indultak a versenyzõk, míg a 20 km-es távon versenyzõk 9-11 óra között startoltak.Az útvonalon 23 emberünk teljesített szolgálatot, akik elsõsorban EKE túravezetõk, tagok voltak, de a vársonkolyosi és a megyei hegyimentõk emberei is biztosították a trasszét.Gyakorlatilag semmilyen baleset nem történt.A budapesti Véner Géza és fia este hét óra körül érkeztek a célba.Már négyszer vettünk részt a kolozsvári Jókai túrán, a révi szorosban most jártunk elõször, mondja az édesapa.Gyönyörű volt az útvonal, közben fényképeztünk, minden érdekességet megnéztünk.Sokat túrázunk, ezért a jó rendezvényeket értékelni tudjuk.Érdemes volt kijönnünk Révre, mondta zárszavában Véner Géza.A veseny legjobbjai, 20 km , fiúk 1.Máyer Ádám és Demeter Zsolt, 4 h 16 perc,megelõzve Kálai Zsombort.
Lányoknál Kövér Kinga és Szulcsik Hajni 5h 56 perc alatt teljesítette a távot, míg Járosi Linda és Réka 6h 16 perc alatt.
A 40 km-es távot szuper idõ alatt 6h:27 Závodszky Tamás nyerte, második Illés Bálint, harmadik Purdea Ionut lett.A lányok versenyét Kedves Judith nyerte 8h:53, megelõzve Borizs Brigittát és Farkas Orsolyát.A legidõsebb nõi versenyzõ Fehér Katalin, míg a férfiak között Szemkeõ Ferenc volt.
Húsvét Magyarkakucson.
Sokan voltak jelen húsvétvasárnapján a magyarkakucsi református templomban, hiszen a helybéliek mellett a településrõl elszármazott Nagybányán, Marosvásárhelyen, Váradon élõ szüleiket, nagyszüleiket meglátogató fiatal családok is eljöttek a nagy ünnepre.
A feltámadás ünnepén Busca Szilágyi Gyöngyi lelkipásztor János evangéliumának, 20. része, 13. verse alapján hirdetett igét.
A felolvasott szentigében a szomorú lelkű Máriát ismerhetjük meg , azt a keresztyén asszonyt akinek Jézus volt mindene , aki azt hitte, hogy Jézus meghalt és aki saját szemével gyõzõdik meg arról , hogy a Mindenható mégis él, mondta bevezetőjében a lelkipásztor.Ez a húsvéti örömhírt hirdetik a világ minden gyülekezetében a mai szent napon.Mária számára nagyon szomorú ez az elsõ húsvét, hiszen nem elég az, hogy elítélik, elveszíti Jézust, most ráadásul még földi maradványait sem találja .A temetõben az üres sír láttán kitör belõle a keserűség: elvitték az én Uramat , és nem tudom, hová tették Őt! Mária keserűségében sok mai ember szomorúsága is benne van, mert rengeteg lélek ma is úgy érzi, hogy elveszítette Istent.Nem tudja a helyét, az idejét, mikor is történt mindez, de nagyon sokan úgy érzik, hogy valami hiányzik az életükbõl. Amikor emlékeinkbe kutatunk ráébredünk, hogy a konfirmáció után az emberekkel valami történik, nem tudjuk igazán mi is az , de lassan Isten eltűnik az életünkbõl.Házasság, munka, gyereknevelés foglalja el Jézus helyét szivünkben, lelkünkben, mintha valami háttérbe szorítaná az Õ jelenlétét életünkbõl.Mindannyiunkat megkísért az a gondolat, hogy talán Jézus meghalt.Ha a körülöttünk zajló eseményeket figyeljük, talán úgy tűnhet, mintha Isten kiengedte volna kezébõl ezt a világot, mintha már nem óvná, mintha elszabadult volna a pokol hisz olyan méreteket ölt a sok esõzés, a megdagadt folyók, a sok veszekedés, megnemértés.Miért engedi meg mindezeket a Teremtõ, hol van, miért nem lép közbe?, teszik fel sokan a kérdést.Ha a feltámadott Krisztusban való élõ hit nélkül jöttünk ma a templomba ünnepelni, ha nekünk nincs élõ hitünk , akkor csak a piros tojás, a húsvéti nyuszi vagy a báránysült fog emlékeztetni bennünket arról, hogy ma húsvét van és az életünk holnaptól ugyanúgy, semmi változás nélkül fog tovább menni.A változást nem a külsõ környezetünktõl kell várnunk, hanem valami bennünk, belül kell megváltoznia ahhoz, hogy más legyen az életünk, hogy bátran kitudjuk mondani azt, hogy Jézus él, buzdította a híveket Busca Szilágyi Gyöngyi.Ajkainkat sokszor elhagyja az a kétségbeesett két szó, hogy : nem tudom, mert elvitték az én Uramat és akkor történik valami csodálatos, amit csak hit által lehet megérteni, Amikor a legelkeseredettebb állapotban kerülnek a mai Máriák akkor Jézus ott áll mellettük. De ott áll a Jánosok, Józsefek, és minden keresztyén ember mellett is.Krisztus létét, jelenlétét bárki letagadhatja, ám mindezek ellenére mégis él.Talán közülünk is kevesen tudjuk, de mindig, mindenhol ott van mellettünk, hisz már karácsonykor megígértetett nekünk, hogy : velünk az Isten.
Az igehírdetést követõen a lelkipásztor felsorolta mindazon személyeket, akik az ünnep alkalmából adakoztak a templomtetõ felújítására.Megható volt hallani, hogy a kollektív nyugdíjból tengõdõ özvegyasszony is , még ha ötven ezer lejjel is, de segítõ kezet nyújt , ugyanúgy mint az üzletember, vagy az alpolgármester.Talán itt kezdõdik az egység fogalma, az, hogy szórványban mennyire szükség van mindenkire.A templomi esemény úrvacsoraosztással zárult.
Sikeres évet zárt a Pro Rév Egyesület.
A tavalyi esztendõt sikeres évnek mondanám, mindannak dacára, hogy a Helyi Tanács nem-mel való szavazása miatt Petõfi mellszobrát Szentjobbnak adományoztuk, megfosztva a települést attól, hogy talán Európában egyedülállóan Réven költõóriásunknak két bronz alkotás állítson emléket, mondja bevezetõjében az egyesület elnöke.Negyedévenként megjelenõ helyi újságunkat a Révi Magazint sikerült továbbra is eljuttatni a magyar családokhoz és egy olyan színvonalon tartani, amely szerintem a megyében megjelenõ községi kiadványok között egy elõkelõ helyet biztosít kiadványunknak.Persze ebben oroszlánrészt vállal a szerkesztõbizottság, Dukrét Géza szerkesztõ vezetésével, az, hogy Mihálka Magdolna korrektúrrázza az anyagot, no meg az Europrint nyomda közössége.Tavaly májusban elsõ ízben rendeztük meg a helyi liceummal közösen a Sebes-Körös menti szavalóversenyt, melynek fõ védnökei dr.Pete István szenátor és dr.Kószó Péter hódmezõvásárhelyi alpolgármester volt.A megmérettetésen a megyébõl hatvanhárom fiatal, I-VIII.osztályos szavaló jött el és csillogtatta meg képességeit.
Augusztus elején a Református Egyházközséggel közösen ugyancsak elsõ ízben rendeztük meg a Révrõl elszármazottak találkozóját.Úgy éreztük ennek az eseménynek is jó vízhangja volt, sok embert megmozgatott.Augusztus 21-én, miután a Helyi Tanács nem járult hozzá ahhoz, hogy a révi Liceum udvarán állitsuk fel Tõzsér Erzsébet révi születésű szobrászművész Petõfi bronz mellszobrát , az alkotás Szentjobbon lett felállítva.Augustus 27-én a helyi EKE-vel közösen emlékeztünk meg a Zichy-barlang hivatalos felavatásának 100. évfordulójáról.Ugyanakkor a Rév, a Sebes-Körös gyöngyszeme cimű könyv bemutatójára is sor került.Hogy mi lesz az idén? Május végén ismét megrendezésre kerül majd a szavalóverseny és mivel 2006-ban van a nagy terészetbarát Czárán Gyula halálának 100.évfordulója, nyár végén a révi cseppkõbarlang elõtt a Bihar megyei EKE-vel közösen szeretnénk megemlékezést tartani, talán egy emléktáblát is állítani tiszteletére.Idén egy nagy munkát szeretnénk elkezdeni Réven.Tavaly decemberben a révi Tanács ötven évre az egyesületnek adta ingyen használatra a liceum egykori ebédlõjét, konyháját, székház és falumúzeum céljára.A termek teljes felújitást igényelnek, külön bejáratot kell kialakitanunk, villanyt szereltessünk.Ezért felkérném mindazokat akik jövedelemadójuk 2%-val támogatni szeretnék egyesületünket, adataink a felajánlási űrlap kitöltéséhez a következõk: Asociatia Pro Rév Egyesület,Vadu-Crisului ,nr.640, Cod fiscal 15435046, IBAN :RO13BPOS05103389263ROL01, Banc Post Alesd.
Réven járt Baumgartner Anna.
Baumgartner Anna ny.tanítónõ 1954-1984 között harminc éven keresztül tanította a révi I.-IV osztályos iskolásokat, majd nyugdíjbavonulásáig még két évet Szatmárnémetiben dolgozott.1987-tól Németországban él lányával és annak családjával.Nemrég Réven jártak.Egykori tanítómmal ekkor beszélgettünk.
