jancsi: december 2007

RÈVI MAGAZIN
A PRO RÈV EGYESÜLET Kiadványa
III. Èvfolyam 2005.
4.szám december

Mottó:
„Szólj, gondolj, tégy jót, s minden szó, gondolat és tett
Tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.”
Vörösmarty Mihály

Nem vagyunk egyedül!

„Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől, mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől.Elég minden napnak a maga baja.” (Máté 6:34)
Az ember akaratán kívül beleszületik egy korba és sokak szerint élete a szerencse és a szerencsétlenség, a siker és a sikertelenség, az öröm és a szenvedés, a fáradság és a gondok szakadatlan láncolata.Felnőve, tudását állandóan gyarapítva, utánaolvasva az eltelt idők történéseinek bizony nem egyszer szörnyülködve gondol a múltra. Mert hiába állt az európai gondolkodás a felvilágosodás kontrollja alatt, a történelem pusztító erői a felszínre törtek, és a két világháború évei alatt földig rombolták a világot, millió embert pusztítottak el. Akkor, a második világégés után, Európa azt mondta, hogy ez soha többé nem fordulhat elő, és a népek az ellenségeskedés helyett a történelem útját választják majd.Vajon, tényleg ezt történt az eltelt évtizedek alatt, ilyen irányba haladt-e Európa népe?
Sajnos, ma félve, szörnyűlködve tekintünk a jövő felé is. Hiszen a jövő több háborút ígér, mint békességet, mert szívünket gyakran csüggedés, nyugtalanság és békétlenség tölti el.Olyan világban élünk, amelyben a békesség ellenségei igyekeznek megzavarni a szív békéjét. Gondolataink sokszor előre szállnak és ilyenkor hideg veríték lepi el testünket.Mi lesz holnap, mi lesz jövőre, mi lesz , ha megszűnnek munkahelyeink, mi lesz gyerekeinkkel, megannyi kérdés, mely fejfájást, álmatlan éjszakákat okoz mindannyiunknak.Most, amikor egy olyan „holnap” kapujában állunk, melynek neve Európai Únió, kihez is fordulhatnánk tanácsért, ki adhat erőt a mindennapokhoz? Talán csak a Szentírás és maga a Teremtő az, aki segítséget adhat .”Elég minden napnak a maga baja” , írja a Biblia. Oldjuk meg tehát napi problémáinkat, végezzük el tisztességesen munkánkat, szeressük nemzetünket és dícsérjük az Urat, „mert jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle”.Emellett hamarosan eljön majd a pillanat, amikor Jézus visszajön, hogy az övéit bevigye az örök békesség hajlékába, amikor majd véget ér a küzdelem a békesség ellenségeivel.De mikor lesz ez , és hozhat-e valóságos békét közös európai jövőnk ezen a földön?
A közös jövő képe az átlagos földi halandó számára főként szimbólumokban fejeződik ki. Mind közül talán a feszület az, ami európai múltunk legmélyebb jelképe , melyet megértenek Athéntől Budapestig, Bécstől Madridig.
Mikszáth Kálmán szerint:” Ha elutazom messze, idegen országokba, idegen népek közé, az arcok mások, a füvek is mások, az ég is más, minden más, már azt kell hinnem kietlen, elborzasztó magányomban, hogy nem is ezen a világon vagyok többé, mikor egyszerre valamely emberlakta telep szélén elémbe bukkan egy kereszt és azon egy sebekből vérző pléhember, az én ismerősöm.Ah, itt van ő! Még itt is itt van! És én nem vagyok többé egyedül, nem vagyok elhagyatva.”
Szeressük vélt vagy valós ellenségeinket , áldjuk mindazokat akik rosszat kívánnak nekünk, tegyünk jót mindazokkal akik gyűlölnek minket és imádkozzunk mindazokért akik háborgatnak bennünket! Most, Karácsonykor még jobban mint máskor...Mert megszületett és minden faluban, minden utcasarkon, minden kertben áll egy sebekből vérző „ismerős”, aki lelki szemeivel követ bennünket.Engem, téged, mindannyiunkat..
Hasas János

Wass Albert

ÚJÉV

Két gyerekszem kerekre nyílva
kitekintett egy reggelen:
káprázva hívta kint az Újév:
„Gyere velem ma gyermekem!”

A vágy fogott.Kis bunda, sapka,
ajtó kinyílt: röpült a szán,
tündérországba vitt az Újév
egy csillagszóró délután.

Hanem azóta mintha mindent
rossz szellem varázsa verne:
a tündérálmok megfakultak,
szegény Újév is vénül egyre.

Ma is eljött. Jaj, nagyon vén lett...
régi arcát már nem lelem.
Kolduskézzel jött öregasszony:
úgyis tudom mit hoz nekem.

Úgyis tudom: más lettem én is,
a bánat más, és más a nóta.
Kéregető, vén, rongyos Újév
Csak sírva jár egy idő óta.

Karácsony fényei és árnyai.

„ Szó hallatszott Rámában: Sírás- rívás és sok keserves jajgatás.Rachel siratta az ő fiait és nem akart megvigasztaltatni, mert nincsenek.”(Máté 2:18 )

Csillagszórós családi és templomi fénypompában ünnepeljük a Testetöltést, Isten Fia megszületésének ünnepét. Felvonulnak lelki szemeink előtt a betlehemi Csendes és Szent Éj eseményei: a Szent Család előtt tisztelgő és ajándkozó pásztorok, bölcsek és sok egyébb is.
Ajándékozzunk, együtt örvendezünk szűkebb- tágabb közösségeinkben és ezen az ünnepen talán komolyan megéljük az angyali ének mélységeit és magasságait:” Dicsőség és magasságos mennyekben az Istennek, és a földön békesség, és az emberekben jó akarat!”(Lukács 2:14)
Karácsony a fény, ragyogás, békesség és szeretet ünnepe, viszont azt is tudnunk kell, hogy az árnyék, sötétség, háborúság és gyűlőlet is jelen van ott, ahol az isteni fénypompa is sziporkázik.
Karácsony a gyermekek ünnepe is, akik szeretettel vannak családtól, jó érzésű emberektől körülvéve, viszont a vérszomjas Heródesek, a nyomor és az elesettség is kíséri a zsenge életeket.
A piciny Jézust menekítették övéi Heródes gyilkos pogromja elől, de a bethlehemi kicsinyek elhullottak:”...S örjöngve a hóhér/ kivont karddal szurkálja/ a minap született gyenge testeket/: szaggatja újdon életüket”.(Aurelius Prudentius)
Rachel, az örök anya siratta gettóba szorúlt, megvetésre, számkivetésre és halálra ítélt gyermekeit.Mária és József Egyiptomba mentette át az Üdvözítőt, aki egy bethlehemi istálló jászlában született meg.
Vészterhes korunkban töméntelen család és gyermek él létminimum alatt, másoknak menekülniük kell háborúk poklából, katasztrófák káoszából, szörnyűségekből. A Szent Család kálváriáját rengeteg mai család-sajnos-megéli, ahogyan a Szenvedő Krisztus sorsát, stigmáit és kínjait, megalázotottságát is hellyel-közzel hordozzuk.
Elkerülhetetlenül marcangolják szívünket, lelkünket és elménket a kérdések, hogy vajon miért kell a dolgoknak a világban így folyniuk, ha a Megváltó, a Békesség Fejedelme megszületett és földi uralma is jelen van.A jobb megértést elősegítendő, álljon előttünk egy ősi, legalább 2000 éves irat tartalma:
„...A pillanat, amikor az isteni gyermek megjelenik a Földön sötét és feszült...bolygók gyilkos közelállásban borzalmakkal telítik a levegőt..Éjszaka fényes, világos üstökös szántja az eget...Napfoltok, mágneses zivatarok rázzák az idegpályák hálózatát, a földet és a vizeket.Minden válság kirobban...”
Jézus születését követően valóságosan elkezdődött a Messiás Országának kiépülése, terjedése, formálódása.Az azóta eltelt két évezred a Jó és a Rossz állandó küzdelmét mutatta fel.A XX.-XXI.század különösen gazdag volt a kegyetlenkedésekben, vérengzésekben: a felfokozott embertelenség jelei az, hogy a Sátán tombol, mert tudja, hogy nem sok ideje van már hátra. Úgy tűnik, Jézus visszajövetele elérhető közelségbe került.
A ma karácsonyozó keresztyéne feladatot kapott a megszületett és élő Üdvözítőtől: a ma Rácheleire, busongó és kétségbeesett anyákra figyelnünk kell. Ha bármilyen módon tudjuk a ma Rácheleinek és Máriáinak szemeiről a könnyet letörölni, kiszolgáltatott, üldözött vagy árva gyerekekre figyelni, őket befogadni, velük törődni, róluk gondoskodni, akkor töltöttük be keresztyéni küldetésünket.Karácsony fényét az ragyogtatja igazán, aki a Heródesek által beárnyékolt világban fel tudja az irgalom, jóság és szeretet szent gyertyácskáit gyujtani.Akinek a tudata abban merül ki, hogy mekkorát durran a pezsgő az ünnepek alatt, milyen hasznos és haszontalan ajándékokkal tud dicsekedni és, hogy melyik luxusvendéglőbe tervezi el szilveszterét, annak a számára még csak karácsony árnyéka és Lucifer fénye jelenvaló.Az Úr pedig azért született bele a világba, hogy a gonosz arca elhalványuljon, Isten arca pedig ragyogjon kicsinyeken és nagyokon, szegényeken és gazdagokon-az Őt szeretőkön-365 karácsonnyá tett napon át.
Ámen. Boros J.Attila református lelipásztor

Óbecsey István

Szeressétek az Öregeket

Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszketõ kezû õsz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket.
Öleljétek meg az öregeket,
Adjatok nekik szeretet.
Szenvedtek Ök már eleget,
A vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ne tegyétek Öket szük odúkba
Ne rakjátok Öket otthonokba.
Hallgassátok meg a panaszukat,
Enyhítsétek meg a bánatukat.
Legyen hozzájuk szép szavatok,
Legyen számukra mosolyotok.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ök is sokat küzdöttek értetek ,
Amig fölnevelkedtetek.
Fáradtak Ök is eleget,
Hogy ti módosabbak legyetek.
Ök is elfogadtak titeket,
Mikor Isten Közéjük ültetett.
Azért én kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ha majd az örök szeretet
Elhívja Öket közületek,
Ti foglaljátok el helyüket,
Mert ti lesztek majd az öregek.
S mindazt, mit nekik tettetek,
Azt adják nektek a gyerekek.
Azért elõre intelek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ülésezett a Révi Tanács.

November 19-én, pénteken este, rendes , havi ülését tartotta Rév község Helyi tanácsa.Az önkormányzat képviselőinek nyolc napirendi pontban kellett döntést hozniuk.

A tizenhárom tanácsosból tíz volt jelen a Polgármesteri Hivatal gyűléstermében, ahol a napirendi pontok elfogadása után Luca Mihai helyi titkár felolvasta az elmúlt gyűlés jegyzőkönyvét, melyet a szavazásra jogosultak egyöntetűen fogadtak el.Az első napirendre pontra, a költségvetéskiegészítésre térve Halász Sándor ülésvezető Dorel Cosma polgármesternek adta át a szót, aki elmondta, hogy 110 millió lejt kapott a település a Megyei Tanácstól az ivóvíz pumparendszerének az elektromos hálózatra való bekötésére, valamint helyi forrásból tíz millió lejt javasolt arra, hogy a beteggondozók után az államnak az októberi hónapra fizetendő járulékokat rendezni tudják.A határozattervezet elfogadása után a második napirendi pontban a Pro Rév Egyesület azon kérése került a képviselők elé, melyben a nonprofit szervezet az iskola egykori internátusának ebédlőjét és a hozzátartozó konyharészt kérte székháznak valamint falumúzeumnak.A tervezetet az indítványozó Mihók.G.Ferenc ismertette, majd többen is hozzászóltak és kérdéseket intéztek a gyűlésen jelen lévő Hasas Jánoshoz, a Pro Rév egyesület elnökéhez.Gavrilut Florian arra volt kiváncsi milyen nyelven lesznek majd a kiállított tárgyak megnevezései feltüntetve, Cosma Petru üdvözölte a kezdeményezést, de szeretné, ha tényleg az egész falu múzeumává válna majd a létesítmény.Técsi Ferenc iskolaigazgató kifejtette, hogy egy részben sajnálja a termeket, hiszen az iskolához tartoznak, de mivel évtizedek óta csak raktárnak használják, egyben örül is, hiszen egy jó rendeltetést kap .A feltett kérdésekre válaszolva Hasas János egyesületi elnök a jelenlévőket felvilágosította arról, hogy a környéken fellelhető régi dolgokat szeretné összegyűjteni majd a múzeumban, a helyi kábeltévén lesz majd meghirdetve a gyűjtési akció és , hogy a gyűjtemény kialakításához mindenkinek a segitségére és hozzájárulására számítanak, majd megnyugtatott mindenkit, hogy a feliratok kétnyelvűek lesznek ." Pályázati pénzekre is számítunk majd, hiszen többszáz millió lejes felújításról van szó. Pontosan még azt sem tudom, hogy mi van ott bennt, hiszen a termeket raktárként használták és mindenfélével vannak telerakva, csak az ajtóból lehetett benézni", mondta Hasas János miután a polgármester kijelentette, hogy a beruházásnak két éven belül meg kell valósulnia.
A tervezet elfogadása után a harmadik napirendi pontban Cozma Petru tanácsos azt javasolta, hogy a roma kolóniához felvezető dombon jövőre a tanács építessen lépcsőfeljáratot, ezzel megkönnyítve azt, hogy az ottlakók eljussanak lakásaikhoz.Péter János szerint több más, általa benyújtott tervezet maradt el már két- három éve, mert nem volt rá pénz, így például egy helyi strand kialakítása.Legelőször azokat kéne megvalósítani, mondta a tanácsos.A többi hozzászólásokból kiderült, hogy a 240 m hosszúságú lépcsők kiépítése közel 180 millió lejbe kerülnének, ezért a képviselők a javaslatot elvetették mindaddig , ameddig nem lehet majd tudni a jövő évi kötségvetést.A Polgármesteri Hivatal szerkezeti felépítésének(organigrama) elfogadása után a képviselők igennel szavaztak arra is, hogy a hivatal a Megyei Tanáccsal partneri kapcsolatot alakítson ki az ISO minősitési rendszer helyi szintű megvalósítására is. A képviselők tudomást vettek továbbá arról is, hogy Miere Florian lemondott az önkormányzatban elfoglalt helyéről és így helyette a PSD listán szerepelt következő jelölt kerül majd be a Helyi Tanácsba.
A hamarosan átadásra kerülő ivóvízhálózat működésének biztosítására a tanácsosok arról is döntöttek, hogy négy személyt alkalmaznak majd, főleg villany- és vízszerelőket (instalator).
Az "Egyebek" napirendi pontban a helyi lakosok által benyújtott több kérelem került megvitatásra. Rusz Magdolna azt sérelmezte, hogy a helyi visszaszolgáltató bizottság nem akar neki igazat adni abban, hogy néhai nagyanyját illeti Szegedi István egykori malma és erdeje, többen pedig azt kérvényezték, hogy megkaphassák a központi blokkban a rendőrfőnök megüresedett lakását.
Szomorú, hogy a polgármester irodája , ahol a tanácsi ülések zajlanak, annyira kicsi, hogy a gyűlésre eljövő helyi lakosoknak nincs helyük a teremben, így a folyósón ülve vehetnek csak részt az ülésen.Talán jó lenne elgondolkodni azon, hogy ameddig felépül az új Polgármesteri Hivatal , a gyűléseket egy nagyobb terembe átteni, például a klubhelyiségbe.Mivel a tanácsi ülések nyilvánosak és elvileg a község bármely polgára részt vehet rajta, mi lesz ha egy sok embert érintő határozattervezetnél 20-30 ember fog megjelenni egy gyűlésen?

Üdvözitő született.

"Üdvözitő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában”Lk. 2;11
Jézus Krisztus születése ellentmond az élet törvényeinek, a legszegényebb körulmények között született, bölcsője jászol volt, de a körülötte levő levegőt megtöltötte a Mennyei seregek dícsérete, az Esthajnal csillag fénye előkelő látogatókat vezetett oda távoli országokból. Mind hódoltak Neki! Születése csoda, titok, ami annyira megmagyarazhatatlan mint az élete. A titok attól titokzatos, mert elképesztő. Ez egy csodálatra méltó esemény, mert Jézus Krisztusban Isten hús-vér emberré lett, ez azt jelenti, hogy az Örökkévaló beleszületett egy olyan világba, amely az idő korlátai között van.Ezen a földön élt, és el ma is, naptárak és órák között.De ő időtlen, mindenütt jelen van, egyidejűleg ott van minden helyen, Ő az egyetlen abban a Teljességben amit teremtett.A titok emlékeztet még arra is, hogy a Teremtő meglátogatta a Föld nevű kicsiny bolygót, ami porszemnek tűnik a világmindenségben. Számtalan más helyet választhatott volna ahová küldje Szent Fiát.De Isten mégis mindegyiket elhanyagolva éppen hozzánk jött el emberi testben, mennyei palotajából, a vendégfogadó rongyos istállójának es annak is jászolában született. Gyámoltalan gyermekke lett a Mindenható Isten! A mindenség Ura eljött a vilagba, mert szeretett minket! A dicsőség Ura közönséges emberi testet öltött, hogy megmentsen minket!Az élet Ura eljött a bűn valóságos dzsungelébe, hogy megváltson minket! De a világ nem ismerte meg Őt!Az Övéi nem fogadták be Őt! Számára nem volt hely a vendégfogadóban! Eljött saját tulajdonába és nem fogadták szívesen! Jézus az Egyetlen aki Atyjának minden öröme volt, akit az angyalok imádtak, a pásztorok csodáltak, a királyok hódoltak előtte. A gazdagságból a legkeserűbb valóságba, a szegénységbe érkezett, és nem volt hely ahová lehajtsa a fejét. Ki volt akkor Ő? A csodák-csodája, titkok-titka, aki évszázadok során csodákat tett, aki 2000 évvel ezelőtt megjelent a világ láthatárán. Ő Isten fia, bűntelen és ártatlan, akit Mária tartott a karján gyöngéden, szeretve. De tulajdonképpen, akkor is, most is és örökkön-örökké Ő tart minket, az egész világ Teremtője és Megváltója! Legyen Jézus Krisztus ezen a Karácsonyon is az enyém és a tied, Mindnyájunké!Áldott, békés, Szent Karácsonyt kívánok! Nagy Irma Teréz óvónő, Szatmárnémeti

Egyedül lenni karácsonykor.
Szomorú, de sokan közülünk, főleg idősebbek magukra hagyatva, egyedül vannak az ünnepek alatt. A meghitt csöndben az egyedülálló, vagy elhagyott emberre ránehezedik a félelem, a szorongás súlya. Magányosnak érzik magukat. Egy szomszédot sem akarnak megkérni, hogy vele együtt ünnepeljen.Még szeretteikre sem akarják ráerőltetni magukat.Elhagyatottság érzése tölti el őket, mert azt gondolják, többé már nincs minek örülni.A halk ünnepi muzsika, a gyertyafény, a karácsonyi énekek sem tudják feledtetni a lélek zaklatott állapotát. Felvidulás helyett megkeserednek. Az ige így szól ekkor hozzájuk: “Maga a békesség ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal.” 2.Tesz 3, 16.Merjük hívni segítségül ekkor a Megváltót, hogy Ő ünnepeljen velünk.- Szentestén olvassuk el a karácsonyi történetet a Lukács evangéliumának 2. fejezetéból.- Olvassuk hangosan azért, mert éppen egyedül vagyunk!- Gondoljuk végig alaposan a történetet, minden mondatát, képzeljük magunk elé. - Ne sajnáljuk rá az időt!- Emlékezzünk és elmélkedjünk azon, mit jelent számunkra a Ma született Üdvozítő?- Ha végig gondoltuk, adjunk hálát ezért!- Olvassuk el, ha tudjuk énekeljük a karácsonyi énekeket.- Kezdjük azzal, amelyik a legismertebb, vagy a legkedvesebb számunkra!- Gondoljuk végig a gyertyafénynél, a múltunk és jelenünk jó és rossz éveit.- Mondjuk el magányunkban hangosan bánatunk, vigyük az Úr elé, Ő meghallgat minket!- Fogadjuk el alázattal azt, amit Isten ad számunkra, legyen az bármi! Karácsonykor azt a csodálatos ajándékot fogadjuk be, akit szeretettel küldött nekünk Isten, Jézus Krisztust, aki életünket megtartja és üdvozíti. Örömtejles ünnepet kívánok a Révi Magazin minden olvasójának! Nagy Irma Teréz.

Történetek Petőfiről (V.)

Rév község a tavaly egy szép Petőfi-szoborral gazdagodott. Így, a szobor által mondhatnánk, közelebb kerültünk a költőhöz. A révi polgárra – ha arra viszi útja – nagy költőnk naponta “ráköszön”. Az emlékmű egyben arra ösztönöz, hogy minnél jobban megismerjük Petőfit. A költő fordulatokban gazdag, hányatott élete bőven szolgál érdekes történetekkel.

Debrecen, 1848., február eleje.

Az előző részben, az „Egy hetem Debrecenben” című verséből idéztem.Ezt a verset alig fél évvel e kegyetlen tél elmúltával írta Petőfi.Nagy lelkierő kellett ahoz, hogy később ilyen humorosan emlékezzen vissza.Pedig soha nem volt még ilyen elesett helyzetben: a katonaságnál legalább volt mit ennie, pozsonyi nyomorában pedig legalább a betegség nem bántotta.Most csakugyan a mélypontra érkezett.”Uti levelei”-ben immár nem tréfálkozva, hanem komolyan azt írja: „a végső pontra jutottam”.
A betegség szerencsére nem tartott sokáig, a nehezén a költő még Székelyhídon átesett.Rövidesen fölkelhet az ágyból, bár oly gyönge, hogy állni is alig tud.Jó ideig semmibe nem kezdhet.Egy-két debreceni diák könyvekkel látja el, mert arra még képes, hogy olvasson.Írt egy rimánkodó levelet Nagy Ignácnak-akikek a nyáron még fordított-„negyven pengő segélyért folyamodva”.Eddig még soha nem alázkodott meg ennyire, később pedig soha többé, nem fordul „ alázatos kérelemmel” senkihez, de most itt a végső szükség rákényszerítette erre.Mint később kiderült: hiába tette!
Így találja 21-dik születésnapján, az 1844-es esztendő.Pákh állandóan látogatta, Bajza is küldött néhány forintot neki, Fogasné pedig, aki jegyszedő volt a színháznál, néha”besegítette” a színpadra.Közben, egymás után írja verseit.
Petőfi a tél kegyetlensége és a nélkülözések ellenére is február elejére úgy-ahogy rendbejött.Később vásárol egy pár ív zöldes, vastag, magyar gyártmányú papírt, füzetté hajtogatva.Szép gyöngybetűivel belemásolja húsz új versét, majd beír hatvanat a régiek közül is.Az a gondolat kezdi el foglalkoztatni, hogy mihelyt engedi az idő, útra kel Pest felé.Közben tartozása is felgyűlt szállásadójánál, Fogasnénál és ez bizony nyomta lelkiismeretét.
Elkövetkezik az a sorsdöntő nap, amire e rész alcímében utaltam: Debrecen, február eleje(a pontos nap nem ismert).
Egy reggel hát ezzel rontott be Pánkhoz:
-Van-e bennem föltétlen bizalmad?
-Van,-felelé Pákh.
-Akkor vedd a kalapod és gyerünk!
Elvezette Fogasnéhoz és egy kötelezvényt tett elébe,mely szerint Pákh Albert jót áll Petőfi 150 forintnyi tartozásáért, s amennyiben Petőfi ezt másfél hónapon belül nem rendezi, ő fizeti meg helyette az összeget.
Pákh nyelt egy nagyot, mert ennyi pénz éppen egyharmada volt évi keresetének, de azért szó nélkül aláírta a kötelezvényt.
Csak az után jegyezte meg:
-Lásd, aláírtam, mert megbízom benned, de nem bízom a körülményeidben.Azért azt kérdem, miből reméled megfizetni adósságodat? Számítást kell ugyanis tennem és készülnöm, hogy én miből fogom megadni, ha te csalódnál.
Sándor a versesfüzetére mutatott:
-És ha térden állva kellene is házról-házra koldulnom, mégis bizonyos lehetsz, hogy napjára megküldöm az összeget.
Pákh magához ölelte és megveregette a vállát.
-Jól van no! Bízzunk hát mind a ketten!
Kétségtelen, az igaz barátságnak szép, ritka példájával állunk szemben e fenti jelenetben.Mi is történhetett volna Petőfivel ellenkező esetben, ha nincs Pákh és nem segít rajta, nem bízik meg benne?
Ezekben a megpróbáltató téli hónapokban, a sors mintha csak azért ejtette volna ilyen mélyre a költőt, hogy lendületet véve, annál magasabbra hajíthassa majd.Ez az utolsó állomás, az utolsó kapu a diadal előtt.
Most már nyugodtan készülhetett a pesti útra.Aztán lassan eljött a búcsú napja is.Búcsúzáskor a debreceni diákok elénekelték neki: A szerelem, a szerelem...” kezdetű versét, s némi pénzt is gyűjtöttek neki útravalóul.
Pákh elkísérte egy darabig, közben egy rokon még egy ezüst hatost is csúsztatott a zsebébe.A város szélén aztán melegen elbúcsúzott a két barát s Petőfi kezében ólmosbotjával, vállán kopott vászontarisnyájával s benne verseivel, nekivágott a tokaji útnak, mert a Tisza áradása miatt nem mehetett Tiszafürednek , át a Hortobágyon.
Egy hétig tartott az útja.Három évvel később, midőn nyár idején újra erre járt, visszaemlékezett 1844 februárjára s ezeket írta utinaplójába:
„... hejh, jártam én már erre rosszabb időben is...Egyes-egyedül mentem itt a Hegyalján.Egy lélekkel, egy élőlénnyel sem találkoztam.Minden ember födelet keresett, mert iszonyú idő volt.A süvöltő szél havas esőt szórt rám.Arcomon megfagytak a könnyek, melyeket a zivatar hidege és a nyomorúság fakasztott.”
Minden reménye a versekben van.’...gondolám, ha eladom jó, ha el nem adhatom, az is jó...mert akkor vagy éhen meghalok, vagy megfagyok és vége lesz minden szenvedésnek...” írja később.
Tokajon át Miskolcnak, s utána Mezőkövesdnek tartott, majd mindenéből kifogyván, felkanyarodott Egernek és megkereste Tárkányi Bélát, a jeles költőt és bibliafordítót, hogy segítsen rajta.
Tárkányi szeretettel fogadta, nemkülönben az egri kispapok is.Megvendégelték, útiköltséget is gyűjtöttek neki, sőt szekeret is béreltek neki, hogy a legközelebbi állomásig elvigye.A jó szívek, meg a jó egri bor tüzétől a vére is megpezsdült s ebből a pezsgésből született meg az „Egri hangok” című verse, amelyet a kispapok nagy lelkesedéssel fogadtak.
Pestre érve barátainál szállt meg.Azután nyakába vette a várost, hogy költeményeit eladja valamelyik könyvkiadónak.De egyik sem akarta megvenni.A legnagyobb kétségbeesés környékezte, annál is inkább, mert lelkiismerete, fogadalma is szorongatta a debreceni adósság miatt.
Ekkor, szinte az utolsó órában mentőötlete támadt s beállt a nagy fordulat életében.Erről később így emlékezett meh:
„....A végső ponton álltam, kétségbeesett bátorság szállt meg s elmentem Magyarország egyik legnagyobb emberéhez oly érzéssel, mint amely kártyás utolsó pénzét teszi föl, hogy vagy élet, vagy halál.A nagy férfi átolvasta verseimet, lelkes ajánlására kiadta a Nemzeti Kör.S lett pénzem és nevem.E férfi, kinek én életemet köszönöm, s kinek köszönheti a haza, ha valamit neki használtam vagy használni fogok, e férfi Vörösmarty.”(folytatjuk) Homonnai Gábor, Élesd