Baumgartner Anna, a Szatmár megyei Csanáloson született, majd fiatal pedagógusként került a Sebes-Körös menti településre. Az Iskolakertnek nevezett részen laktak, több tanárcsaláddal , hiszen az akkori idõkben a község még rendelkezett szép szolgálati lakásokkal, amit felajánhatott a faluba érkezõ pedagógusoknak.Mikor a Szatmárnémetiben élõ Tünde lányomnak megszületett a második gyereke én is elköltöztem hozzá, hogy segitségére lehessek, mondja a 74 éves ny. pedagógus.Látva azt az életet, ami ott volt a szatmári tömbházlakásban, ahol nem volt áram, nem volt fűtés, nem volt víz és érezve azt, hogy mennyire elvannak keseredve a fiatalok, azt mondtam nekik, itt nincs mire várni, ahogy lehet menjetek el .Sokszor a hideg téli esténként szomorúan emlékeztünk vissza a cserépkályhával fűtött meleg révi lakásunkra, a gyönyörű gyümölcsöskertre. Aztán 1987 júliusában a lányoméknak a két gyerekkel sikerült átszökniük az osztrák-német határon, Németországba. Egyedül maradtam, de imáimat meghallgatva az Isten megsegített és valami csoda folytán öt hétre rá én is megkaptam az útlevelet.Most Ulm várostól 90 km-re élünk.Vigyázok a gyerekekre, a virágaimra, eljárok a katolikus misére, teadélutánokra.Romániában utoljára öt évvel ezelõtt jártunk és bármikor jövünk Révet soha ki nem hagyjuk. Egyszerűen nem is lehet, hiszen az életem legszebb emlékei ehez a faluhoz kötõdnek.Úgy érzem, az évek alatt nagyon sok ügyes embert adtam az itteni közösségnek.Az alapokat próbáltam letenni , ambiciót adni a gyerekeknek, hogy tanulni kell, ne hagyjátok magatokat, mert nektek bizonyitani kell, mondtam nekik.Munka közben soha nem néztem az órát, hogy most vége a tanításnak, hanem aki nem értett valamit, vagy ha valami probléma akadt azokkal ottmaradtam.Kicsit szigorú voltam a gyerekekkel, de állandó kapcsolatot tartottam a szülõkkel.Néptáncsoportunk volt, színházi elõadásokat rendeztünk, kiváló tanári gárda tanított akkor a magyar tagozaton.
Mit üzenne a mai pedagógusoknak? kérdem a ny. tanítótól. Azt, hogy szívvel-lélekkel dolgozzanak, ne sajnálják az idõt, amit a gyerekekkel töltenek el.Éljenek a fiataloknak és azon munkálkodjanak, hogy embert faragjanak belõlük.
És a gyerekeknek?
Azt, hogy fogadják meg a nevelõk tanácsát, tanuljanak és igyekezzenek azért, hogy majd megállják a helyüket az életben, egy szebb jövõ reményében.Mit üzen a szülõknek? Azt, hogy ellenõrizzék a gyerekek munkáját és tartsanak állandó kapcsolatot a pedagógusokkal, mert csak közös munkával lehet eredményt elérni.Hasas János
Könyvbemutató Élesden.
Az élesdi RMDSz körzet küldöttjelölõ közgyűlése után került sor a Létai Zoltán , Martin Mónika és Józsa Ferenc által szerkesztett Élesd képekben című könyv bemutatójára.
Józsa Ferenc ny. tanár Sólyomkõvár román nyelvű monográfiája után a Castrum Egyesület idei második kiadványát mutatták be a Polgármesteri Hivatal üléstermében.Az eseményen a szerzõi hármasból Martin Mónika és Létai Zoltán volt jelen.A két fiatal mellett a könyv megjelenésében oroszlánrészt vállaló Józsa Ferenc családi okok miatt nem vehetett részt a rendezvényen.A hiánypótló helytörténeti könyvet, turistakalauzt Bodoni István mutatta be.A szerzõk városunk és a környék nevezetes épületeit építészeti, művészeti és történelmi szempontból próbálják megismertetni az olvasóval, mondta bevezetõjében.Érdemes megnéznünk a XX. század elején készült régi képeket, amikor a középületeken például a Községházán, a Tüdõszanatóriumon még magyar nyelvű felirat van.A ma embere azt mondja , hogy elmegy a Central kávézóba, mert talán már nagyon kevesen vannak azok, akik még tudják, hogy eredeti neve az Erzsébet Szálló volt.De érdemes fellapoznunk azt a részt is , ahol mostani állapotukban látjuk az egykori csodálatos épületeket, például a Létai házat.Hallgassunk Antal Andrásra, aki a könyv bevezetõjéban arra buzdit mindannyiunkat "Lapozgassuk szeretettel, ez a mi könyvünk, mert a mi városunkat, saját magunkat fogják a múltidézõ képek a jövõben megidézni," mondta Bodoni István. A könyvismertetõt követõen Lakatos Péter parlamenti képviselõ gratulált a szerzõknek és köszönte meg munkájukat, majd hozzászólásában kiemelte, hogy egy olyan közösségnek mint az élesdi , feltétlenül szüksége volt egy ilyen jellegű település ismertetõre. Nagyon fontosnak tartom kiemelni a megjelent kiadvány minõségét is, mondta a képviselõ.Lugosi Mihály lelkipásztor szerint nagyon fontos az, hogy a világ is tudjon az Élesden élõ magyarságról, hiszen nemrég a Magyar Tudományos Akadémiától jártak a településen, akiket Magyarországon úgy tájékoztatták, hogy a Sebes-Körös menti településen már nem is élnek magyarok.A szerkesztõk közül Létai Zoltán köszönte meg a Megyei Tanácsnak azt a támogatást, ami lehetõvé tette a monográfia megjelenését.Martin Mónika, a Nagyváradi Képzõművészeti Egyetem hallgatója elmondta, hogy a könyv megjelenése után is tovább folytatja majd a helyi épületek történelmének kutatását.Hasas János megyei tanácsos hozzászólásában kiemelte azt , hogy szerinte Józsa Ferenc ny.tanár eddigi munkásságával már rég kiérdemelte azt, hogy a helyi tanácsosok Élesd díszpolgárának javasolják, valamint a Magyar Kultúráért díjra.Az esemény végén Martin Mónika és Létai Zoltán dedikálta a kiadványt.Sajnálatos, hogy több Bihar megyei településhez hasonlóan , amikor több évtized kihagyás után végre megjelenik egy magyar nyelvű településismertetõ, alig harmincan jönnek el a bemutatóra.Vajon hányan lettek volna akkor, ha szántani, vetni lehetett volna a földeken...
Kié is az állomás?
A révi kisállomáson nap-mint nap sokan várják a Nagyvárad vagy a Kolozsvár felé igyekvõ vonatokat.Sajnos a vasútállomás épülete és a környék állapota elszomorító.
A nyár, a meleg beköszöntésével sok természetet kedvelõ turista tűzi ki magának uticélul a révi szorost.Több érdeklõdõ megtudva azt, hogy a Megyei Tanács segítségével, májusban újra kigyúltak a fények a Zichy barlangban, szeretnék a cseppkõbarlang képzõdményeit nemcsak a karbidlámpa , hanem a reflektorok fényében is megtekinteni.A Nagyváradról vonattal érkezõk nagy többsége a révi Kisállomáson száll le a vonatról, hiszen felgyalogolva a barlangig gyönyörködhet a sziklafalakban, a Körösben, a csodálatos növény-és az állatvilágban.Sajnos a vonatról leszállva a turista legelõször a vasútállomást pillantja meg.Kopott, elhagyatott, szomorú látványt nyújt.A váróteremben a falak mocskosak, az ablakok betörve, az égõt már rég hazavitte valaki.A burján az épület környékén már mindent benõtt.A sínek mellett felállított betonpadok nagy részén már kifogott az idõ vasfoga, a mellékhelyiségek ajtaját már kinyitni sem lehet az elnõtt gaztól.Az egykor virágokkal beültetett beton virágtartókon most már a gyom az úr.A kút egykor hűsítõ vizén pillepalackok úszkálnak."Elvadult tájon gázolok:
Õs, buja földön dudva, muhar." jutnak eszembe Ady Endre sorai, ám hirtelen a távolódó vonat zakatolása ráébreszt arra, hogy ez nem a múlt, ez a szomorú jelen.
Tudva azt, hogy az elsõ benyomás mindig mély nyomokat hagy az emberben, vajon a révi kisállomáson leszálló vagy vonatraülõ idegenek milyen emlékképpel távoznak majd a környékrõl.
Munkálkodó reformátusok Magyarkakucson.
Tavaly augusztusban a református templom felújitott tornyát avatták a magyarkakucsiak.Idén a tetõszerkezet felújitását , valamint kopjafaállitást tûzték ki célul a helybéliek, tudtuk meg Barabás Imre fõgondnoktól.
Az elmúlt hét nagy melege sem tántorította el a Sebes-Körös menti település református magyarságát attól , hogy elkezdjük a munkát és a templom régi cserepeit újakra cseréljük ki, mondja Barabás Imre szászfalvi alpolgármester, a Református Egyházközség gondnoka.Az 5600 darab cserepet már egy hónappal ezelõtt megvettük, csak sajnos a sok esõ miatt nem tudtuk a munkálatokat elkezdeni.Egy régi templomhoz illő hódfarkú cserepet választottunk.Helybéliek, segítõkész vállalkozók, valamint a Megyei Tanács segítségével sikerült összeszednünk a több mint ötven millió lejt amibe a cserepek kerültek, a munkálatokat két mester vezetésével az egyházközségünk tagjai végezték.Persze a tetõszerkezet faléceit is kikellett cserélnünk, de úgy gondoljuk, hogy egy ilyen tevékenységet nem minden évben végzünk és kötelességünk jó munkát végezni.Az augusztus 27-i református elszármazottak találkozóján a tetõszerkezet felavatása mellett kopjafát is szeretnénk állítani az 1848-as események emlékére.Világháborús emlékmű már áll a templomkertben , de úgy gondoltuk, hogy Magyarkakucson is kell lennie egy emlékhelynek, ahol március 15-én elhelyezhetjük a kegyelet koszorúit.A kopjafát Kissgyörgy Imre székelyudvarhelyi mester készítette.Falutalálkozónkra a településrõl elszármazottak mellett népes küldöttséget várunk a magyarországi testvérközségbõl Kakucsról valamint jelezték résztvételi szándékukat a hollandiai Kakucs Alapítvány képviselõi is.
A 167 tagot számláló református magyarság keresi Istent és vele akar élni , mert mindannyian tudjuk, hogy "Ha az Urat keresitek, megtaláljátok, de ha õt elhagyjátok, õ is elhagy titeket"2 Krónika 15, 2.Mi pegig itt szórványban a segítsége nélkül biztos kipusztulásra vagyunk ítélve..., mondja zárszavában Barabás Imre.
Gyermekbibliahét Réven.
Július 3-10 között vakációs bibliahetet rendeztek Réven óvodás és iskolás gyerekek részére.A programokon naponta 22-26 fiatal vett részt.