Újra elszaladt egy esztendő.

Közeledünk az év végéhez, lelki szemeink előtt megjelennek az elmúlt hónapok, napok. Vajon mit jelentettek számunkra? Gazdagon terített asztalt, szórakozást, elégedettséget, gyászt, betegséget, felejtést, örömöt, vagy még sok minden mást? Úton voltunk mindnyájan , az egész világ problémákkal, nehézségekkel, sőt veszélyekkel van tele. Meg-meg álltunk nehéz es hosszú napokig Isten döntései, akarata előtt. Ha vissza tekintünk az elmúlt időre észrevehetjük, hogy a szenvedés soha nem látott méreteket öltött a világban. Természeti katasztrófák, betegségek, háborúk, éhezés,terrorcselekmények, árvizek, földrengések uralkodtak el. Kit-kit személyesen érintett, mások lélekben váltak vigasztalókkó, együttérzőkké. Könnyeket töröltünk, adományokat adtunk, csomagot küldtünk, jártuk a vígasztalás iskoláját. Életünk “betegszobává” vállt, a gyógyítás isteni gyakorlatát nyújtottuk. Sokunkat nem ért közvetlenül veszteség, ezért hálásnak kell lennünk Istennek, mert megkönnyítette helyzetünket, csak azért, hogy minket vigasztalókká tegyen. Kegyelmes a mi mennyei Atyánk és vándorutunk egy-egy szakaszánál megállva, visszapillantva láthatjuk, hogyan vezetett bennünket. Ez felbátorít arra, hogy bizalmasan tekintsünk előre. Az Új évet mindig várakozás előzi meg, aggódunk a jövő miatt! Egyet tudnunk kell, bármi is jön, nem véletlen. A mi Istenünk ismer bennünket, ismeri utunkat, velünk van és tanácsolni, vezetni akar mindig. Lehet jönnek újjabb próbák, nehéz napok, de Isten ígérete biztos! : “Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Ézs. 43, 1) Soha nem hagyhat cserben, egészen biztos, hogy az Új esztendőben is velünk lesz, csak engedjük magunkat bátorítani az által, amit Isten mondott egykor: “…veled van Istened, az Úr mindenütt, amerre csak jársz” (Józsue 1, 9) Sikerekben gazdag Boldog Új Évet kívánok, Iványiné Sinyka Magdolna “Bízd Újra Életed Krisztusra” című versével. Nagy Irma Terez óvónő.

Pánikra nincs ok.

Megyénkben több ezer ember tart hobbyból galambot, papagályt, kanárit, disztyúkot.De vajon van e komoly okunk félni a madárinfluenzától, tegyünk- e óvintézkedéseket?

A madárinfluenza a média egyik legfelkapottabb témája.Normális, hogy bennünket postagalambászokat is nagyon érdekel a dolog, hiszen az ázsiai, Hong-Kongi járványban nemcsak az állatok millió pusztultak el, hanem emberáldozatokat is követelt a kór.Bármennyire is szeretjük szárnyasainkat, hobbynkat, azért saját magunk és közvetlen környezetünk élete sokkal fontosabb.Az influenza egy erõsen fertõzõ, gyorsan és könnyen terjedõ, virus által terjedõ betegség.Madárinfluenza a különféle házi baromfiállományokban, pulykában, tyúkokban, kacsákban, papagályokban világszerte elõfordulhat, ugyanakkor fertõzöttek lehetnek a vadon élõ madárfajok, különösen a vizimadarak , amelyek akár a betegség tüneteitõl mentesen is hordozhatják a virust.Elsõsorban az állatokra jelent halálos fenyegetettséget.Szakemberek szerint az általános A-tipusu madárinfluenza, embert csak a legritkább esetekben fertõzhet meg. Extrém körülmények között , ha például valaki folyamatosan és nagy mennyiségben lélegzi be a madárinfluenza virust tartalmazó port, akkor kivételesen elõfordulhat az, hogy emberben közvetlenül a madárinfluenza virus okoz megbetegedést.Az állatok fertõzõdése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érinkezéssel, a virus belégzésével, ivóvizzel, testváladékokkal, stb.Általában néhány napos lappangási idõ után a madarak bágyadtak, alig mozognak, nem repülnek, hasmenés, légzõszervi panaszok léphetnek fel.Habár a madárinfluenza egy reálisan fenyegetõ veszély, amely azonban jelenlegi információk szerint emberrõl ,emberre nem terjed.A kockázat abban áll, hogy a madárinfluenzával fertõzött emberek, ha esetleg humán influenzával is egyidejûleg fertõzõdnek, a nagy variabilitás miatt elképzelhetõ, hogy olyan vírusok is kialakulhatnak, amelyek képesek lehetnek az emberrõl, emberre terjedésre.Ezért a tenyésztõket elsõsorban nem a madárinfluenzától kell megvédeni, hanem a madárinfluenza és a humán influenzavirus kombinálódásával esetleg létrejövõ új humán influenza vírustól, ami emberrõl-emberre is terjedni képes lehet.Fontos megemlíteni, hogy a galambok és a vadon élõ énekesmadarak téli etetése nem növeli az emberi influenza-megbetegedések kialakulásának veszélyét.
A madárinfluenza miatt pánikra nincs ok, de néhány óvintézkedést mi is tehetünk.Szárnyasainkat tartsuk zárt rendszerben , a postagalambokat is csak a minimális napi tréningre engedjük ki, a higiéniai szabályokat tartsuk be.Megelõzésnél fontos a különféle madárfajok elkülönítése, akárcsak az, hogy az állatok ne legyenek nagy számban összezárva kis területen, ha lehetséges egyenlõre idegen példányokat ne hozzunk be más tenyésztõktõl. Javasolni tudom továbbá, hogy a tenyésztõk oltsák be magukat humán védõoltással. A cél az, hogy a már korábban ismertetett vírus kombinációkat elkerülendõ, ne gondozzanak beteg állományokat olyan emberek, akik maguk emberi influenzások, mert nõhet a két virus találkozásának az esélye.Hasas János (megjelent a Bihari Naplóban)

Feketetói vásár.

A hagyományokhoz hûen októberben az idén is megrendezték a feketetói vásárt. A kellemes meleg idõnek köszönhetõen elmúlt évek egyik legsikeresebb rendezvényén vehettek részt az érdeklõdõk.

Ragyogó õszi idõben indulunk a Kolozs megyei Feketetó felé. A Királyhágó emelkedõin szomorúan tapasztalja az arra járó, hogy az utat szegélyezõ védõkorlátok több helyen is balesetek nyomait viselik és habár közeleg a tél, az utkarbantartóktól senki sem gondolt még arra, hogy jó lenne kijavitani a hiányzó részeket a veszélyes szerpentineken.Az út mellett kialakított autós pihenõhelyeken a szemét az úr.Sajnálatos, hogy még egy ilyen nagyszabású vásár elõtt, mikor rengeteg külföldi is ellátogat a rendezvényre, sem lehet kitakaritani ezeket a megállókat.Lehetséges azonban, hogy ha ezeken a helyeken szemetesládákat helyeznének el, a helyzet lassan megváltozna.A vásár környékére érve a kocsisor lassan halad elõre.Élelmes helybéliek a fõút mellett levõ füves területeiken 30.000 lejért parkolóhelyet kínálnak az autóval érkezõknek.
Az elmúlt évtized egyik legsikereseb vására tárul elénk. A Körös mindkét oldalán áruikat kináló kereskedõk, bámészkodó, vásárló tömeg hömpölyög a sorok között.Székelyudvarhely, Korond, Ramnicu-Valcea, Kolozsvár, Nagyvárad csak néhány példa arra, honnan is jöttek portékáikkal a kereskedõk.A piacon több helyen széki asszonyok kinálgatják varrotasaikat, mellettük megannyi új és régi dolog között válogathat az érdeklõdõ.Nindzsa- kard, régi pisztolyok, fazekastényérok, ruha és lábbelik, szõnyegek, játékok mellett megannyi kacat vár arra, hogy gazdát cseréljen.Persze szép dolgokat is lát az ember.Szalmából készült csodás dísztárgyakat, fonott székek, kosarak, korondi agyagedények, székelyföldrõl érkezett natur alapanyagokból készített mézeskalács csak néhány példa menderre.Van aki téli kabátot próbálgat gyerekeinek, van aki bakkancsot vásárol, olyan is van aki fõzõüstöt cipel a hátán.Itt alkudozni lehet mindenen.A sok, bámészkodásban megfáradt embernek több helyen is ételt-italt kinálnak az árusok.Dübörög a zene, sül a csirkecomb, a mititei. Van aki csapra verte boroshordólyát is és literenként 40.000 lejes áron kínálja muscat ottonel-nek elkeresztelt borát. A sorok közt vasárnapra felgyûlt a szemét is.A jólnevelt vásárló szemeteskukák hiányában még ha akarná sem lenne, hova helyezze el a szemetét.Úton-útfélen kéregetõkbe botlik az ember s a vásárlók többsége a nagy tömeg miatt kénytelen jobban megmarkolnia pénzestárcáját, ha nem akar pénz nélkül hazamenni a vásárból.
A több tízezer kilátogatót egy négyrészes illemhely szolgálja ki.”Ezek ilyen igénytelenek”?, hallom a hátam mögött, mikor kifelé tartok a piacról.”Még egy ilyen alkalomra sem tudnak néhány mozgóvécét kihozni. Így akarnak bejönni az Únióba”?, mondja barátjának a feltehetõen az anyaországból érkezett bámészkodó turista.Talán volt valami igaza... Hasas J.

Szüreti bál, szõlõ és bor nélkül?