Az idei anyagot a hollandiai Cullemborg városában dolgozó csoport állitotta össze, az lett leforditva magyar nyelvre, mondja Nagy Irma Teréz, a szatmárnémeti Árva Bethlen Kata református óvoda pedagógusa, aki Márta lányával már negyedik éve vezeti a bibliaheteket a Sebes-Körös menti településen.A foglalkozások naponta 10-15 óra között a helyi kultúrotthon klubhelyiségében zajlottak.A rendezvény címe Jézus az igazi vonzerõ, a szupermágnes. Munkámban Bódis Andrea helyi tanítónõ és Varkucs Róbert egyetemi hallgató is besegített.Hétfõn Boros J.Attila helyi lelkész nyitotta meg a bibliahetet, majd az öt nap alatt a résztvevõk megismerkedhettek Jézus csodatetteivel, gyógyításaival, felelevenedett a Péterrel valamint a kapernaumi századossal való találkozás, a csodálatos halfogás története, és a résztvevõk ráláthattak Jézus és a gyermekek közti kapcsolatra.A fiatalok a történeteken keresztül látták azt, hogy Jézus a betegeket is magához vonza, meggyógyítja a gutaütött embert, és megbocsájt a bűnös asszonynak is. A napi program imádsággal indult, utána a bibliai történetek elmondása tanulmányozása követett. A gyerekek öt csoportba osztva dolgoztak.Ugyanakkor nagyon sok szimbólumot is felhasználtunk, minden napnak megvolt a maga szine, kiválasztott állata melyeket a történetekhez tudtunk kapcsolni.A bibliai események feldolgozása mellé nagyon sok kézimunka, ének társult.Minden délben a szülök szeretetvendégségre invitálták a gyerekeket.
Szombaton a fiatalok meglátogatták a Zichy-cseppkõbarlangot, majd vasárnap Lugosi Mihály helyettesítõ lelkész igehírdetése után a gyerekek izelítõt adtak a gyülekezetnek, szülõknek, nagyszülõknek mindabból amit egy hét alatt tanultak.C.H.Spurgeon hitoktató szerint mielõtt a gyermekek közé mennél szerezd be a kedvesség ezüstkulcsocskáját, amellyel megnyithatod szívük zárját, mondta a gyerekek Babu nénije a vasárnapi bemutatón.Jézus nemcsak az ezüst, de az aranykulcsocskát is beszerezte és tökéletesen tudta azt, hogyan kell a zárba illeszteni, mindenki felé megtalálni a helyes és a szívhez vezetõ utat.Most, az elvárásokkal teli világban is velünk van, közel hozzánk, csak engedni kell magunkhoz feltétel nélkül, mert Isten lelki vigasz is.Õ általa a szeretet jött el hozzánk, hogy elvegye bűneinket, megtisztítson, embert-emberhez vezessen, gyógyítson.Az Atyához vezet ma is, barát, testvér, tanító is egyben, aki mindig mellettünk áll, soha el nem hagy.Sajnos mi távolodunk el gyakran tõle.Csak tekintsünk rá és máris közelinek tűnik, mert Õ életét adta érettünk.A bibliai történetekben a mindennapi valós eseményekkel odaképzeljük magunkat és a történet szereplõivé vállva másokkal és Jézussal való kapcsolatainkat ápoljuk.Utat, lehetõségeket is mutatnak ezek a bibliai történetek a barátság, bizalom, összefogás, szeretet elmélyitésében.Váljunk gyermeki hittel, igaz felnõtteké, mondta zárószavában Nagy Irma Teréz.
Nem divat a szőrös férfiláb?
Az egyik pénteken a Nagyváradról 15,30 perckor induló személyvonattal igyekeztem hazajutni Révre.A fülkében, ahol helyet kaptam egy fiatalember és két hölgy utazott még. A sportosan felöltözött, rövidnadrágot , Bihar FC-és trikót és sportcipõt viselõ 180 cm magas, bõbeszédû fiatalember eddigi futball pályafutását ecsetelte nõi hallgatóinak, majd saját lábait vizsgálgatva, hirtelen felmordult.Még maradt néhány szál szõr a lábamon, pedig most epiláltattam, mondja.Nincs -e valakinek egy penszettája, hogy kihuzogassam a megmaradt szõrszálakat?, tette fel a költõi kérdést a hölgyeknek.
Persze az ember esze ilyenkor elkezd forogni és kiváncsi lettem, vajon az Isten által megadatott szõr a lábszárán zavarhatja- e a 17 éves fiatalembert a labda átvételénél, vajon gátolja a gyors sprinteknél, esetleg nem fér el a sportszár alatt? Vagy netán azért nincs A osztályos csapatunk, mert szegény felnõtt focistáink ezt nem tudják és szõrös lábbal kergetik a labdát, villan fel agyamban a gondolat? Én szerencsétlen, még fiatal maratoni futó korom óta tévhitben élek, mert úgy tudtam, hogy teljesen mindegy bajusszal vagy bajusz nélkül indulok el egy ilyen versenyen, ha nincs az ember felkészülve, úgysem tudja lefutni azt a 42,195 km-t. Pedig , ha bajusz nélkül, kopaszra borotvált fejjel vágtam volna neki a távnak talán még országos bajnok is lehettem volna!
- Nem zavar ez a focinál, nyugtat meg a fiatalember, csak most ez a divat, és jobban tetszik a csajoknak ha szép sima a fiúk lába.
Csodálkozva hallgattam válaszát és elhanyagolt fogazatát látva, azt kivántam , hogy találjon magának egy olyan barátnõt , aki úgy a sportolót, mint a fiatalembert ráébreszti majd arra, hogy a világon vannak sokkal fontosabb dolgok is mint a sima, szõrtelen férfi lábszár...Hasas János
Készül az emlékmű Élesden.
Kötegyánon élek, közel a határhoz, kezdi bemutatkozását a szobrászművész.A Szegedi Mûvészeti Szakiskola után tanulmányaimat a Budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán folytattam kõszobrász, restaurátor szakon.Mivel a restaurátori munka nem egyszemélyes , hanem csoportmunka , ezért miután Kötegyánra költöztem ezzel teljesen felhagytam és csak olyan szobrászmunkákkal foglalkozom amit egyedül megtudok valósítani.Követ ritkán van módomban faragni, hiszen Magyarországon ez drága, a szállítása körülményes, na meg persze az anyaországban nagyon sok köztéri szobor kerámiából vagy bronzból készül.Háborús emlékművek, szökõkutak, Kossuth szobrok Füzesgyarmaton, Nagybánhegyesen, Kötegyánon, Újkigyóson jelzik a művész alkotói munkásságát.A kapcsolatom a Lugosi tiszteletes úrral még a magyarláposi szolgálata idejébõl való, hiszen az ottani mûvésztelep tagjai jó kapcsolatban vannak a gyulaival, amelyiknek én is a tagja vagyok.A felkérést megkapva eljöttem és megnéztem a köveket, amelyeket a helyi polgármesteri hivatal felkérésére a Fibrocim cégtõl kapta a közösség.Valójában az azbeszt őrlésére szolgáló három óriási malomkõbõl szeretném elkészíteni az emlékművet, a méreteikrõl talán annyit, hogy a legnagyobb darab nyolc tonna súlyú.Az anyaga könyörtelenül kemény gránit, amit úgy tudják, hogy 1962-ben hozták Olaszországból.A kõ szívóssága sajnos a megmunkálásban is ugyanezt a szívósságot követeli meg, nehezen hasad, erõs szerszámokat kíván. Az elején talán lebecsültem az anyag viselkedését.Persze amikor kész lesz az emlékmű, ez a keménység nem válik majd az alkotás hátrányára, hiszen évszázadokig dacolhat majd a természet erõivel, de elõször én kell átalakítsam elképzeléseink alapján.A 2,2 m átmérõjű alapmalomkõre a tervek szerint az Exegi monumenum aere perennius latin nyelvű mondás magyar és román nyelvű fordítása is felkerül majd (Ércnél maradandóbb emléket emeltem magamnak) erre a kõre jön még rá hét szint , így az emlékmű összmagassága közel 3,5 m lesz.Egy megsebesített, megcsonkított fát szeretnék megformálni, ami a tragédiát jelképezi, azon a felfutó indák pedig az élet folytatását jelentik. A levelekre lesznek felírva az eddig felkutatott élesdi és környékbeli magyar és román hõsi halottak nevei.Sajnos az augusztusi elszármazottak találkozójára és a felújított templom avatóünnepségére kevés az esélye annak, hogy elkészüljek a munkával, hiszen ez normális körülmények között egy jó félévet igényelne. Az alapkõ és esetleg néhány szint elkészülhet akkorára.Nemcsak a kõ keménysége miatt haladok nehezen, de sok az elvégzendõ munka, na persze arra is oda kell figyeljünk, hogy a pénzügyi keretet ne lépjük túl .Egyedül dolgozom, a református parókián lakom, haza csak akkor megyek , ha valamit be kell szereznem.Miért vállalta el ezt a nemkönnyű megbízást, tettem fel a kérdést Szõke Sándornak.Biztos lehet benne, hogy ez nem egy üzleti vállalkozás , sokkal inkább a baráti kapcsolatok miatt vágtam bele.A segítõkézség megvolt és megvan bennem, arra, hogy valami egyedi , szép dolgot valósítsunk meg Élesden.Mindehez csak türelmet kérek.
Új Polgármesteri Hivatal épül Réven.
Június elején kezdõdtek el az új Hivatal építkezési munkálatai, mondja Dorel Cosma révi polgármester.Nagy szükségünk volt már erre az új létesítményre, hiszen a mostani amiben mûködünk már messzemenõleg nem felel meg a céloknak.Az épület régi, tetõzete állandó javításokra szorul, az irodák kicsik, a folyósók szűkek, nincs egy normális gyűléstermünk sem ahol a Helyi Tanács havi üléseit megtarthatná.Az új Hivatal a központi híd mellett épül, a bejárata a parkon keresztül történik majd, a Fazekasszobor szomszédságában. A kivitelezõ a nagyváradi S.C.Constructii Bihor cég jó ütemben halad a munkálatokkal, az alagsor ahol a garázsok, a hõközpont valamint a levéltár működik majd már elkészült, most már a következõ szintek falait rakják.
A földszinten közhasznú célt szolgáló irodák lesznek kialakítva, az emeleten pedig a polgármester , alpolgármester és a titkár irodái mellett tanácsterem míködik majd.Elképzeléseink szerint a tetõtér is beépítésre kerül, itt két vendégszobát szeretnénk kialakítani.A beruházás több mint 6 milliárd lejbe kerül, ebbõl egy milliárdot a Helyi Tanács, öt milliárdot pedig kormányrendelettel kapott a Sebes-Körös menti település.
Néptánctábor Röszkén.
Nyolcadik alkalommal rendeztek néptánctábort Röszkén.Az idei rendezvényen élesdi, révi és margittai fiatalok is részt vettek.