Alig értek véget a falunapok és a megye több településén máris elkezdték rendezni a szüreti bálakat . Mindannyiunkat örömmel tölt el, az, hogy hagyományainkat ápoljuk, továbbvisszük, átadjuk a fiatalabb nemzedéknek, hogy ilyenkor újra alkalom nyílik elmenni a templomba, gyerekeink, öregjeink elõvehetik a magyar ruhát, és este a bálon magyar zene mellett egy jót szórakozhatnak az emberek. Persze az már elgondolkodtató ha a hívogató körmeneten, a szüreti bál alkalmával, sem szõlõt, sem bort, de még egy szõlõlevelet sem lát az ember, hogy az esti mulatságon csak sörrel oltják szomjukat a résztvevõk. Nemrég meg is kérdeztem egy idõs bácsitól, hogy volt néhány évtizeddel ezelõtt?- A szõlõszedést egy hétvégére programoztuk be , szinte az egész falu egyszerre, mondta. Nappal mindannyian kinn voltuk a domboldalon szüretelni, este aztán mentünk a bálba.A gazda, aki rendezte a szüreti bált, a korán érõ szõlõfajtából készűtett új borral kínálta a vendégeket. Egy biztos, szüret nélkül nem volt bál. Mára minden a feje tetejére állt, legyintett, sokan úgy gondolják, ha nincs szeptemberben bál, szüret sem lesz majd októberben!

Világhálós információnyújtás hazai módon.

Úton-útfélén, televízióban, újságokban állandóan arról hallunk, olvasunk, hogy önkormányzataink kötelesek információkhoz juttatni az érdeklődő lakosságot, a helyi határozatokat megjelentetni, kifüggeszteni, azért, hogy mindenkihez eljussanak a népszerű vagy sokszor kevésbé népszerű döntések egyaránt.Persze az internet már nemcsak a városokba, hanem a falvakba, községekbe is eljutott és hasznosságáról mindenki meggyőződhetet.Ezért manapság sokan normálisnak tart(anák)ják azt, hogy este, a napi munka után a világhálón kikeressék a településének tanácsosai által hozott legújjabb döntéseket. A Megyei Tanács weboldalára kattintva egy környékbeli, vidéki polgármesteri hivatal címét, telefonszámát próbáltam megkeresni .Meglepődve tapasztaltam, hogy a megye községeinek közel felének még nincs is honlapja.Azok között amelyeknek van, akad olyan, ahol még mindig a tavalyi választások előtti polgármesterek, önkormányzati képviselők szerepelnek vezetőként. Így Vársonkolyoson még mindig Bodea Ioan, Nagybáródon pedig Dorina Braic a község első embere.
Hogy a Helyi Tanácsok határozatai közül még mindig a 2003. októberi- novemberi döntéseket olvashatják a kiváncsiskodók, az egy dolog, de hogy egyes települések történelméről négy mondatot ismerhet meg a honlapot böngésző, az már szomorú és nagyon elgondolkodtató.Van azonban olyan honlap is ,- mint például az esküllői-, ahol az oldal megnyitásakor az jelenik meg, hogy az üzemeltetési díjat 2005. április óta nem rendezték.Talán ez is egy jó módszer, arra, hogy nemcsak saját választóink, de még az Únió sem leljen ránk .Hasas János

Faültetés Réven.

A Zöldek pártja (PER) Bihar megyei szervezetének kezdeményezésére október 29-én 500 darab kőrisfacsemetét ültettek el, a hamarosan átadásra kerülő 700 köbméteres ivóvíztároló környékén.Az eseményre , melyre Claudiu Pop és Eduard Hellvig parlamenti képviselők is kilátogattak, a révi gátnál gyülekeztek a résztvevők.

Első ízben rendezünk faültetést ezen a vidéken, mondja Petru Cosma, révi tanácsos aki a zöldek színeiben jutott be a helyi önkormányzatba.Mivel innen nem messze , ahol az ülepítők és a víztisztitó berendezések épültek, a terület dombos, védelemre szorul, az erózió munkájának megfékezése érdekében, ajánlott a fák ültetése, így közös megegyezéssel a helyi Polgármesteri Hivatallal, a csemeték itt kerülnek majd a földbe.
A mai tevékenységünk jelképes, példamutató jelleggel is bír, mondja Mihai Togor alelnök, hiszen a megye többi településének is megszeretnük mutatni, hogy viszonylag könnyen és olcsón-hiszen a csemetéket ingyen kapjuk az erdészeti hivataltól-egy hasznos dolgot lehet véghezvinni.Azon kérdésre, hogy miért nem vonták be az akcióba a révi iskola erdészeti szakon tanuló diákjait is, megtudtuk, hogy tavasszal már végeztek faültetést a sportiskolában tanuló diákokkal közösen, most a jelenlévő politikusokkal közösen szeretnének megoldást találni egy a környéken fennálló reális problémára.Vajon a Sebes-Körös révi szorosának kitakarításának érdekében nem kezdeményeznek valamit? elhangzott kérdésre, a Zöldek pártjának képviselői elmondták, hogy a több száz hektárnyi védett terület a Körösvidéki Múzeum hatáskörébe tartozik, így ez a feladat az ő dolguk lenne. Az eseményen részt vevő Dorel Cosma helyi polgármester , kihasználva az alkalmat, segítséget kért a PER jelenlévő vezetőitől, hogy beruházásokkal segítsék elő a vidék turisztikai lehetőségeinek jobb kihasználását . A válasz egyértelmű volt: sajnos nincs anyagi keretük. Erre csak a hatalmon levő nagyobb politikai alakulatok képesek, mondták a zöldek pártjának vezetői.A jelenlévők aztán elindultak a roma lakosság házai közelébe felépült ivóvíz tisztító-és tárolóhoz, ahol elültették a facsemeték egy részét.A munkában Dorel Cosma polgármester és Claudiu Pop parlamenti képviselők voltak az élenjárók, majd sorra bekapcsolódtak a többiek is. A munka végeztével bográcsgulyás várta a rendezvény résztvevőit.

Ki mit tud? elődöntő Élesden.

Szombat délelőtt a Városi kultúrotthonban került megrendezésre a Ki mit Tud ? élesdi elődöntője.A Józsa Ferenc tanár úr vezetett zsűrinek harmincegy produkció közül kellett eldöntenie azt, hogy kik kerülnek majd a november 27. nagyváradi középdöntőbe.

Az idén, október 29-én, a tavalyi esztendőhöz képest kevesebben vettek részt a megmérettetésen, ahová a Sebes-Körös völgyében elhelyezkedő magyarok által lakott településekről várták az egyéni vagy a csoportos fellépőket, 14 év alatti illetve 14 év feletti korcsoportokban.Jelentkezni hagyományörző-, zenei-, tánc-,és magyar irodalom kategóriákba lehetett.Létai István helyi tanár , a rendezvény műsorvezetője köszöntötte a megjelenteket, majd a legkissebb korosztály képviselőit szólitotta sorra a szinpadra.A hagyományörző kategóriában kilenc produkciót láthatott a közönség. Felléptek többek között az élesdi óvodások, a tavaly megyei első helyezett mezőtelegdi Pacsirta néptánccsoport , Kajántó Bálint és Mária népdalokkal, az élesdi Rezeda táncosai szatmári táncokkal . A legnépesebb , a magyar irodalom kategóriában tizennégy versenyző szavalatát kellet pontoznia az öttagú zsűrinek.Tánc kategóriában csak egy produkciót adtak elő, mig a zenei produkció szekcióban egyáltalán nem volt jelentkező.Felnőtt, 14 év feletti korcsoportban csak két kategóriában-magyar irodalom és zeneiben- zajlott a versengés.Itt is csak négy szavallatot és egy könnyűzenei számot, Tóth Csaba tehetséges pósalakai fiatal előadásában hallhattak a résztvevők.Dícséretet érdemel az élesdi Gyermekotthonban élő és a Ki mit tud?-on részt vevő nagy számú versenyző. A rendezvényen sajnálatos módon voltak olyan települések, mint Feketeerdő, Mezőtelki vagy Magyarkakucs, ahonnan egyáltalán nem volt fellépő.Pedig biztos, hogy ott is vannak tehetséges, jól szavaló, éneklő, táncoló gyerekek...Íme a legjobbak,
Gyermek korosztály-hagyományörző kategória-I.helyezett a Rezeda(Élesd) és a Pacsirta(Mezőtelegd) néptánccsoportok, II.Kajántó Bálint és Mária (Élesd),III.Krecsmer Henrietta (Élesd)
Magyar irodalom-I.Hasas Réka (Rév), II.Kormos Alexandra (Élesd) és Hasas Róbert (Rév), III.Árva Orsolya (Élesd) és Kőrösi Krisztina (Pusztaújlak)
Felnőtt kategória-magyar irodalom, I. Balogh Mária, II. Kecskés Sándor, III. Illés Adorján- mind Élesd,
zenei produkció-I.Tóth Csaba, Pósalaka
Minden résztvevő résztvételi oklevelet, míg a kategóriák első három helyezettjei könyvjutalomban részesültek az élesdi RMDSZ, Castrum és a Pro Rév Egyesület jóvoltából.
A révi gyerekeket Szilágyi Valéria és Bódis Andrea készítette fel a versenyre.

Kisebbségekért felelős tanfelügyelők Réven.

Október 28-án , péntek délután öt órakor a révi iskolát látogatták meg az ország megyéiből összesereglett roma kissebségért felelős tanfelügyelők. Jelen volt többek között Gheorghe Sarau, a roma kissebbségért felelős országos tanácsos, Matekovits Mihály a Nemzeti Kissebségek Nyelvén Folyó Oktatás Főosztályának vezérigazgatója, Ákos Zoltán Bihar megyei főtanfelügyelőhelyettes, Pásztor Gabriella roma kissebbségért felelős tanfelügyelő is.

A vendégeket a Révi Tehnikai Liceum bejáratánál Técsi Ferenc iskolaigazgató köszöntötte, majd átadta a szót Dorel Cosma helyi polgármesternek, aki röviden ismertette a Sebes-Körös menti település múltját, jelenét az itt lakók főbb megélhetési lehetőségeit. A tanfelügyelők megcsodálták az iskola bejáratánál felállított nagyméretű vázát, melyekhez hasonlót, csak a faluban tevékenykedő helybéli fazekasok tudtak késziteni, majd a program az egyik iskolateremben folytatódott.A roma gyerekeket sajnos nyolcadik osztály elvégzése után a szülők nem engedik továbbtanulni, mondta Técsi Ferenc.Idén helyi szinten sikerült elindítani egy szakosztályt( Scoala de arta si meserii) , ahol 18 diák tanul tovább és közülük 16-an roma származású. Életkorukat tekintve 14-18 évesek, mondta az iskolaigazgató.A jelenlévő tanfelőgyelők elismeréssel vettek tudomást a kezdeményezésről, mely nem követel külön anyagi ráforditást és helyi szinten megtud oldani egy komoly problémát, mondták többen .Csodálkozva nézték azokat a tárgyakat amiket a roma gyerekek készítettek, majd az elemi iskolába járó roma gyerekek énekes músort adtak elő.A tanfelügyelők tapssal jutalmazták az előadókat, majd a csoport kivonult az iskolaudvarba, ahol Miere Ioan helyi tanár vezetésével jellegzetes roma táncot tekinthettek meg.Bihar megyében a főtanfelőgyelőhelyettesek közül én felelek a kissebbségekért , ezen belül a roma kissebbségekért felelős tanfelügyelő pedig Pásztor Gabriella, mondja Ákos Zoltán. A három napos szeminárriumunk alatt az elmúlt tanév tapasztalait elemeztük, és ilyen alkalomakkor minden megye megpróbálja bemutatni azt, hogy egy bizonyos kérdéskörben mit is tud felmutatni.Így Telegden is voltunk, ahol azt a közösségi iskolát tekintettük meg amit a baptista egyház működtet, majd Révre látogattunk ki, ahol közel 300 roma él, mondta Ákos Zoltán fótanfelőgyelőhelyettes.
Az elmúlt hónapban több találkozónk is volt már tanfelügyelőinkkel, kezdi mondanivalóját Matekovits Mihály, a Nemzeti Kissebbségek Nyelvén Folyó Oktatás Főosztályának vezérigazgatója.Egyrészt azért, hogy mi is a Kissebbségi Főosztályon dolgozók megismerjük a tanfelügyelők munkáját, gondjaikat, elvárásaikat, másrészt, hogy személyes találkozás révén ők egymást közt is megismerkedjenek, elmondhassák jó és kevésbé jó tapasztalataikat.Minden alkalommal meglátogatunk néhány tanintézményt is. Így vagyunk ma itt Réven.A Főosztály célkitűzése, hogy sok megyébe eljussunk.Saját magam, két hónap alatt, amióta vezérigazgató vagyok 10 megyébe jutottam már el. Roma téren nagyon sokat fejlődtünk az elmúlt 4-5 évben.A legnagyobb gond szerintem a mentalitás váltásában van. Ezeket a tanfelügyelőket ez a kérdés két oldalról érinti, hiszen mentalitás váltásra van szükség egyrészt a romáknál , másrészt pedig a társadalom többi tagjánál , kezdve aaz iskolaigazgatókkal és befejezve a közigazgatásban dolgozókkal.Ezen mentalitásváltás, csak egy közös teljes társadalmi összefogás révén jöhet létre.A látogatás jó hangulatú közös vacsorával zárult.Hasas János(Megjelent a Bihari Napló,2005.november 1-i számában)

Amit illik tudnunk!

Összejöveteleinken, megemlékezéseinken a Nemzeti Imánk mellett a leggyakrabban a Székely Himnuszt szoktuk énekelni.Mivel Réven elég kevesen tudják a szöveget, úgy gondoltuk nem árt, ha közöljük.(a föszerkesztő)

Székely Himnusz.

Ki tudja merre, merre visz a végzet?
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi csillagösvényen.
Maroknyi székely porlik mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén,
Fejünk az ár jaj százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!

Ameddig élünk Magyar ajkunk népe
Megtörni nekünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk, jó vagy mostoha,
Keserves múltunk, félezredes balsors
Akár török dúl, labanc leigáz,
Jussunk e honban, székely -magyar földön
Szabad hazában éljünk boldogan!

Ki tudja innen, merre visz a végzet
Ország határon, óceánon át.
Jöjj hát királyunk, itt vár a te néped,
Székely nemzeted Kárpát bérceken.
Maroknyi székely porlik mint a szikla
Háborgó szélben, zúgó tengeren,
Fejünk az ár jaj százszor elborítja,
Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenünk!

Édes Szűz Anyánk könyörögve kérünk
Mentsd meg e népet, vérző nemzeted.
Jussunk e honban, magyar székely földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Maroknyi székely porlik mint a szikla,
Haláligában meggyötörten él.
Szemünk a korbács százszor eltalálja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!

A szöveget Csanádi György írta . Zenéjét szerezte: Mihalik Kálmán orvos-zeneszerző, aki 1896-ban született Oravicabányán, anyai ágon székely származású.1922-ben halt meg tífuszban. A szegedi temetőben nyugszik.

Legyen a minőségen a fő hangsúly!

A révi iskola az ország első falusi környezetben működő liceumaként alakult meg 1953-ban.1977-től mint középiskola működött , majd változások után 1990-ben újra visszanyerte liceumi státusát.2000-től mint szakközépiskola, idén májustól pedig mint tehnikai kollégium (Colegiu Tehnic) működik
Szerintem az első falusi környezetben működő kollégium vagyunk az országban, mondja Técsi Ferenc, a tanintézet igazgatója.Összesen 85 osztályunk van, ahol 2088 diák tanul.Az óvodában kilenc csoportunk működik, amiből sajnos csak egy magyar, az I.-IV.-ben van 14 osztályunk amiből kettő magyar, az V.-VIII.-ban 13 osztályban 170, míg a IX.-XII.-be nappali szakon 18 osztályba elosztva 404 tanulónk van.Nyolcadik után a gyerekek matek-informatika, erdészeti, közgazdasági , számítógépszerelői valamint filológia szakokon tanulhatnak tovább.Három éve látogatás nélküli oktatást is elindítottunk, közgazdasági valamint erdészeti szakokkal.Itt összesen 24 osztályunk van , 885 tanulóval.Ugyanakkor Réven posztliceális képzés is működik , 8 osztályban erdészeti és gazdasági szakokon, 244 fiatal tanul tovább.Az utóbbi már tandíjas képzés.Dolgozunk azon, hogy újra egyetemi oktatás is legyen a településen, hiszen 2003-ig, négy éven keresztül az aradi Vasile Goldis egyetem kihelyezett kara működött nagy sikerrel a településen.Az idén egy szakiskolai csoport(Scoala de arta si meserii) is indult 18 gyerekkel, közülük 16 gyerek roma származású.Érdekes látni őket, ahogy nap mint nap lejönnek a falu fölött levő hegyoldalon fekvő lakóházaikból, tisztán, iskolatáskával a vállukon.Az iskola felszereltségét tekintve info-, kémia-,fizika-, román- és biológia laborok állnak a tanulóink rendelkezésére.Minden épületünkbe, minden tanáriba bevezettük az internetet. Emellett honlapot működtetünk, Domokos Tünde tanárnőnk szerkesztésében pedig iskolaújságunk is van.Tavaly elkészült egy modern tornaterem a futballpálya mellett, így a tornaórák ott zajlanak.
Idén a helyi Református Egyházközség és Domokos Tünde segítségével mintegy 500 iskolapadot, székeket, 7 darab számítógépet, iskolatáblákat kaptunk egy holland segélyszervezettől.A téli fűtéssel reméljük nem lesznek különösebb gondjaink.Az A , B és a C épületeinkben fával működő központi fűtésünk van , a sportteremben gázolajjal fűtünk.A volt internátus épületében kialakított osztálytermekben szintén fával működő központi fűtésünk van, de sajnos ez nem üzemel olyan hatásfokon mint ahogy szeretnénk.A község óvodájába már megvettük a fűtőtesteket, de sajnos még nincs elegendő pénzünk ahoz, hogy a melegítést valamint a mosdókat teljes mértékben felújítsuk.Pedig itt terveink között szerepel az is, hogy jövőre talán már hosszabított programmal működjünk, mondja az iskolaigazgató.A jövő esztendőben szeretnénk, ha hét kilencedik osztályunk indulna a mostani néggyel szemben, hiszen az idén is igy terveztük, de nem volt tanulónk, mert a Sebes-Körös völgyében a nyolcadik végén megtartott felmérőn 210 tanuló bukott meg.Továbbá a sportcsarnokot illene bekerítenünk, a kézilabdapályát, valamint a C épületben az udvart le kéne aszfaltozni, a volt internátusban a mellékhelyiségek felújításra szorulnak, a B épület tetőszerkezete, valamint mindhárom főépületünk külső homlokzata tatarozásra vár, sorolja kapásból Técsi Ferenc.Sok tanulónk van, és az idei tanévben szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni az oktatás minőségére.A magyar tagozaton jó tanári gárdánk van, de sajnos itt kevés a gyerekek , az óvodában 19, az I.-IV.-ben 22, az V.-VIII.-ba pedig 33 magyar tanuló jár.Diákjaink eredményeiről mit is mondhatnék.Tavaly a falusi iskolák megmérettetésén fiú kézilabdacsapatunk országos első helyezett lett, de jól szerepeltek tanulóink az első Sebes-Körös menti szavalóversenyen, valamint a Bihar megyei Ki mit tud?-on is.Hamarosan, megrendezzük a már hagyománnyá vált gólyabált.Nemrég egy 146 millió lejes pályázatot nyertünk, egy üvegházat szeretnénk építeni majd .Mint érdekesség elmondhatom még , hogy a látogatás nélküli tagozaton olyan tanulóink vannak, mint Claudiu Keserű a F.C Nant vagy Gh. Stan a Bihar F.C.futbalistái. Hasas János

Tovább folyik a táncoktatás.

A júliusi mezőtelegdi tánctábort követően az élesdi és a révi csoport helyi oktatók segítségével otthon gyakorolt.Szeptember 23-24 –én, szombaton és vasárnap 18 élesdi és kilenc révi fiatal résztvételével közös felkészülést tartottak az autentikus néptáncok kedvelői az élesdi általános iskolában.

Öten érkeztünk oktatók Magyarországról, akik mindannyian a Szeged Táncegyüttesben táncolunk, meséli Kéri Andrea.Öten ötfelé mentünk, hiszen a megyében még négy helyen folytatják felügyeletünk, irányitásunk alatt a munkát a fiatalokkal a helyi felkészitők.Most úgy sikerült, hogy én kerültem Élesdre, aminek nagyon örülök. A próbákon az aránylag kis létszám miatt az élesdi és a révi gyerekek együtt vannak, hiszen még az autóba is amivel mi oktatók átjöttünk az anyaországból, csak ennyien fértünk be, így minden faluba nem juthat el képviselőnk.
Én közel tíz éve táncolok , meséli a fiatal oktató, aki tanítani és felügyelni érkezett arra, hogy a Sebes-Körös menti csoport tevékenysége helyes irányba haladjon .A civil életben még tanulok, egy közgazdasági iskola harmadik évfolyamába járok.Táncot oktatni csak most nyáron kezdtem el, de az itteni gyerekekkel viszonylag könnyű dolgom van, hiszen szorgalmasak és nagyon tehetségesek.Velük a mezőtelegdi tánctáborban ismerkedtem meg még a nyár folyamán.Az itteni fiataloknak véleményem szerint nagyon jó megfigyelőképességük és ritmusérzésük van.Szombaton és vasárnap nagyon sokat tanultunk, gyakoroltunk, köztük igen nehéz figurákat is.Bízom benne, hogy legközelebb is erre a településre jövök majd ki oktatni.
November 12-én, Nagy Albert művészeti vezető érkezett az élesdi közös próbákra, és színpadra rakta a széki koreográfiát.A gyerekek minden lépést tudnak már, úgy érzem, hogy nagy többségükből idővel, sok gyakorlással jó táncos válhat majd, mondta Berci bácsi.Van egy- két gyerek aki nehezebben mozog, de ők még most kezdték a táncot és biztos, hogy lassan ők is belelendülnek majd.
A révi gyerekek szombatonként az élesdi Gyermekotthonban ebédeltek, majd mindannyian estig folytatták a munkát, míg vasárnap a program csak délig tartott.Érdekes volt Berci bácsi azon oktató szavait hallgatni, mellyekkel helyes testtartásra, pontosságra, egészséges életre, tisztességre tanította a jelenlévő gyerekeket.
Az elképzelések szerint tavasszal a Bihar megyei néptánccsoportok közös előadáson lépnek majd fel, bemutatván azt, hogy mit is tanultak az elmúlt félév alatt. Feltehető, hogy a találkozó egyik helyszíne épen Rév lesz.
A révi gyerek próbáit Berecz Emese tanárnő és Bódis Andrea tanítónő irányítja.

Tanügyi fórum Élesden.

November 4-én , péntek délután a tanügyi rendszer decentralizációjáról tartott fórumot Sóki Béla parlamenti képviselő és Ákos Zoltán főtanfelügyelőhelyettes, az élesdi Polgármesteri Hivatal gyűléstermében.Az eseményen a sebes-Körös völgyi települések tanintézeteinek vezetői, tanárai, tanítói, önkormányzati tanácsosai, alpolgármesterei vettek részt.

Létai Zoltán élesdi alpolgármester üdvözlő szavai után Sóki Béla parlamenti képviselő köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette a decentralizáció elveit.A programcsomag szerint egy normatív finanszírozás kerül majd bevezetésre, azaz egy gyerek évi tanittatására meghatároznak egy bizonyos díját , persze tagozatokra lebontva, és az önkormányzatok annyi pénzt fognak kapni az iskolára, ahány tanulója van a tanintézménynek.Ezzel megnő az önkormányzatok felelőssége, érzik majd azt a tanácsosok, a polgármester is, hogy övék az iskola , az igazgatók pedig eldönthetik majd azt, hogy milyen tanárokat vesznek fel azért, hogy minőségi oktatást biztosíthassanak és minnél több gyerek válassza az ő tanintézményüket .Persze arra jó lesz odafigyelni, milyen igény van a környéken, vagy hogyan lehetne a vállalkozói réteget behozni a iskolába, hiszen kiegészítő anyagi forrásokra is nagy szükség lesz, mondta Sóki Béla. A helyi önkormányzatra fog hárulni az a feladat is, hogy eldöntse, mi éri meg majd jobban, az , hogy egy három faluból álló község minden településén fenntartani az iskolát, vagy egy iskolabusszal beszállítatni a gyerekeket a központi iskolába, ahol jobb körülmények várnak a gyerekekre, fejtette ki gondolatait a képviselő, majd átadta a szót Ákos Zoltán főtanfelügyelőhelyettesnek.” Szívesen fogadtam el meghívásukat és veszek részt a mai megbeszélésen, hiszen közösségünknek tudnia kell milyen irányba fognak változni a dolgok. Örömmel vesszük kiegészitő, módositó javaslataikat, észrevételeiket”, mondta, majd bemutatta az oktatási rendszer decentralizációjának tervezetét.A curriculum, erőforrások, ügyintézés és vezetés, finanszírozás fejezetek bemutatása után az új rendszer előnyeit, hátrányait is megismerhették a jelenlévők
A résztvevők közül többen hozzászóltak a bemutatott tervezethez, kérdéseket intéztek a két meghívott vendéghez. Arra a feltett kérdésre, hogy a kis, 200 tanuló alatti létszámú iskolába, ki koordinálja majd az ügyvitelt, Sóki Béla elmondta, hogy habár ezen intézmények elveszitik is jogi státusukat, de azért egy ott tanitó aligazgató vagy egy vezető tanár ezeket a problémákat megoldhatja majd. Nosz Zoltán élesdi tanár szerint sok a fonákhelyzet a tanárok versenyvizsgáinak lebonyolításában, és szerinte ma egy kész átverés show-t élnek át a tanügyben. Egy központi iskola létrehozása esetén egy beszállító busz mellett még sok minden kell, mint például egy kantin, a bemutatott tervezetben pedig egy szó sem esett a felekezeti iskolákról, mondta.A mezőtelki Sólyom Ferenc tanácsos által feltetett helyi gondok megismerésének érdekében Ákos Zoltán főtanfelügyelő igéretet tett arra, hogy két héten belül kilátogatnak majd kollégáival a településre .Miért nem lehet 14 órás katedrával titularizálni egy tanárt, hány év alatt valósul meg a szerkezetváltás?, csak néhány a még felvetett kérdések közül. Több jelenlévő úgy gondolta, hogy ameddig a decentralizáció megvalósul, már nem lesz magyar gyerek az Élesd környéki szórványtelepüléseken.Erre reagálva, Létai Zoltán alpolgármester egy találkozót javasolt a Kissebbségi oktatás jövője a Sebes Körös völgyében címmel.