Az élesdi Rezeda néptánccsoport tizenegy tagja is részt vett a nemrég lezajlott magyarországi néptánctáborban.A fiatalokat Clep Csilla és Létai István kisérte el az anyaországi településre, ahol a szervezõk kitûnõ körülményeket biztositottak a résztvevõknek.Több mint ötvenen vettek részt a július 10-14.között megrendezésre került néptánctáborban, melynek céljai között a néphagyományok iránt érdeklõdõ, a régió területén élõ magyar fiatalok oktatása, kapcsolatok kiépitése szerepelt, meséli Létai István.A résztvevők elszállásolása a röszkei sportcsarnokban volt, a próbák pedig a helyi Mûvelõdési Házban zajlottak. A fiatalok Magyarcsanádról, Szegedrõl, Margittáról , Élesdrõl és Révrõl érkeztek és Boldizsát Tamás valamint Fülöp Éva szegedi oktatók irányitásával sárközi táncokat tanultak.A napi program reggel hét órakor tornával kezdõdött, amit reggeli majd a délelõtti próba követett.Délután három óráig a gyerekeknek szabad programjuk volt, majd ebéd, ezt követõen pedig este hat óráig ismét táncpróba zajlott.Vacsora után archiv filmvetitéseken, tánctörténeti elõadásokon vagy a Jazimiczky Éva által vezetett kézművesfoglalkozásokon vehettek részt a fiatalok.
Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat a táborban, mondja Clep Csilla oktató, az élesdi fiatalokra büszkék lehetünk mert nagyon ügyesek voltak. A táborzáró rendezvényen kiemelkedõ munkájukért a Rezeda csoport tagjai közül heten oklevélben és könyvjutalomban részesültek. Mindegy , hogy Erdélyben vagy a Vajdaságban élünk, azért ott is lehetünk ugyanolyan jó táncosok, ugyanolyan jó magyarok mint azok, akik itt az anyaországban élünk, mondta Nagy Albert szakmai oktató, koreográfus, miután a szervezõk által kiválasztott, jövõre ingyen táborozásban részesülõ két fiatal táncos decsi verbunkot mutatott be.
Pusztaújlakon az öregek is fontosak.
Idős, beteg embereket köszöntöttek vasárnap délelőtt Pusztaújlakon a református templomban, ahol Papp József helyi lelkipásztor Sámuel próféta elsõ könyve, 12 részének, elsõ öt verse alapján hirdetett igét.
Minden egyes kornak megvannak a maga megpróbáltatásai , melyeket könnyebben vagy nehezebben él át az ember, mondta bevezetőjében a lelkipásztor.Fiatal korunkban felnőttek szeretnénk lenni, sokszor felpróbáltuk édesapánk, édesanyánk ruháit, idős korunkban pedig ismét gyerekekké szeretnénk válni. Megőszült fejjel sokszor nosztalgiázva emlékszünk vissza azokra az időkre amikor még erőtől duzzadó aktiv emberek voltunk.Sajnos a mai világ nem úgy viszonyul az idős emberhez, mint ahogy elvárnánk azt, ezért századunk embere valósággal fél a megöregedéstől, állapította meg az igehírdető.Mikor az idős ember már nem tud úgy teljesíteni mint a fiatalabb korosztály, nem tud felmutatni valami kézzel fogható dolgot, lassan úgy érzi, hogy már egy teher mindenkinek és gyakran az jár a fejében, hogy talán azt a tányér ételt is csak azért kapja, mert a fiatalokat eltartási szerződés kötelezi a gondviselésére.Az állam rendes nyugdíj helyett alamizsnával szúrja ki a munkában megőszült egyén szemét, a gyógyszerek magas ára, az öregotthonokba vágyakozók sokasága mind arról győznek meg bennünket, hogy a mai társadalom mennyire helytelenül ítéli meg az idősek, a betegek értékét.Beteg emberekről beszélünk, de sokkal inkább a saját mentalitásunkkal van a baj, az ami beteg.Értékes embernek a mai társadalomban már csak azt tekintik aki fiatal és aki tud termelni, nem egy helyen a 35 év feletti kor már kizáró oknak minősül egy versenyvizsgán.Vajon nem képes az ember odaadással teljesíteni, dolgozni 35 éves korában? tette fel a kérdést az igehirdető.A mai világban egy mentalitásbeli változtatásra van szükség és ennek a kezdete a mai nap lehet Pusztaújlakon, amikor kellő figyelmet próbálunk szentelni az időseknek és a betegeknek, mondta Papp József. A mai vasárnap délelőtt tudatosítani szeretnénk minden idős emberben, hogy ők nem feleslegesek, nem terhek számunkra.Sajnos sokan vannak a településünkön is akik vágynak eljönni vasárnaponként a templomba, ám fizikai erejük már nem engedi ezt meg.Voltak akik restelték közülük, hogy autót küldtünk értük, de tudnunk kell, hogy Isten értékrendjében azok akik megették már kenyerük javát, pont olyan értékesek mint a fiatal, egészséges egyének.Hogyan lehet szépen megöregedni , méltóságteljesen letenni a lantot, ezt tanuljuk meg Sámueltől, akinek önbecsülése, önértékelése példaértékű. Az egészséges önbecsülésnek a feltétele az, amikor számolok önmagammal, azzal hogy ki is vagyok én.Nem szégyen egy közösség idős tagjának lenni, hisz az öregedés egy normális , természetes folyamat.Sokkal nevetségesebb az amikor nem merjük vállalni azt, hogy megőszültünk, megöregedtünk, és megpróbáljuk álcázni, elrejteni korunkat. Sámuel is rájön arra, hogy az ő ideje lassan lejár és háttérbe kell vonulnia.Mégsem fél, mégsem szomorú mert tudja , hogy egész élete nem volt hiábavaló, mert minden tettében az Úrnak az akarata vezette . Tudta azt, hogy hol a helye a világban, mit is kell tennie.Nem akart más lenni , mást csinálni, csak amit Isten rendelt számára.
Talán azért nem tud a ma embere nyugodtan megöregedni, mert mindig másképp, máshol akar élni , mint ahogy a Teremtő szeretné, mondta zárszavában Papp József.
Az igehirdetést követően a Nagyváradról érkezett vendégek pompás műsorral lepték meg a jelenlévőket.Tódor Gyöngyi a váradi Filharmónia hegedőművésze, Ungurean Andrea zongora és Fodor Karola fuvola kíséretében Beethoven, Bach, Mozart és Schumann műveket adtak elő, Fodor Orsolya pedig gyönyörűen szavalt.A program a parókia udvarán szeretetvendégséggel zárult.
Angoltábor Gyantán.
Ünnepi alkalom a mai, kezdte beszédét vasárnap délelõtt a helyi református templomban Soós József református lelkész.Ünnep, hiszen a református istentisztelet angoltáborunk záróeseménye is egyben.A mostani, hatodik táborunk témája Találkozások Jézussal címet viselte.Ezt a témát az az öt USA-ból és a három Kanadából érkezett fiatal választotta, akik Ráksi Lajos teológus hallgató mellett a rendezvény munkáit vezették és akik úgy érezték, hogy átkelve az óceánon itt Romániában is találkozni akarnak Jézussal.Biztos, hogy a táborban résztvevõ különbözõ településekrõl érkezett 20 fiatal mellett, a 27 gyantai tanuló is érezte, hogy az elmúlt héten nemcsak angolul lehetett tanulni, hanem lehetõség nyílt a Jézussal való találkozásra is. A felolvasott igék, a biblia talán legismertebb fejezetébõl származnak.A 16. vers: Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az õ egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen õ benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen, szinte minden református istentiszteleten elhangzik.Vajon miért keresi fel a farizeus Nikodémus, a zsidók fõembere, Izrael tanítója, a Vének Tanácsának a tagja Jézust? tette fel a kérdést az igehírdetõ.Talán azért, mert érezte, hogy valami hiányzik, ami nélkül élete nem teljes.Éjjel keresi fel a Mestert, azért, mert egy nyugodt, meghitt beszélgetésre vágyik. Jézus tudja, hogy Nikodémusnak újjászületésre van szüksége, mert ha" valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát".Persze az akinek az életébõl hiányzik a hit, aki csak az eszével és nem a szívével próbálja felfogni az ujjászületést, az nehezen tudja elképzelni azt, hogy a szentlélek ereje irányíthatja egy ember életét.Nézzünk a keresztre és higyjetek Jézusban, bíztatta zárószavában híveit Soós József . Igehírdetést követõen az Amerikából érkezett oktatók képviselõje köszöntötte a megjelenteket.Megtudhattuk, hogy idén a gyantai már a negyedik táboruk, hiszen az elmúlt két hónap alatt Magyarországon egy, míg Kárpátalján két táborban szolgáltak.A tábor célja nem az, hogy fiataljaink azért tanulják meg az angol nyelvet, hogy könnyebben emigráljanak, mondta Soós tiszteletes .Azt, hogy mi is azt a szalárdi Kõrösi Tünde és a nagyszalontai Takó Beáta által csodálatosan elszavalt két Reményik Sándor versbõl tudhatták meg az egybegyûltek.Még nem tudom jut-e nekem egy nyugalmas sarok, de én itthon maradok! visszhangzottak a költö szavai a mára 240 fõre apadt gyantai reformátusok közel 150 éves templomában.Az ünnepi esemény a tábor résztvevõinek énekes mûsorával zárult.
Holland fiatalok segédkeztek az élesdi kórházban.
Huszonegytagú holland csoport érkezett július végén Élesdre, azzal a céllal, hogy két hét alatt felújítják a helyi kórház gyermekszekcióját.
Az élesdi reformátusok már évekkel ezelõtt jó kapcsolatot épitettek ki a hollandiai Huizen város lakóival. Az ott élõ református fiatalok és a helyi IKE tagjai baráti kapcsolata idén azt eredményezte, hogy a tulipán országából érkezett vendégek felvállalták, hogy július 31-augusztus 11. között kimeszelik a kórház gyermekszekciójának termeit, átfestik az ajtókat.A felújitáshoz szükséges anyagokat már régebben elküldték, ugyanakkor 2993 Eurót postáztak az 1800-as évek elején épült egykori Battyányi-Bethlen kastély 90 négyzetméteres teraszának felújítására, teljes üvegcseréjére és két régi ajtajának újakra való helyettesitésére.A hollandok repülõvel érkeztek Budapestre, majd onnan busz hozta õket ki csütörtökön este a Sebes-Körös menti településre.A Rekkó-ban az élesdi KRISz tagjai valamint a Hasas János, a kórház nemrég leváltott igazgatója fogadta a vendégeket.Létai István köszöntõje után Lugosi Mihály lelkipásztor és Gerard Broekstra a holland csoport vezetõje tartott rövid áhitatot, majd a vendégek a fogadó családokhoz mentek. Pénteken szabad program, ismerkedés volt, majd szombaton közös kirándulást szerveztek a révi szorosba.A túravezetõ Hasas János rövid helytörténeti ismertetõje után, a csoport megismerkedhetett a Tündérvárral, a Feneketlen- tóval, a vízeséssel , majd barlanglátogatás következett.Itt Kál Géczi Mihály mutatta be a Zichy barlang történetét, csodálatos képzõdményeit, majd a fiatalok lementek a vizeséshez és megmártóztak a barlangból kijövõ patak jéghideg vizében.Vasárnap istentisztelet Élesden, majd séta, pihenés következett, annak érdekében, hogy hétfõn kipihenten kezdhessék el a munkát a kórházban.A tervek szerint hétközben a helyi sportcsarnokban lesznek elszállásolva, a következõ hétvégét pedig ismét a vendéglátó családoknál töltik a hollandok.Felemelõ érzés olyan középiskolásokkal, egyetemi hallgatókkal, mérnökökkel találkozni, akik Istentõl vezérelve képesek feláldozni két hetet rövid szabadságukból annak érdekében, hogy eljöjjenek Romániába és saját pénzükön karitatív munkát végezzenek.
Emléküket kegyelettel őrizzük!
Révi magyar közösségünkből az elmúlt negyedévben Méhész G.Sándort, Hasas Sándort, Somogyi Imrét, Ferencsik Illést és Malom G. Lídiát szólította magához a Teremtő.
Álmuk felett őrködjön a szeretet és a hála!
Miért szól a déli harangszó?
A déli harangszó 550 éve a magyarokról szól, Hunyadi Jánosról, Mátyás királyunk édesapjáról és hős vitézeiről.
A XV.századba kell visszatérnünk, amikor nőttön nőtt a török birodalom ereje, a török hódítás veszedelme Európát fenyegetve.Ideje volt, hogy a keresztény világ megmozduljon ellene.
Egy magyar köznemes, Hunyadi János vitézeivel vívta élet-halálharcát a törökkel: Máramarosszentimrénél Mesid bég roppant hadával mérkőzött és megakadályozta Szeben bevételét, majd Havaselvén, a Jalomita folyó mellett verte meg Sehábeddin ruméliaibeglerbég hadait.Majd támadásba lendült, és győztes csaták után a Balkán-hegységig nyomult előre.S bár a Rigómezőn (Koszovo polje) vívott csatát elveszítette, amikor II.Mahomed szultán a hajdani Bizánc, Konstantinápoly meghódítása után Nándorfehérvár(a mai Belgrád) ellen indult 150 ezernyi seregével, 300 ágyújával és 200 hajójával körülzárta a várat, Hunyadi János katonáival azonnal a törökök után indult.Hátba támadtaéket.Segítségére sietett a később szentté avatott Giovanni da Capistrano olasz ferences szerzetes toborozta keresztes sereg és Európa kapujánál szembeszálltak a hódítokkal, megállították a törököket.A vár védői hősiesen visszaverték az ostromlókat.Amikor egy török vitéz már feljutott a vár fokára, egy Dugonics Titusz nevű hús, másként nem tudván lelökni a törököt, átölelte s vele együtt zuhant a mélységbe.
Hunyadi János és vitézei megfordították a történelem menetét, mert Magyarország és Európa sorsa dőlt el ott, 1456-ban , 550 éve! A diadal után a török évtizedekig nem mert magyar földre betörni.
Nemcsak az országban, az egész keresztény világban nagy volt az öröm.Megszólaltak a harangok mindenütt, hirdették a nagy diadal örömét.Ennek a csatának az emlékére rendelte el a római pápa, hogy minden délben a katolikus templomokban harangszó emlékeztessen a győzelemre.
A Nyugat nem segített, de ünnepelni ünnepelt! Fájdalmas tény, hogy éppen ötven éve ígérték: Magyarok! Tartsatok ki!, de aztán hagyták, hogy más hódítók, lánctalpas tankjaikkal letiporják az 1956-os forradalmat.
Emlékezzünk az 550 éve és az 50 éve érettünk is harcoló hősökre, akik legdrágább kincsüket, életüket áldozták a magyar nép szabadságáért! Dr.Málnási Ferenc, Kolozsvár.
Emlékezni a múltra és építeni a jövőt.
Vasárnap a templomkert tetején magyar, román, holland és úniós zászló hirdette, hogy ünnepre készülnek Magyarkakucson.Tizenegy órakor a harangok hívó szavára a helybéliek mellett, a világba szakadt és most hazalátogatók gyülekeztek a kis templom előtt.De eljöttek a református falutalálkozóra az anyaországi testvértelepülés Kakucs község képviselői is Maczák Lajos a római katolikus egyháztanács elnökének vezetésével, ugyanúgy mint Costa Gavril szászfalvi polgármester, Kiss Sándor Elek a megyei RMDSz ügyvezető alelnöke, de itt volt az egykori Zichy Ödön gróf unokája, Zichy László és családja is.
Bárkivel megtörténhet az közülünk, hogy úgy érezük már nem bírjuk tovább ezt a küzdelmet, amikor csüggedten, elfáradtan , azt mondjuk :Uram, talán jobb lenne, ha elvennéd az életemet, mondta bevezetőjében Busca Szilágyi Gyöngyi.Sajnos ez a jelenség nem csak az öreg korhoz kötött, néha a szomorúság, egy tragédia a családban, vagy akár egy betegség is kiváltatja belőlünk ezt az érzést.Persze ez nem csak velünk emberekkel fordulhat elő, hanem még Isten kiválasztottjával, a prófétával is megesett, amikor úgy érezte, hogy munkája hiábavaló, és szomorúan látta, hogy a nép elfordult az Úrtól.
De mit is látunk a mai világban, tette fel a kérdést az igehirdető? Láthatjuk, azt, hogy milyen nagy a közömbösség, hogy kevés embert érdekel az Úr szava, egyéni érdekeink lettek az elsők, azt, hogy Isten helyett mennyi mindent és mindenki mást imádunk.Illés próféta tudja ki az a személy akinek elmondhatja gondjait, de vajon mi tudjuk kihez kell fordulnunk ha bajban vagyunk? Egyedül Isten az aki vállal bennünket, és ezt tudni egy csodálatos dolog.A Teremtő azt üzeni nekünk, hogy Illés prófétához hasonlóan ne féljünk hozzá fordulni és őszintén elmondani gondjainkat, mert biztos, hogy a segítség nem fog elmaradni.Van amikor nem angyal hozza majd a segítséget, de apró jeleken, embereken , eseményeken keresztül érkezik hozzánk Isten üzenete, válasza, mondta a lelkipásztor.
Az istentiszteletet követően a jelenlévők kivonultak a templomkertben, ahol úrvacsoraosztásra került sor, majd Barabás Imre főgondnok köszöntötte a résztvevőket.Megtudhattuk , hogy tavaly a templomtornyot újították fel a helyi reformátusok, idén pedig Isten segítségével a templomtető javítására került sor.Ugyanakkor a 48-as szabadságharcban elesettek emlékére kopjafát állítottak.Külön köszönetet mondott az önzetlen támogatásért a most Élesden lakó Barabás Istvánnak és a kopjafát adományozó Hasas János megyei tanácsosnak.
A magyarországi testvértelepülés üzenetét dr.Kendéné Toma Mária a Kakucsi önkormányzat kulturális bizottságának az elnöke tolmácsolta. A kopjafa leleplezése után Barabás Dezső tartott történelmi megemlékezést az 1848-49-es eseményekről.Habár írásos emlékek nem maradtak fenn, de biztosak vagyunk abban, hogy magyarkakucsiak is résztvettek a szabadságharcban, mondta a ny.tanító.Az előadást követően Hasas Réka szavalta el a Nemzeti dalt, majd a helyi asszonykórus ünnepi műsort adott elő.A délelőtti műsor végén Aniszi Brigitta, Hegedűs Renáta és Hasas Réka Túrmezei Erzsébet verseket adott elő, majd koszorúzás következett, melynek keretében az emlékezők elhelyezték a kegyelet koszorúit úgy a kopjafánál, mint a világháborús obeliszknél.Az ünnepség végén köszöntötték születésnapján Barabás Imre főgondnokot, majd a program a parókia udvarán közös ebéddel folytatódott.Délután Kakucs község néptánccsoportja Tóthné Stégner Éva vezetésével ünnepi műsort adott elő, melyben somogyi és rábaközi táncokat láthattak a jelenlévők. Hasas János
Amit érdemes megnéznünk!
„Az Emlékpont Múzeum közös történetünket meséli el.Sok olyan élményünk van, amirõl eddig még nem beszéltünk, amirõl nem mondhattuk el az igazat.Amirõl hallgatnunk kellett, az ránk nehezedett.Itt az idõ, hogy megszólaljon a múlt, mert ahogy mondatainkat is ponttal zárjuk, ez a korszak is csak akkor válhat múltunk szerves részévé, ha Emlékpontot teszünk a végére”, olvahatjuk dr.Lázár János hódmezõvásárhelyi polgármester üzenetét a belépõként is szolgáló emléklapon.1945. május 9-én Európában véget ért a második világháború, ami azt jelentette, hogy Magyarország egy évszázad alatt másodjára is vereséget szenvedett.A gyõztesek most már nemcsk a határokat tologatták arrébb, hanem emberek sokaságát telepítették ki -és át, annak érdekében, hogy a módosított határvonalak az egyes országok etnikai összetételének többé-kevésbé megfeleljen.A kettéosztott Európában Magyarország a szovjet érdekszférába került.Sajnos a béke kétarcú volt, hiszen ha nem is kerültek sorra fegyveres összetûzésekre,a második világháborút követõen egy majdnem fél évszázadig tartó új háború kezdõdött, a hidegháború.Valóban, már az Emlékpont elsõ termében egy régi traktort látva a látogatónak újra eszébe jut, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Magyarországot”a vas és acél országává”akarta változtatni, a falakról az állampárt vezetõi,”a párt öklei” néznek a látogatóra.1949 nyarára már elviselhetetlenné vált az élet a falvakban, a tanyákon.Ekkor jöttek létre az ellenállási mozgalom elsõ csírái, mely szerveszkedésnek a Fehér Gárda nevet választották.Tagjai egytõl egyig azért tették kockára életüket és szabadságukat, mert nem voltak hajlandóak eltûrni, hogy a kommunista diktatúra elvegye tulajdonukat, jogaikat, magyarságukat.Õk is méltó helyet kaptak az emlékmúzeumban.Az 56-os és az ezt megelõzõ eseményeket a még most is élõk mesélik el és az érdeklõdõ órákon keresztül fülhallgatón keresztül hallgathatja az átélt borzalmakat.