415 éves a Vizsolyi Biblia

„ Nemcsak akarja Isten, hogy az papok
olvassák a Szentírást,... hanem azt is
akarja, hogy az Ó- és Újtestamentum
könyvei minden nemzetségnek nyelvén
legyenek és azokat olvassák...”
(Károly Gáspár)

A XVI. század történelmünk egyik legválságosabb időszaka, levert parasztforradalom (1514), a török elleni élet-halálharc, a hódoltság, az ország három részre hullása, a nemesek pártoskodása, a nép nyomorúsága jellemzik. Mátyás király halála után, a zavaros időkben hiányoztak a feltételek a humanizmus továábbterjedéséhez.
Mégis a XVI. században sokszínű irodalmi élet bontakozott ki, s ennek a fejlődésnek a lényeges mozgatója a reformáció. Ez a vallásos világnézet új szemléletet hozott, s hit egyetlen alapjának a Bibliát fogadták el, s a reformátorok legfontosabb törekvésüknek tekintették, hogy minden ember a saját nyelvén olvashassa a Szentírást. A Wittenbergből, Luther Márton környezetéből hazatérő diákok magukkal hozták az új hitelveket, s kialakult egy olyan gazdag szellemi mozgalom, amely az ország nagy részét megmozgatta, gondolati állásfoglalásra késztette. Ha Szent István korában történt az ország megkeresztelése, a XVI. században történt a bérmálás, a konfirmálás, az ország nagykorúvá érése hitben, most vált a kereszténység a magyar nép tudatos és harcolt sajátjává fogalmazta Szerb Antal. Ugyanakkor az Európával való kapcsolat is mérhetetlenül megerősödik, most válik nyilvánvalóvá, hogy Magyarország a nyugati kereszténység határa kelet felé, a reformáció nem megy túl a magyarok lakta területeken, a Kárpátokon.
A reformátorok közül Komjáthy Benedek: Az Szent Pál levelei (1553), Sylvester János: Újtestamentuma (1541), majd Heltai Gáspár kísérlete (1551 és 1565 között) volt az előfutára az 1590-ben kiadott teljes Bibliának - Szent Biblia. Azaz, Istennek Ó- és Újtestamentumában foglaltatott egész Szentírás. Magyar nyelvre fordíttatott Károly Gáspár által Visolyban 1590-ben
A református szellemben készült fordítás azután számos kiadást ért meg, az egyik legszebbet Misztótfalusi Kis István készíttette Amszterdamban, 1683-ban. 1686-ban és 1736-ban pedig Szenci Molnár Albert: Szent Dávid királynak és prófétának százötven zsoltárit vehették kézbe a reformátusok. Az első teljes katolikus Biblia-fordítás is elkészült, 1626-ban Káldi György jezsuita szerzetes jelentette meg.
Károly (Károli) Gáspár tudós reformátor a wittenbergi és svájci tanulmányai után hazatérve a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Göncz gyülekezetének meghívását fogadta el, s miután anyagi segítséget kapott Rákóczi Zsigmond egri kapitánytól és ecsedi Báthory István országbírótól, „Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását...” A mintegy 2412 oldalas, hat kilogramm súlyú könyv három kötetben, nyolcszáz példányban jelent meg. Sajnos az eredeti kiadásból mára csupán 52 példány maradt reánk, egyet ma is Vizsolyban őriznek, hármat az Országos Széchenyi Könyvtárban, egyet pedig Sárospatakon...
A Biblia magyar nyelve teremtette meg irodalmi nyelvünk további tökéletesedésének lehetőségét, mivel a fordítók nagyon vigyáztak az átültetés nyelvi tisztaságára, magyaros ízeire, ez a nyelv már nem szolgai fordítás, hanem egy stilizált, a mindennapi nyelv fölé emelt, a magasabb kifejezés céljaihoz alkalmazkodó nyelv, amely akarva nem akarva hatott a korabeli irodalomra, az élőbeszédre az elhangzott prédikációk nyomán, s magában a fordításban is az akkori beszélt nyelv sok kincsét mentették meg számunkra a fordítók. Később pedig olyan költőknek vált a Biblia ihlető forrásává, mint Arany János, Ady Endre...
Most Bódás János: Károly Gáspár emlékezete című versével emlékezünk a gönczi lelkészre, a Kassa-völgyi egyházmegye szuperintendensére, a Bibliafordítóra és a magyar nyelvű Szentírásra:
Bár csontod is régen porrá vált már,
Itt élsz közöttünk, jó Károly Gáspár.
Ha élhet az, ki történelmet formált,
S neve ragyoghat évszázadokon át,
Ha élhet az, ki kőbe, dalba, képbe
nagy lelkét, álmát, írta, sírta, véste,
neked örökebb élet lett jutalmad
s míg magyar él, neved ki nem halhat.

Te többet adtál s jobbat a magyarnak,
Mint költők, bölcsek, fegyverek, hatalmak.
te hoztad Isten levelét e népnek,
hogy értsék mind, akik magyarul beszélnek,
s zengje a boldog, égi üzenetet:
az Isten Atya, könyörül, szeret,
s érezzemeg a magyar, hogy nem árva,
van Ura, aki érti, védi, szánja...

Te hoztad el az élet Kenyerét,
melyből hogyha valaki evett,
nem szűkölt s győzött a halál felett.
Azóta éltet, táplál milliókat,
s még mindig teljes,nem fogy el, nem olvad.

Bár csontod is régen porrá vált már,
mégis itt élsz te, jó Károly Gáspár,
öreg bölcs, Isten agg levélhordója,
népünk Mózese, forráskutatója,
ki Kánaánt tártad fel nekünk,
hogy legyen bő és örök kenyerünk.

Kik e kenyéren nőttünk s ebből élünk,
az Ige népe -, hadd áldunk, dicsérünk
emlegetvén mindig fényes neved.
S hadd áldjuk Azt, ki szóra ihletett:
ki előtt még az angyalok is törpék:
az örök Istent. Övé a dicsőség.
Dr. Málnási Ferenc
Újabb támogatást kapott Rév a Bihar Megyei Tanácstól, az RMDSZ frakció segítségével!
Az idei év októberében megtartott ülésén, a Megyei Tanács a révi önkormányzatnak 110 millió lejes támogatást szavazott meg az ivóvízhálózat pumparendszereinek villanyárammal való bekötésére.
Már csak a Polgármesteri Hivatal vezetőségén , a Helyi Tanács tagjain és a kivitelező cégen múlik az, hogy mikor folyik majd ivóvíz a vezetékekben.

Halottaikra emlékeztek a réviek.

November 1-je a katolikus egyházban az összes üdvözölt lélek emléknapja, mindszentek ünnepe, 2-a a halottak napja. A halottak napi megemlékezést 998-ban vezette be Szent Odiló clunyi apát emléknapul a Cluny anyaház alá tartozó minden
bencésházban.Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől Róma is átvette.
Réven minden felekezet tagjai megemlékeznek halottaikról.
A sírok rendbetétele Réven már több héttel az emléknap előtt megkezdődött , így
november elsején , egy rendezett temető fogadta mindazokat, akik virággal, gyertyával érkeztek az elhunytak emléke előtt tisztelegni. A helybéliek mellett, a jó időnek is köszönhetően, nagyon sok más településre, országba elkerült atyánkfia is hazajött és helyezte el a megemlékezés koszorúit szerettei sírján.
A temetőkertben délután három órakor Boros J.Attila helyi lelkész hirdetett igét és emlékezett meg mindazokról, akik már nem lehetnek közöttünk és mennyei magasságokból követik mindennapi életünket.
Drága halottainkra emlékezve, további munkánkhoz adjanak erőt Kányádi Sándor sorai:
„Mert a legárvább
akinek még halottai sincsenek
bora ecet , könnye torma
álldogálhat egymagában
kezében egy szál virággal
mert a legárvább akinek
még halottai sincsenek.”

Nyugdíjátszámolás.

A 2005/4-es számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a nyugdíjakat négy részletben számolják újra.Az első három alkalommal azoknak a nyugdíjazottaknak az aktáit számolták újra akik 1996-ig, a mostani negyedik szakaszban pedig az 1997-2001 március 31-ig nyugdíjazottak dossziéit dolgozzák majd fel a nyugdíjpontszámok újraértékelése érdekében.Ide tartoznak általában a mezőgazdasági nyugdíjasok is.Eddig a megyében több mint 72.000 személy aktáit számolták újra és ezek 43,1 % kap az eredetinél nagyobb nyugdíjat.
A mostani, negyedik lépésban több mint 41.000 személy nyugdíjdossziéját kell feldolgozni Biharban és ebből közel 35.000 már elkészült. Remélhetőleg ebben a hónapban ez a szakasz is befejeződik.Megemlítendő, hogy ha valaki mind állami mind tsz-nyugdíjat is kapott, akkor az átszámítás után a két nyugdíj összege egy szelvényen fog megjelenni.
Az átlagnyugdíj a megyében 2,5 millió lej, de olyan személy is van akinek 30 millió lejes nyugdíja van.
Ha egy bizonyos periódusban valakinek csak a minimálbért írták be a munkakönyvébe, de hivatalos dokumentummal bizonyítani tudja, hogy mennyi volt a reális bére a különböző juttatásokkal együtt, melyek után nyugdíj-alap hozzájárulást is fizetett, azt utólagosan is hozzászámolják a nyugdíjhoz.Hasas János

„A gimi, gimi ilyen volt...”