Márianosztra volt az egyik legszigorúbb és legkegyetlenebb hely...ott mindenért ütöttek, vágtak, hallom az egyik túlélõ hangját, akinek a monitoron keresztül is jól láthatók könnybelábadt szemei.A bíróságok 1950 és 1953 elsõ negyedéve között 650 ezer személy ellen indítottak eljárást, olvasható az egyik falszövegen.”A védõ fiatal koromra való tekintettel kérte, lehetõleg ne akasszanak fel.Ez volt a védõbeszédje.Mit is mondhatott volna mást a szerencsétlen...Nem akasztottak fel, kaptam tíz évet”, emlékezik vissza Héjja László.De helyet kapott a múzeumban a város egyik gyárában készült kétszemélyes Puli elektromos autó is, amelyik elektromos meghajtása révén energiatakarékos, környezetkímélõ volt és akár 65 km h sebességet is elérhetett.De a látogató szemei elõtt megelevenedik a Bethlen Gábor református kollégium története, híres vásárhelyiek, divat, egészségügy, megannyi értékes dokumentuma.Az emeleten Kamotsay István bronzba öntött hatalmas méretû Szovjet katonája mellett olyan híres festõk képeit tekintheti meg a látogató mint Németh József, Kohán György vagy Czene Béla.Az Emlékpont Múzeum nem egy hagyományos kiállítóterem, hanem a harmadik évezred szellemében épült.Aki teheti , látogassa meg. H. J.
Fényes Elek –díjat kapott Hasas János.
Réviek a Székkutasi Falunapokon.
A Csongrád megyei Székkutas község már tíz éve alakított ki testvérközségi kapcsolatokat a Sebes-Körös menti településsel.Szombat hajnalban egy kis küldöttség indult el Révrõl, hogy részt vegyen az anyaországi Székkutas falunapi rendezvényein.A magyarországi település programja a helyi futballpályán Vigh Viktor székkutasi polgármester megnyitójával indult, majd Dorel Cosma révi polgármester tolmácsolta az erdélyi település lakóinak üdvözletét.Bármilyen eredmény is születik majd októberben a helyhatósági választásokon, bízunk benne, hogy a két település között kialakult kapcsolat nem fog megszünni, mondta a romániai elöljáró, hiszen több család között is már olyan barátságok szövõdtek amelyeken a politikai helyzet nem tud változtatni.A helyi Petõfi Sándor Vadászegyesület díjkiosztója után a Porlandó énekegyüttes műsora szórakosztatta a negyérdeműt, majd a Művelõdési Ház nagytermében a Nagyotmondó Tóbiás zenés mesejátékot tekinthették meg az érdeklõdõk.A déli ebédszünetben, a résztvevõk igen finom szürkemarha pörköltet fogyasztottak , volt aki a vadászati kiállitást tekintette meg, majd két órakor az erdélyi születésű Koós János és barátai szórakoztatták a nagyszámú közönséget és énekeltek el közösen az olyan közismert melódiákat, mint a Boci boci tarka vagy a Kislány az orgonánál.A nagysikerű fellépést a székkutasiak virágcsokorral, mig a réviek egy üveg pálinkával honorálták.
A délutáni programban modern tánc, -BMX kerékpáros bemutató, majd Németh József nótaénekes műsora következett.Este nyoc órakor a Desperado együttes nyújtott felejthetetlen élményt a falunap résztvevõinek, majd egy gyönyörű tüzijátékot követõen hajnalig tartó szabadtéri bál következett a Január 3. együttes közreműködésével.
A vasárnapi program keretében lovasversenyt és az amatõr fogatok megyei bajnokságának vetélkedõit tekinthették meg az érdeklõdõk.A csodás hintók felvonulása után akadályhajtás, csikós bemutató, majd gumis kocsikkal megrendezett fuvaros verseny következett.Délután négy órakor vendégek és vendéglátók nehéz búcsúja következett, majd mindannyian megegyeztek abban, hogy a családok hamarosan újra találkoznak majd, immár Réven. H.J.
Bibliahetet rendezett a révi KRISZ.
Július 31.-augusztus 4. között a helyi KRISz tagjai, Halász Krisztina és Varkucs Róbert vezetésével vakációs bibliahetet szerveztek gyerekek. A református imateremben 10 órakor kezdõdõ programokon minden nap 20-25 fiatal vett részt.
Néptánctábor Mezőtelegden.
A csütörtõk délelõtti táborzárón Szoboszlai Gáspár István református lelkipásztor köszöntötte a helyi kultúrotthonban szépszámban megjelent szülõket, oktatókat és fiatalokat, majd elmondta, hogy az eltelt hetet bizony nem karba tett kézzel, pihenve töltõtték el a gyerekek, hanem komoly munkával, melynek eredményeit hamarosan láthatják majd a megjelentek.A táncoktatást a Szegedrõl érkezett Nagy Albert, ifj.Nagy Albert és Tõtõs Horténzia tartották.Idén lõrincrévei táncokat tanultak a gyerekek, tudtuk meg Nagy Alberttól.Lõrincréve egy Marosvásárhely mellett található kis település, ahol vegyesen élnek magyarok és románok.Ebben a faluban mindkét nemzetnek megvan a maga zenéje és tánca és a helyi mulatságokon a románok járják a magyar táncokat , mig a magyarok a román táncokat is. Ennek a most megtanult táncnak a hiteles örzõje Karsai Zsigmond , aki húsz éves korában szökött át a diktatúra elõl Magyarországra és magával vitte ezt a nagyon szép kultúrát az anyaországba.Zsiga bácsi most 85 éves, még mindig táncol és kifogjuk hozni Erdélybe , mikor már egész jól fog menni már a tánc, hiszen õ nagy szakértelemmel elfogja majd mondani, mi is az amit esetleg rosszul csinálunk. A helyi oktatók megkapták a videofelvételt is a tánccal, amit otthon aztán tanulmányozni lehet és kell is , modta Berci bácsi.
Megszólalt a zene és a táborban résztvevõk ízelitõt adtak mindabból amit egy hét alatt sikerült megtanulniuk. Ilyen sok tehetséges gyerek ritkán jön össze, és ami nagyszerű dolog az, hogy ezek a fiatalok hasznosan töltik el szabadidejüket, mondta a bemutató után Nagy Albert.Szerinte túl kevés a táncosok száma, ahoz képest , hogy a régióban hány magyar él.Fontos az, hogy a tábor résztvevõi nemcsak járják a figurákat, hanem értik is.Egy esztendõ alatt, heti két próbán való gyakorlással igen jól elsajátítható a tánc. A gyerekekkel nagyon megvagyok elégedve, folytatta az oktató.Ha elemeznem kéne a csoportok munkáját az élesdieket és a mezõtelegdieket tartom a legjobbaknak.Problémák között említeném meg azt, hogy nincs helyi szakembergárda, a fiatalok pedig egy olyan társadalmi környezetben élnek, ahol az utca emberének a néptánc már semmit sem számít.Így ma már csak azok a fiatalok ápolják az anyanyelvi kultúrát, akik ennek megfelelõ szakmai szellemi inteligenciával rendelkeznek.Ezt könyvolvasással lehet fejleszteni.Fontos, hogy a fiatalok eltudják helyezni a jelenben a múltat.Az összegzõ után okleveleket, díjakat vehettek át mindazok a gyerekek akik a legtöbbet fejlõdtek, akik a legügyesebbek voltak a táborban.Az eseményen részt vevõ Szabó Ödön RMDSz ügyvezetõ elnök szerint jó azt látni, hogy vannak olyan gyerekek, akik a sok szórakozási lehetõség mellett mégis a táncot választották. Ebben a szülõknek és a helyi oktatóknak nagyon fontos szerep jut, mondta.Fontos, hogy az RMDSz segítséget nyújtson abban, hogy a kitűzött tervek megvalósulhassanak, majd minden résztvevõ kitűzõt kapott, amin egy táncos pár és egy tulipán látható.A tulipán nappal kinyílik, este pedig becsukódik.Bízom benne, hogy a tulipánhoz hasonlóan, ami érték a magyar kultúránkban az elõtt nyitottak lesznek fiataljaink, mondta zárszavában Szabó Ödön. H.J.
Kárpótlás igényelhető a magyar államtól.
Kárpótlás illeti meg a törvényben meghatározott esetekben azokat a személyeket, illetőleg hozzátartozókat, akiket 1939. március 11. és 1989.október 23. között az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból megfosztottak.Egyösszegű kárpótlás jár az élet elvesztéséért, ha az áldozat kétségkívűl a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai indittatású önkénye miatt vesztette életét, vagy sérelmet szenvedett a deportálás vagy a kényszermunka ideje alatt halt meg.Kárpótlás jár a személyi szabadságot súlyosan, 30 napot meghaladóan korlátozó sérelmekért a II.világháború alatt (1941.június 27.-1945.május 9.) faji,vallási vagy politikai okból teljesített munkaszolgálat esetén.Katonák esetében a kárpótlás csak akkor jár, ha az illető katona 1945.augusztus 1-je után halt meg.Kárpótlásra jogosult az, aki, illetve akinek a hozzátartozója a sérelem elkövetésekor magyar állampolgár volt.A kárpótlásra az özvegy, a sérelmet szenvedő élő gyermeke, ezek hiányában-a kárpótlás összegének felére-az élő testvér jogosult.
Az adatlapot a http://www.karpotlas.hu/ honlapról lehet letölteni és 2006.december 31-ig el kel küldeni a Központi Igazságügyi Hivatal címére(1519 Budapest, 112 Pf.463).További információkat és az üggyel kapcsolatos tanácsokat aBihar megyei RMDSZ Sas palotabeli székhelyén adnak, de információkat szerezhetnek a fent említett honlapról is.(forrás:Bihari Napló, 2006.június 28.)
A gyümölcsfajtákról (2)
Körtefajták.
A körténél számítani lehet arra, hogy az almához viszonyítva nagyobb növényvédelemre lesz szükség.A körtelevélbolha(psylla) különösen veszélyes.Egy másik szempont, hogy az oltásnál nem minden körte összeférhető a birssel.Ennek azért van jelentősége, mert a birsre oltott(szemzett)körték hamar 3-4 év alatt termőre fordulnak és nagyobb a gyümölcsméret, és kisebb a faméret.Míg a vadra oltott körték gyümölcsei apróbbak és tíz év szükséges a termőrefordulásig.A táblázatban a birsel való összeférhetést”BIRS” szóval , míg a betegségekkelel szembeni jobb ellenállást „ R” betűvel jelöltük.
A fajta elnevezése Nagysága(gr) Birsre oltás Fogyasztás ideje Megjegyzés
Kornélia 80 - Július közepe Nagyon korai
Daciana 150 Birs Július vége
Napoca 130 Birs Augusztus közepe R, Palocsay állította elő
Clapp Kedveltje 200 - Augusztus közepe Van piros(sötét bordó)változata
Ilonka 350 Birs Augusztus vége Nagy gyümölcsű
Ina Estival 150 Birs Augusztus vége R,piros színű, új hazai fajta
Nyári Kálmán 150 - Augusztus-október Muskotályos íz
Dr.Guyot Gyula 250 - Augusztus vége tetszetős
Haydeea 200 Birs Szeptember vége Kolozsváron nemesítették
Vilmos 200 - Szeptember eleje A legelterjedtebb nyári fajta, van piros változata is
Delwilmore 400 Birs Szeptember eleje R, nagy gyümölcsű
Abate Fetel 220 közepes Szeptember-január Piacos, szép formájú
Bosc Kobak 220 - Szeptember-tavaszig A legelterjedtebb(rozsdás körte)
Monica 170 Birs Október-december R, új román fajta
Curé 200 Birs Október-március R, Papkörte, íze jellegtelen
Packham”s Triumph 220 - Október-február Ausztrál,”téli vilmos”
Hardenpont 200 Birs Október-március Igényes, jó termőhely szükséges
Euras 150 - Október-május R, új román fajta
Nemeskrasszán 200 - Október-május Érzékeny, de nagyon finom
Téli Esperes 180 Birs Október-január Igényes, tárolóban ráncosodik
Seres Olivér 180 Birs Október-március Alma alakú, bőlevű
Említésre méltó, hogy a román gyümölcsnemesítők az utóbbi évtizedekben nagyon jó eredményeket értek el a körtenemesítésben.A szomszédos országok gyümölcstermesztői visszaigazolták, hogy érdemes ezeket a fajtákat termeszteni.
Szilvafajták.
Mivel a szilvatermesztésről nagyon lehangolóak a tapasztalataim, nem szeretnék sok fajtát megemlíteni.Annak ellenére, hogy a régi köztudatban a szilva vidékünkön őshonos, lehet, hogy ez az őshonosság az igénytelen veresszilvára vagy mirobalán(corcodus) fajtákra érvényes.Sajnos az új fajták nem termeszthetők sikeresen.Nagyobb részük sarka vírussalfertőzött vagy a moniliára(vánkos penészre)rendkívül fogékonyak még a megfelelő növényvédelem esetén is.
A fajta elnevezése Nagyság (gr) Érési idő Megjegyzés
Rivers 30 Július elején Nagyon korai, kerek
Althan Ringló 45 Július végén A legismertebb ringló, lilás
Silvia 55 Augusztus közepén Új hazai, elterjedt fajta
Ageni 30 Augusztus végén A legédesebb szilva
Stanley 40 Szeptember eleje Modern besztercei
Bluefre 60 Szeptember eleje A legnagyobb méretű
Anna Spath 40 Szeptember közepe Kerek, kései
Besztercei 20 Szeptember közepe Édes, lekvárkészítésre, aszalásra
Homonnai Gábor, Élesd
(folytatjuk)
Történetek Petőfiről (VII.)
Segesvár, Fehéregyháza, Ispán kút
1849.július 31., délután 6 óra.
Ezek a fenti adatok (helységnevek és az időpont) merem remélni, hogy a legtöbb olvasóban, Petőfi legendás halálára utaló gondolatokat ébreszt.
De lássuk mi történt addig?
Amint az előző rész zárósoraiban emlitettem Petőfi az elsők között csatlakozott a szabadságharc seregéhez.Hiszen a nemzetnek élet vagy halál között kellett választania.Petőfi ezen cselekedetén senki sem csodálkozhat, hiszen versei és eddigi állásfoglalása sem tételez fel más megoldást.Amikor 1848 őszén a hátráló honvédség nem tudta megvédeni Pestet a kormány Debrecenbe menekült.A csüggedés és a kétségbeesés lett úrrá a nemzeten.Ekkor írta Petőfi csalódottan 1849 elején:
„Európa csendes, újra csendes,
Elzúgtak forradalmai....
Szégyen reá! Lecsendesült és
Szabadságát nem vívta ki.”
A költő hamar”összeszedi” magát és reménykeltően ezeket írja:”Azért, hogy a láng lelohadt, még nem alszik ki a tűz; azért, hogy a napot felhő borítja el, még nem hamvad ki a nap; egy szélroham és el van fújva a felhő, fellobban a láng....Vigyázzatok rá, egy pár hónap múlva vagy tán előbb, talpon lesz minden élő a művelt világban, s egethasító robajjal fogják ostromolni a poklot, mely nem a föld alatt van, hanem itt a földön uralkodik a zsarnokok képében...”Így is lett: a honvédség 1849 tavaszán diadalmas csatákban visszavágott az ellenségnek.
Ellenségei most is kikezdik.Mivel a Debrecenbe hozott felesége mellett akart maradni a terhesség utolsó heteiben, azt írták róla, hogy másokat lelkesít a csatára, de ő maga kerüli a vészt.Pedig nem így volt, nem kellett tavaszig várnia hiszen december 15-én megszületett Petőfi Zoltán.Egy hónapot még gondoskodott családjáról, majd Vörösmaty gondjaira bízva őket, elindult Erdély felé, Bem táborába.Ha már századosi rangban csatába megy, ne akárki legyen a vezére.
Bem nagy örömmel fogadta a költőt.Sokat hallott már eddig „Alexandre Petőfi”-ről, ahogyan franciásan nevezte őt.Egymással ezen a nyelven is beszélgettek.Bem nem szerette a sok beszédet, tömör vezényszavakon kívól nem sokat mondott.Petőfivel azonbankivételt tett.Szinte fiának tekintette a költőt, igazi fia, családja nem lévén mindent feláldozott a zsarnokság elleni harcért.”Mon fils”-fiam lett neki ez a sovány fiatalember.Naponta beszélgettek, csak nem épen stratégiai kérdésekről, hiszen ezekhez Petőfi nem értett.Ellenben sokat használta őt futárként.Századosokat nem szokás futárként használni, de Petőfi kivétel volt, mert féltette a fiatalember életét, aki szerinte nem is katona volt, hanem továbbra is költő, mert elsősorban erre volt szüksége a hazának Petőfi személyében.A „meleg”harci helyzetektől tapintatosan távoltartotta.Ha Debrecenbe küldte, ahol a hadvezetés volt, a költő legalább találkozhatott feleségével és fiával.Két világ volt amit látott.Bem táborában csak a katonai értékek számítottak, ott harc folyt és konkrét célokért küzdöttek.Debrecenben pedig hivatalnokok marták egymást előléptetésért, pénzért.Pletykálkodtak és ócsárolták egymást, szidták a távollevőket(köztük Bemet) és nyalták a vezetés talpát.
A vízaknai csata után (1849. február 4.)értékelte igazán Petőfi a lengyel tábornok lelki erejét és katonai tudását.A költő, aki soha fejet nem hajtott hatalmasságok előtt és még Kossuth discőítésére sem volt hajlandó, most így ír Bemről:
„Nincsen szóm elbeszélni
Nagy hősiességedet
Csak néma áhitattal
Szemléllek tégedet”.
Bem a diadalmas csaták során kiűzte Erdélyből az ellenséget.Mielőtt még elkezdődött volna a dicsőséges tavaszi hadjárat, melyek során majd az ország szívéből is kikergették az ellenséget Bem már jelenthette Kossuthnak, hogy felszabadította Erdélyt.
Március 15-ét Petőfi Kolozsváron ünnepli s egy pár nap múlva Debrecenbe utazik.Bejelentkezik Kossuthnál és arra kéri, engedje őt eltávozásra Pestre, ahol anyja súlyos betegen feküdt.Kossuth, aki sohasem kedvelte a költőt, nagyon hűvösen hallgatta végig és a helyettes hadügyminiszterhez, Klapkához küldte.Habár a költő becsületszavát adja arra, hogy időben visszatér Klapka mégsem engedélyezi az eltávozást.A miniszteri szobából kilépve Petőfi megírta lemondását katonai rangjáról és elindul Pestre.Nem lett volna Petőfi, ha Szolnokról nem ír Klapkának egy levelet, amelyben közli:”...ha nem lett volna háború, kihívtam volna párbajra és tán lelőttem volna önt mint egy verebet...”
Amikor április 1-én Szebenben jelentkezett Bemnél, az kárpótlásul a sérelmekért előléptette őrnaggyá és megajándékozta lovával.Meg kell mondanunk, hogy minnél inkább kitüntette Bem a költőt szeretetével és bizalmával, annál inkább kivívta ellene”a lengyelre” féltékeny magyar katonai vezetés ellenszenvét.Úgy látszik nem sokat változott 150 év alatt a világ,de főként a politika, mintha a napjainkban alkalmazott lejáratások és marakodások korában élnénk.Akkor is így volt, hogy győzelem, siker esetén”mi győztünk”, vereség és kudarc után”ti vagytok a hibásak”. Homonnai Gábor, Élesd
(folytatjuk)
Régi receptek
Czifray István 1888-ban megjelent Magyar Nemzeti Szakácskönyvéből.
Gulyásos és pörkölt hús.
Apríts jól össze jó kövér marhahúst, négy vagy öt fontra( 2 vagy 2 ésfél kiló) egy meszely(4 deci) vizet önts, adj hozzá egy paprikát és sózd meg jól, a tűzhöz tévén, gyakorta keverd, mikor már nagyon elfőtt a levele vagy zsírja, akkor csak parázson hagyd pergelődni addig, hogy egy csepp zsírja se maradjon.
Pörkölt húst épen úgy kell készíteni, azon megjegyzéssel mindazáltal, hogy ennek szükséges zsírjának maradni, melyet azután piritott kenyérrel kell mártogatni.
Párolt nyúl kaporna-mártásban.
Darabokra vagdalván a nyulat sózd meg s néhány szalonna szelettel, vöröshagymával, czitromhéjjal, babérlevéllel rézlábasba adván, pergeld meg jó barnára, azután selyemmorzsát hintvén reá, pergeld még kevés ideig, akkor önts reá, két merőkanál hús-levest, fél meszely(2 deci) eczetet, adj hozzá egy kanál kapornát, párold mindaddig, míg a nyúl jó porhanyó nem lesz, s tálald ki.