Az utóbbi években egyre több szó esik a fiatalok, a diákok beszédkultúrájáról, szegényes, sokszor dúrva szókincséről.Sokan felháborodnak a fiatalok beszédstílusának fésületlenségén, nyegleségén, mások azonban értékelik a szókincsük színességét, szóalkotásának ötletességét, játékosságát, képszerűségét...
A fiatalok szóhasználatának, szóalkotásainak, beszédének az indítóoka a csoporthoz való tartozásnak, a beavatottságnak a hangoztatása. Mint ahogyan az öltözködésben és a divatban, ugyanúgy a nyelvében is szereti az ifjúság a maga útját járni, az újat, a szokatlant, a rendkívülit...
Az ifjúsági nyelvnek egyik válfaja a diáknyelv, ennek kialakulását nagy mértékben segítette a tanulók közösségbe, csoportokba tömörülése.A másoktól való különbözés kifejezésére, önnállóságuk bizonyítására egy külön csoportnyelvet használnak, amelyre jellemző a játékosság, az ötletesség, a képszerűség, de néha a durvaság és tiszteletlenség is.A diáknyelv keletkezésében szerepet játszik a tréfálkozás, a vidám hangulat, a diákos csínytevés, az utánzás, a gúnyolódás, a vagánykodás is.
A fiatalok, a diákok szókincsére, szóhasználatára már régen felfigyelt a nyelvtudomány. A régi diáknyelvről néhány irodalmi mű is adatokat szolgáltat: Jókai Mór például az „ És mégis mozog a föld” című regényében, a Csittvári krónikáról szóló fejezetében oldalakon át sorolja korabeli debreceni diákélet sajátosan latin szavait.Móricz Zsigmond is fölhasználta a debreceni kollégiumban hallott diáknyelvi szavakat a „ Légy jó mindhalálig”-ban.Több nyelvészeti megközelítésről is beszámolhatnánk...
Az Anyanyelvápolók Szövetsége két ízben is pályázatot írt ki diáknyelvi szavak gyűjtésére.Az 1972-ben meghirdetett pályázatra közel kétszáz pályamű érkezett, ebből az anyagból állította össze Kardos Tamás és Szűts László a” Diáksóder. Hogy beszél a mai ifjúság?” című kötetet (Budapest, 1995)
Erdélyben is lelkes, anyanyelvüket szerető, tisztelő diákok és tanáraik gyűjtőmunkája nyomán diáknyelvi szavakból és kifejezésekből készül az „Erdélyi diáksóder” című kötet.Várjuk a révi tanulóktól is a rájuk jellemző, hangulatos, tréfás szavakat!
A magyar köznyelv általában a régi összetételek analógiájára hoz létre új összetételeket.A diáknyelv nincs tekintettel ilyen nyelvhelyességi követelményekre, a szóösszetétellel is meg akarja hökkenteni a hallgatóságot: egymástól igen távol álló két fogalmi körből kölcsönzi a szavakat, ezzel fokozza a komikus hatást is: agytröszt, észgyár- jó tanuló; bőregér, csontkollekció- sovány; bűzrúd-cigaretta; drótkecske-kerékpár; földesztergályos-földműves; kultúrmadzag-nyakkendő; lórakéta-lovaskocsi; pataborító-cipő; porszívó-orr ; tetűpuska-fésű; zajláda-rádió.
A diáknyelv gazdagításánek másik eszköze a névátvitel, amikor egy jelenség, egy fogalom nevét egy másik fogalom megnevezésére használjuk.Így lesz a bogyó-szem, a dinnye-fej, a parabola-fül, a toll-haj...
A diáknyelvben leggyakrabban az iskola, a tantárgyak, az emberi testrészek, a ruházat stb. nevei szerepelnek: a csajok meg a srácok kolostorba, börtönbe járnak, a lélekharang, a diákőrangyal, a verkli jelzi, hogy órára-englis, fizi, biosz, törcsi, igeórára( magyaróra)-kell menni, édes mamanyelvet tanulni, vagy éppen soványítóra (torna) vagy óbégatóra (ének) várja őket a tanci, a nyanya, a rabőr, a fáraó, a klóranyó, a csatamami...akik természetesen-tuti-, feleltetnek is- földrengés-, és ha nincsen pillantslap, akkor bizony a tökkelütött elzengi a hattyúdalát, elégtelen osztályzatot- dacit, fát...-kap.
Érdekes lenne lerajzolni azt az alakot, akinek a feje dinnye, fűrészporraktár, kókusz, a haja szénakazal, a szeme radar, az orra ormány, a szája levesfúvó, a füle vitorla, a keze pata, a hasa demizson, a lába pedig csülök, virgács...Az ilyen alak ruházata sem lehet más mint rabruha, bolonding, a sapkája tetűborító, a nadrágja szuperrongy, a nyakkendője kultúrmadzag, csirkebél...
Kolozsvári Grandpierre Emil fogalmazott így: ”Tömör gyönyör ilyen kifejezéseket hallani...”
Vannak aztán a verekedésre, a pusztulásra-pusztításra, a halálra vonatkozó megnevezések, amelyek széles skálája a diáknyelv része is.Azt is tapasztalhatjuk, hogy a fiatalok szóhasználatában a közöny, a részvétlenség társul ezekhez a szavakhoz.”Az ifjúsági nyelv megbecsülésre méltó, de nem szabad hagyni beszennyeződni, mert akkor elveszti vonzó arculatát...”-vallotta Grétsy László nyelvész.
”A mai fiatalság viselkedése szabados, ruházata bosszantóan rendetlen, hajviselete illetlen, szórakozásai, táncai nélkülözik a méltóságot...szomorú a szívünk, amikor rádöbbenünk, nekik kell majdan a helyünkre lépni.”..-ezeket a szavakat ma is el lehetne mondani, le lehet írni, holott több mint kétezer évvel ezelőtt kesergett így az ismert drámaíró és filozófus: Seneca...
Dr. Málnási Ferenc, Kolozsvár

Didaktikai támogatás a révi iskolának.

A Pro Rév Egyesület még idén tavasszal didaktikai eszközökre nyújtott be pályázatot a magyarországi Illyés Alapitványhoz. A Közalapítvány Kuratóriuma 2005. július 7-i ülésén a pályázatot kedvezően bírálta el és úgy döntött, hogy 100.000 forintot utal ki a támogatásra.Ennek eredményeként Hasas János, az egyesület elnöke, a pályázatban foglaltaknak megfelelően, egy darab retroprojektort és egy darab 145x145 cm-es kivetítő vásznat rendelt meg a nagyváradi RTC cégtől -13.831.000 lej értékben- és adott át a révi iskolának.

Játékok az óvodának.

Tizenöt doboznyi játékot kaptak a révi óvodások az élesdi Kajántó Mária Gyermek-és Ifjúsági Otthontól.”A mi gyerekeink már iskolába járnak, így ezeket a játékokat , amiket mi is Németországból kaptunk, már nem tudtuk felhasználni, ezért gondoltunk arra, hogy odaajándékozzuk olyan helyekre , ahol hasznát veszik majd”, mondta az intézmény vezetője, Gönciné Sadler Annemarie. Így került egy részük Révre. A felajánlást Hasas János megyei tanácsos adta át a révi óvodásoknak.
Sajnos a játékok csoportok közötti elosztása már kívánni valót hagyott maga után…

Köszöntő!

A magyarországi Zalakaroson élõ élõ révi diszpolgár Tõzsér Erzsébet szobrásznõ idén, október 14-én töltötte be 90. életévét.Kívánunk neki jó egészséget és hosszú életet!

A” Pro Rév” Egyesület, a ”Révi Magazin” szerkesztői, a helyi, valamint a magyarkakucsi Református Egyházközség és RMDSZ , mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kíván!

Régi receptek

Czifray István 1888-ban megjelent Magyar Nemzeti Szakácskönyvéből
Vesepecsenye krumpli-kásával.

Csinálj tiszta krumpli kását eképen: főzz krumplit, hámozd meg, hagyd meghűlni s azután reszeld el a reszelőn; ekkor olvaszsz el egy darab vajat rézlábasban, adj hozzá egykis főzőkanál lisztet, pergeld meg egy kevéssé, de ne barnára, tedd hozzá a reszelt krumplit, tölts reá egy merőkanál jó levest, vagy többet is, sodord el jól, hogy egészen kásaforma legyen, sózd meg és hagyd jól kifőni.Metélj azonközben vékony kerek szeleteket vesepecsenyéből, melyet előbb jól megpuhitottál és mostál, sózd meg s keverj küzébe három fej középnagyságú vöröshagymát s egy marok zöld petrezselymet összeapritva, és három késhegyni tört borsot.Tégy azután egy rézlábas –fedőbe vagy széles lapos serpenyőbe egynéhány kanál zsirt, rakd bele a szeleteket az apritottakkal együtt s fojtsd be, mig a szeletek ki nem sülnek, de a vöröshagymának és petrezselyemnek nem szabad megbarnulnia, hanem csak világossárga maradjon.Tálaláskor a tál fenekére jő a krumpli-kása, s a közepén halmozd fel, a szeleteket kend meg jól a befojtott vöröshagymával és petrezselyemmel, hanem előbb leszűrd rólok a zsírt s keverd a kása közé; végre szép rendbe rakd a szeleteket a tál szélére köröskörül, hogy koszorút formáljanak.

Ponty olaszosan.

Kenj meg egy lábast irósvajjal, adj bele egy fej egész vöröshagymát, két babérlevelet, töretlen borsot, szegfüvet, gyömbért s tedd hozzá a szépen megtisztitott, felbontott s egy ideig sóban állott és felkonczolt pontyot, önts reá feles mennyiségű eczetet és vizet, de csak annyit, hogy a halat el ne lepje, s az edényt befödve párold fél óráig; ha megfőtt, rakd tálra, metélj két petrezselyem gyökeret apró koczkásra, olvaszsz el egy darabka czukrot irósvajban, s ha a cukor szépen megbarnult, tedd a gyökeret hozzá és párold meg.Készíts végre világossárga rántást, melyet borsólével füleresztvén, add a hal levéhez; ezt azután szitán keresztül szűrd a más lábasban megpárolt petrezselyemre, s többszöri felforrás után öntsd a halra.

Rév története (III.)

1526-ban Mohácsnál döntő győzelmet arattak a törökök a magyar hadak fölött s ezzel elkezdődött a magyar nemzet 160 eszendős „babiloni fogsága”. Magyarország török pasaliksággá züllött és 1686-ig az oszmán igát nyögte.1686-tól, Buda felszabadításától kezdve sem lett aranyélete a magyarnak, mivel ettől kezdve a Habsburg osztrák nyomás nyomorgatta kegyetlenül.
A törökök berendezkedtek Budán, a temesi bánságban és szerte a történelmi Magyarország nagyobb váraiban, s onnan sanyargatták jobb sorsra érdemes népünket. Rendszerességgel behajtatták a sarcot, a súlyos adókat, despotáskodtak hatalmi körükben, viszont nem törekedtek arra, hogy a magyart eltörökösítsék, vagy, hogy keresztén hitétöl megfosszák (ellentétben a Habsburg házzal, amely a török kiszorítását követően el akarta némesíteni az összmagyarságot, a protestáns vallásokat-evangélikus, református, unitárius –pedig elkívánta törölni),
Erdély független maradt a török Portától és az 1600-as évek közepéig aranykorát élte Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György fejedelemsége alatt.A romlás
II. Rákóczy György uralmával következett be, amikor is a török hadak az 1660-as évekre végigdúlták egész Erdélyt és Sidi Achmet hadai tönkre nyúszták Nagyvárad várát is (annak dacára, hogy Várad nem Erdélynek, hanem a pasaliksággá forgácsolódott anyaország része volt, Sidi Achmed törökjeink dúlásáig független várerődítmény)
Rév központilag Váradhoz, közvetlen módon pedig Telegdhez tartozott, mivel a Telegdy grófok uradalmához tartozott. Az uradalmak befizették adóikat, s gazdálkodhattak és fohászkodhattak ahogyan éppen óhajtottak, így a környék népe megmaradhatott magyarnak és reformátusnak.
Fölöttébb szűkös, de bizonyító erejű adatok támasztják alá, hogy folyamatosan élt Réven a református közösség.A Tiszántúli Református Egyházkerület egyik legrégibb bejegyzése szerint 1655-ben Jenei Albert, 1676-ban pedig Érsekújvári János volt a település református lelkipásztora.Tehát: bizonyíthatóan önálló lelkészi állás volt Réven a XVII. század második felében-így kellett legyen 250-300 hívő lélek is, akik nem cseppenhettek csak úgy hirtelen ide, hanem sok-sok évtizeddel és évszázaddal ezelőtt már egy egységes, sok családból álló közösség lakott itt.
Debreceni Ember Pál 1728-ban ismertette egy egyháztörténeti művében a gyülekezeteket (Historiae Eclesiae Reformata in Hungaria et Teransilvania), amelyben a felsorolás rendjén megemlítette Révet is.
Egyértelmű tehát az, hogy folyamatosan és töretlenül kellett élnie Réven egy templommal is rendelkező, nyelvét, nemzeti kultúráját és kálvinista hitét örző közösségnek.
1683-ban Bécs, 1686-ban Buda szabadult fel a török fennhatóság alól.Az oszmánok fokozatosan kiszorúltak az országból, s ezzel arányosan az osztrák nyomás és hatalom terebélyesedett el. Ezen állapotok ellen harcolt Thököly Imre, a „kuruc kiráy”, oldalán feleségével, Zrinyi Ilonával.
II. Rákóczy Ferenc kurucai is a Habsburg rabigát akarták ledobni, de a szabadságharc elveszett, s az 1711-es szatmárnémeti békét követően még keményebb függőségbe került nemzetünk.
80 évet tett ki három Habsburg monarha uralma: III.Károly, Mária Terézia és II.József ,akik 1711-1790 között uralkodtak.
Ők rekatolizálni és nemesíteni szándékozták az országban élő népeket, nemzeteket (Magyarországban és Erdélyben is) , különösen II.József 1780-1790 között.
Az 1700-as esztendők második felében Rév már a Zichy grófok birtokát képezte.A Zichyek Bécshez fölöttébb lojálisak voltak és egyben bigott katolikusok is, akik hallani sem akartak a „reformata ecclesiaról”.
Zichy Domokos, volt veszprémi katolikus püspök különösen magáévá tette a jozefinizmus ( II.József császár) ideológiáját és radikális katolicizmusát.
Veszprémből hazatért birtokaira Révre, s a helység kálvinista magyar lakosságát rekatolizálni kívánta. Ígért nekik fűt-fát, közöttük birtokokat és egy korszerű templom építését is számukra.A helyi református magyar lakosság azonban megmaradt hitében, nyelvében, vállalva továbbra is a szegénységet és azt, hogy szerény kis templomában evangéliumi alapokon kövesse az Urat.
A gróf látta Rév magyarjainak a makacsságát, ezért a lehetőségeket a román nemzetiségű lakosságnak kínálta fel .A románok vállalták azt, hogy görög katolikusok lesznek. Zichy Domokos földterületeket adományozott a görög katolikus hitre tért román anyanyelvű révieknek és templomot építtetett számukra: „ A hely birtokos ura Gr. Zichy Domokos, volt veszprémi püspök, ki a reformátusokat csábítja az egyes görög egyházakba kitérésre, ki a románoknak egy 10.000 forintba került szép órás tornyú templomot építtetett”(1790-ben).
( A biharpüspöki ref. Egyházi levéltár 37/1864-es dokumentuma.) Folytatjuk
Boros J.Attila ref.lelkipásztor

A gyümölcsfák tavaszi oltása.

A gyümölcsfák oltása, átoltása kiskertekben alkalmazott oltási módszer.Szemben a szemzéssel, amelyet nyáron a faiskolai csemeték előállításánál alkalmaznak, az oltást tavasszal végezzük.
Először is ismerkedjünk meg néhány alapfogalommal, szakmai kifejezéssel.Mi is az oltás?
Oltásnak nevezzük azt az eljárást, amikor egy alanyba (amibe oltunk) egy vesszőt vagy hajtásrészt helyezünk be, hogy összenövekedjenek.Ez utóbbit oltóvesszőnek nevezzük az elkövetkezőkben.Az alany lehet:
- vadmagonc (értéktelen gyümölcsű, főleg erdei gyümölcsfák magjából kikelt kis csemeték).Ezek nagy növekedésű fák lesznek.
- frank (nemes gyümölcsű fák magjaiból kikelt csemeték).Ezek közepes, 3-4 m magas fák lesznek.
- vegetatív ( dugványozással előállított gyökeres alanyok).Ezek törpe fák lesznek, 1,5-2 m magasak.
A nagysággal arányosan nő a korona átmérője és az ültetési távolság is , és fordítva.
Ha egy kis csemete (2-3 éves) törzsébe oltunk az egész fa egy bizonyos fajta gyümölcsű lesz.Ha azonban egy 3-4 éves alany 2-3 cm vastag ágaiba oltunk, akkor több fajta is lehet egy fán.Elméletileg minden ágban más fajta.Milyen alanyba, mit olthatunk?
Vadalmába-almát; vadkörtébe, birsbe-körtét; mirobalánba ( corcodus)-szilvát, kajszit, őszibarackot; vadbarackba-őszibarackot; vadcseresznyébe, sajmeggybe-cseresznyét.
Az oltás folyamán a fán sebet ejtünk.A sebzés nyomán hormonhatás lép fel.Ez olyan anyag , amelyet a fa termel és amely a sejtek osztódását fokozza, tehát elősegíti a sebek forradását.A tökéletes forradáshoz bizonyos idő, kb.18 nap szükséges, minek utána megállapítható, hogy sikeres volt-e az oltás vagy nem.
Meleg időben és párás levegőben a sebek forradása gyorsabb, így tehát nekünk kell alkalmazkodni az időjáráshoz.Ennek alapján az oltásokat két részre csoportosíthatjuk:
a) nyugalmi időszak ( február-március) utolsó napjáig elvégezhető oltások,
b) a növekedés megindulásakor (március végétől- május végéig) elvégezhető oltások.
Mindkét esetben legfontosabb lépés az oltóvesszők megszedése.Ezeknek a szedéskor teljes nyugalomban kell lenniük.Az olyan vesszők, amelyek már rügyeznek, vagy rügyei duzzadtak oltásra nem alkalmasak.Sajnos egyes”oltani tudók” kényelemből, vagy hogy nem tervezték meg előre az oltást, az oltás időpontjában (napján) vágják le a már megindult nedvkeringésben lévő oltóvesszőt.A siker kulcsa pedig éppen abban rejlik, hogy a nedvkeringésbe került( indult) alany kell ” megindítsa” a nyugalomban levő vesszőt.
Ezért az oltóvesszőt lombhullástól február végéig szedhetjük, a fagyérzékeny fajtákat még az erős fagyok beállta előtt.Általában a csonthéjas (cseresznye, barack, stb) előbb, míg az almástermésüekét később szedhetjük meg.Az előző évben hajtott ceruzavastagságú hajtásoknak a középső része a legalkalmasabb, majd a hajtás vége is szóba jöhet.De a hajtás vastagabb , ág felőli alapja nem alkalmas szedésre.
A tárolás hideg pincében, nyirkos homokban lehet, vagy földbeásva árnyékos helyen.Nálam bevált módszer, hogy a hűtőszekrény alsó részében megnedvesített nylon zacskókban tárolom tavaszig a vesszőket..Minden esetben a + 5 fok C körüli hőmérsékleten a legbiztosabb a tárolás.
A tulajdonképpeni oltáshoz nagyon éles oltókésre, kötöző szerekre és szigetelőanyagokra lesz szükségünk.Az oltókés rozsdamentes kemény acélból kell készüljön, hogy ne barnuljon , „oxidálódjon” meg tőle a vágási felület.A kellő élezet biztosítja a vágási felület simaságát.A kötözőszer régen rafia volt, most lehetnek műanyagszálak(műrafia), aminek a hátránya az, hogy nem rugalmas, és ha nem kellő időben bontjuk le, akkor „belevághat” a fa kérgébe.A szigetelő anyagok közül elsősorban a Magyarországon beszerezhető Biocera és a Fagél nevű oltóviasz jöhet számításba. Nálam sikeres a villanyszerelők által használt szigetelőszalag.Ezek közül a Sky márkájú tapadása a legtökéletesebb.Segítségükkel légmentesen le kell zárni az oltásnál ejtett összes sebeket.
Az első”a”pontban említett oltási módnak 3-4 féle változata van.Ezek közül csak egyet ismertetek, talán a legrégibb változatot, melyet sokan ismernek, de már kevesen alkalmazzák, mert elég durva és „óvodás” módszer, ami inkább kezdőknek ajánlatos.
Hasítékoltás (ékoltás)
Faluhelyen, kis kertekben ma is így oltanak.Ennek az a magyarázata, hogy csemete neveléssel nem szívesen foglalkoznak, hanem erdőben szedik a vadfácskákat alanynak.Ezeket kertekben elültetik és a következő években helyben ráoltják a kiszemelt fajtát.Az ilyen alanyok több évesek és vastagok.
Az oltás menete a következő: a törzset a kívánt magasságban fűrésszel levágjuk, majd a vágási felületet oltókéssel simára alapozzuk.A megmaradt törzset 4-5 cm-rel lejjebb erősen lekötözzük, hogy a behasítás ne haladjon lejjebb.Utána behasítjuk középen és ékkel a hasítást széttoljuk.Az ék lehet álkulcsszerű, vagy faék, de egy csavarhúzó is.A télen megszedett, nyugalmi állapotban levő oltóvesszőt 2-3 rügyes darabokra vágjuk.Egy ilyen darab alsórészén két vágással egy ékszerű formát alakítunk ki.Az ék hossza legyen a vessző vastagságának 3-4 szerese.Két ilyen vesszőt a hasítékba helyezünk.A külső felületeket egy síkban, de inkább az oltóvessző 1 mm-rel mélyebben legyen mint az alany kérge, hogy a két osztódó szövet találkozzon (lévén, hogy az alany kérge vastagabb).Ha az éket, amely az alanyba vágott hasítást szétfeszítette, eltávolítjuk, az oltóvessző „beleszorul” az alanyba. Ha a két vessző között marad egy rés, vagy űr, ezt kis fadarabbal, kéreggel tömjük be, hogy az oltóviasz vagy más idegen anyagok ne kerüljenek a két vessző közötti mélyedésbe.Utána erősen lekötözzük és oltóviasszal vagy szigetelő szalaggal leszigeteljük.
Nyár folyamán ellenőrizzük, hogy a kötözés”bevágása”ne történjen meg és idejében bontsuk le.A kalluszt ( a forradás helyét jelző fehér szövet) oltóviasszal védjük újból.Vihar esetén a kitöréstől karóhoz való rögzítéssel védekezzünk.A következő év tavaszán, csak az egyik vesszőt hagyjuk meg, míg a másikat tőből lemetszük.
A „b” csoportba tartözó oltások közül kedvenc oltásom a héj alá oltás.
Héj alá oltás.
Erről az oltási módról szokták mondani azt, hogy százból százegy sikerül és akkor jött el az ideje, amikor az alany héja már könnyen elválik a fatesttől (az alany „adja a héját”).Ilyenkor az alanyok már nedvkeringésben vannak, sőt már levesek is lehetnek.Ezzel szemben az oltóvesszőnek teljes nyugalomban kell lennie.Ha ezt betartjuk, munkánk sikeres lesz.
Szabály, hogy az alanynak 2-3-szor vastagabbnak kell lennie az oltóvesszőnél, hogy magasabb felületen „feküdjön meg”.Ugyanúgy vágjuk le a fa törzsét vagy ágait mint az ékoltásnál és símára alapozzuk.A nagy különbség az, hogy az alany törzsét nem hasítjuk át, csak a kérgén ejtünk egy 3-4 cm-es hosszanti vágást, egészen a fásrészig.Az így bemetszett kérget kissé szétnyítjuk és a kéreg alá toljuk be az oltóvesszőt, amelyen előzőleg egy hosszanti, srég vágással laposra vágjuk.
Mivel az oltóvessző egy része az alany héja alá kerül és mivel az oltóvessző kérge viaszos fényes, ebból egy vékony réteget lehántunk az éles késsel.Így majd az alany belső kérge és a vessző külső kérgének rambiális szövetei érintkeznek.Innen adódik a nagy eredési százalék.
Fontos, hogy a vessző metszlapjának hátsó (fás) részét a vessző betolásánál figyeljük és addig toljuk míg 1 mm látszik ki a fás részből.
Leírva elég körülményesnek tűnik, de ha egyszer gyakorlatban is meglátja valaki, utána már egyszerű lesz megérteni.
A kötözés, szigetelés, lebontás, védelem megegyezik az ékoltásnál ismertetettel.
Ha egy fa több ágába oltottunk egyet-egyet, az alany többi ágait, amelyet nem oltottunk be, vágjuk vissza, hogy teret (helyet, fényt, stb.) biztosítsunk az oltott résznek.Már csak azért is, mert ezek a zsenge és a többinél fiatalabb hajtások és ezek levelei érzékenyebbek a levéltetvekre és más gombás betegségekre is az első évben. Homonnai Gábor, Élesd

Fűben, fában orvosság
Sorozat Rév gyógynövényeiről

Nagy csalán (Urtica dioica)

Nevezik még csihánynak ,égető csalánnak, románul urzica mare a neve.
Szinte mindenütt előfordul, kertekben, utak mentén , erdőszéleken, erdei vágásokban. A föld alatt elágazó gyökértörzse- tarackja van ebből nőnek ki a gyökerek, a föld felett pedig az egy métert is meghaladó el nem ágazó szárak. Az egész föld feletti részt csalánszőrök borítják, ha hozzáérünk égető, viszkető fájdalmat okoz a belőlük kifolyó nedv. Levelei szívesen lándzsás alakúak, fűrészes szélűek, a száron keresztben átellenesen helyezkednek el. Kétlaki csalánnak is nevezik, mivel a porzós és a termős virágok füzérei külön növényen találhatók. A csalán nagyon sok féle anyagot tartalmaz: glikozidákat, cser anyagot, hangyasavat, ecetsavat, hisztamint, viaszt, cukrot, szerves savakat, sárga színanyagot, glükokinint ( vércukor szintet csökkentő anyag) , különböző sókat, az A vitamin provitaminját, B és C vitamint. A leveleket, a fiatal hajtások csúcsát és a föld alatti tarackot gyűjtjük.Teáját joggal nevezhetjük csodaszernek , életelixírnek. Reuma, köszvény, cukorbaj, magas vérnyomás, gyomor és bélhurut kezelésére vértisztítóként, vizelet hajtónak, általános erősítőnek, gyomor és bélvérzések- , vesehomok ellen, köhögés csillapítására isszák a csalán teát. Külsőleg gargalizálásra, aranyeres bántalmak ellen ülőfürdőként, bőrkiütésekre borogatóként, hajhullás, korpásodás , hajzsírosodás ellen mosóvízként (főleg a földalatti részét) használjákFriss csalánnal csapkodva a reumás, köszvényes testrészeket enyhíthetjük, megszűntethetjük a panaszokat.. Evőkanálnyi (10g) szárított csalánlevelet leforrázzunk 3dl vízzel ,Naponta két csészényit ,kortyolgatva fogyasszunk. Minden tavasszal és ősszel csináljunk egy négyhetes teakúrát. Reggel evés előtt kortyolgatva egy csészényit s napközben 