Fűben, fában orvosság
Sorozat Rév gyógynövényeiről.
Tövises iglic (Ononis spinosa)
Románul: osul iepurului
Nevezik még: ekenyűgnek, ökörgúzsnak ezt a hüvelyesek családjába tartozó, tövises szárú, évelõ félcserjét. Legelõkön, kaszálókon néha tömegesen terem. Nálunk a kertek alatt, a temetõbe vezetõ domboldalon bukkanhatunk rá. Gyökértörzse, illetve gyökérzete sötét barnás színű, csavarodott, belül sárgásfehér. Szára 50-60cm. magas, alul elfásodó, felül lágy. Az alsó levelek hármasan összetettek , a felsõk egyszerűek. Júniustól szeptemberig hozza rózsaszín, pillangós virágait.
A gyökerét tavasszal, vagy õsszel, a fiatal hajtásokat virágzáskor gyűjtjük. a drog glikozidákat , illó olajat, cseranyagot stb. tartalmaz. A tövises iglic jó vizelethajtó, de alkalmazzák vesehomok, vesekõ elhajtására, reumatikus bántalmak enyhítésére, hólyaghurut és ekcémák kezelésére. Egy kanál aprított gyökeret 15 percig, fél liter forró vízben áztatunk ,három részre osztva, naponta 3 alkalommal megisszuk. A hajtásokból hasonló módon készítjük a teát.A gyökérgdogban található ononidin nevű flavinidja vérnyomásemelõ.
Juhász Ibolya, ny.tanárnő
(folytatjuk)
Gondolatok.
Szerelem.
Mindenhova elviszem a feleségem, de folyton hazatalál.
Olyan szőrös a lába, hogyha leborotválja, fogy tizenhárom kilót.
Másként illatozik a széna a szerelmeseknek és másként ba lónak.
Az öregedés nem véd meg a szerelemtől.De a szerelem valamennyire megvéd az öregedéstől.
Nem tűnik fel a lélekben a szivárvány, ha nincs könny a szemben.
A barátság okkal, a szerelem ok nélkül szakad meg.
Vallás.
Az egyház akkor tiltakozik az üldöztetés ellen, amikor nem üldözhet másokat.
Van aki Istennek képzeli magát, de fölfelé kerekítve is csak félisten.
Adj Uram türelmet-de azonnal!
Ha Isten liberálislett volna, a Tíz parancsolat helyett tíz javaslatunk lenne.
Mindenki szeretne a mennybe kerülni, de senki sem akar meghalni.
A legborzasztóbb pillanat egy ateiste számára az, amikor tényleg szeretne hálát adni, de nincs kinek.
Aki embertársai hitét elrabolja, a legkártékonyabb tolvaj.
A zsidók félelemben élnek.Tizekilencszázadnyi keresztényi szeretet tönkretette őket.
Drága gyermekem, hinned kell Istenben, bármit mondjanak is a papok.
Filozófia.
Minek megjegyezni a dátumot, amikor az minden nap változik.
Mindig meg fogja nyerni a versenyt az, aki magában szalad.
Ha nem tehetjük, amit akarunk, azt kell akarnunk, amit tehetünk.
A kalitkába zárt madár nem tudja, hogy tud repülni!
Két féligazság nem egy egész!
...Minden jó, ha jó a vége...És jó az eleje...meg a közepe.
Összegyűjtötte: Sipos Márta, Szatmárnémeti
Révi mesék
Mese a szegény kecskepásztorról, a nagy családjáról és a lyukas krajcárról(2)
Ekkor a szegény ember elővette megint a lyukas krajcárját és odaadá Gyurkának, hogy hozzon neki szerencsét a nagyvilágban.Ezek után az anyjuk kihozta a hamuba sült lángosokat, mindegyik gyereknak adott egyet-egyet, majd a fiatalok elindultak nepkeletnek.Három nap meneteltek, éjjelenként megálltak a mezőn egy szénakazalba bújva pihenve ki fáradalmaikat. Reggelenként elrendeztek a szénakazlakat, úgy hogy senki sem mondta volna, hogy éjjel valakik ott aludtak volna, majd folytatták útjukat napkelet felé.A harmadik nap délutánján egy csodálatos, kacsalábon forgó várhoz érkeztek.Szájtátva bámulták a fiatalok és azon töprengtek, vajon hol is van a bejárati kapu és mikor áll majd meg a forgásból az építmény. Egy idő után Gyurka megsokkalta a várakozást, elővette a lyukas krajcárját és odadobta a kacsaláb fogaskerekei közé.A fogaskerekek megálltak és azonnyomban megállt a kastély is a forgásból.Erre nagy ordítás hallattszott a kastély udvarából, a tulajdonosból csak úgy ömlött a kiabálás, ordítás mint egy nagy kádból, amely épp most lyukadt ki.Azonnal hivatá a kastély összes mesteremberét, kovácsokat, lakatosokat és kiadta a parancsot, hogy azonnal javítsák meg a kastély forgó részét.Órák hosszat keresték-kutatták a baj okát emberei , de sajnos a hibát nem találták meg.Őrjöngött a gazda, aki nem volt más mint Burkus király, hát még mikor meglátta a bámészkodó gyereksereget.Kik vagytok és mit kerestek erre? kérdezte őket a dühös király.A legények megszeppentek a király láttán és egyedül Gyurka lelte fel magát.Előrelépett a hátulsó sorból és elmondta, hogy kinek is a gyerekei és, hogy szolgálatot keresni indultak el a nagyvilágba. Ha éjszakára szállást kapunk, még a kastély forgó részét is megjavítjuk, mondta bátran Gyurka.Burkus királynak elállt a lélegzete is ezeket hallván.Még hogy ti, gyerekek megjavítjátok majd azt, amire az én mestereim nem képesek, mondta hahotázva .De mivel fúrta a kiváncsiság, azt mondja a fiataloknak:
-Ha megjavítjátok, hogy forogjon a kastélyom mindannyiotokat felveszem szolgának a lovak mellé. De, ha nem tudjátok megjavítani, mindannyiotoknak a fejét vétetem!
-Gyurka még közelebb lépett Burkus királyhoz, és így szól hozzá:
-Itt a kezem nem disznóláb! De egyezzünk meg a szolgafizetésben is , mondá bátran.
-Hát tudjátok mit, én minden lóért egy évre adok tíz aranytallért, mondá a király.Nálam egy év három napból áll.De ha elvész akár egy ló is a ménesből, akkor mindnyájatoknak a feje a lábához kerül.
-És hány lova van a méltóságos király uramnak? kérdé Gyurka.
-Van kilencven lovam és tíz csikóm, így összesen száz darab állat legel a ménesben, mondta a király.
-Holnap reggel megadom a választ király uramnak, mondja Gyurka, de addig is nekiállunk megjavítani a kastély forgó részét.Szeretnénk továbbá, hogy a szállásunk a lovak istállójában legyen, hiszen akkor a lovakkal is megismerkedhetünk, mondá Gyurka.
Burkus király beleegyezett a kérésbe, a legények egy része indult is az istálló felé, míg Gyurka és két idősebb bátyja a kacsaláb felé vette útját.Visszaforgatták a fogaskerekeket, kivették a lyukas garast és láss csodát, a kastély azonnal elkezdett forogni.Bezzeg erre aztán tényleg tátva maradt a szája Burkus királynak.Örömében az egész gyereksereget megvacsoráztatta, ráadásul még a lányát is bemutatta a legényeknek, akinek azonnal megtetszett Gyurka.
Gyurkának is megtetszett a takaros királykisasszony, korban is hasonló idősek voltak, hamar összebarátkoztak, majd a vacsora után keveset még beszélgettek is. A többi testvére vacsora után bementek az istállóba, csodálgatták a lovakat, szóltak hozzájuk, simogatták őket.Az istálló végén egy girhes csikó álldogált, ehez Gyurka ment oda.Megsimogatta, majd elővette tarisznyájából a megmaradt hamuba sült lángost és odaadta a csikónak.
A csikó jóízűen megette a száraz lángosdarabot majd gyerekhangon megköszönte Gyurkának és így folytatta:
-Te Gyurka , te egy szerencsés teremtés vagy.Apád, anyád, testvéreid büszkék lehetnek rád!Ha te engem mindig meghallgatsz, örömöd lesz minden tanácsomban!
De mivel már későre jár, feküdj le ide a jászlamba és pihenj egy keveset.Én majd reggel fölköltelek és majd adok néhány jó tanácsot neked.
-Jól van kis barátom, mondja Gyurka.Megfogadom a tanácsodat és lepihenek itt a jászolban.Majd reggel aztán meglátjuk, mi is a teendő.
Reggel, amikor elsőt kukorékolt a kakas, a csikó felköltötte Gyurkát, aki szénát tett az állat elé, majd vizet hozott neki.Míg Gyurka testvérei aludtak a csikó mindent elmagyarázott, hogy kire és mire kell vigyázniuk.Bizony Burkus király már sok szolgát kivégeztetett, az ő huncut dolgainak következtében.Most reggel, a király jelenlétében számoljátok meg a lovakat , de nagyon vigyázzatok a számolásnál. Lejegyezte: Hasas János
( folytatjuk)
Nevessen velünk!
Viccek
László elmegy a rendőrségre, és bejelenti, hogy eltűnt az anyósa.
-Mikor tűnt el?-kérdi az ügyeletes rendőr.
-Két hónapja.
-És miért csak most jelenti be?
-Mert eddig azt hittem, hogy álmodom.
☻
Azt mondja a háziorvos a betegének:
-Három-négy napig maradjon otthon, és pihenje ki magát!
-Lehetetlen doktor úr!
-Miért ? kérdi csodálkozva a doktor
-Mert otthon van az anyósom.
☻
Sándor találkozik Lacival:
-Szerbusz, Laci.Hallom, anyósodat megmarta egy kígyó.Igaz?
-Igaz.
-Na, és meghalt?
-Igen.A kígyó.
RÉVI MAGAZIN
Kiadja a PRO RÉV Egyesület
417615 Rév, 640 szám. Telefon: 0745-391518
e-mail:
hasas_ioan@yahoo.com
prorevegyesület@yahoo.com
hasasjanos@freemail.hu
Felelős szerkesztő: Hasas János
Szerkesztő : Dukrét Géza
Számítógépes szedés: Hasas János
Korrektor : Mihálka Magdolna
Tördelő: Szilágyi Gabriella
Fotók: Hasas János
Megjelenik negyedévenként.
Terjesztése ingyenes.
Készült az Europrint nyomdában.
Támogatóink a Bihar Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése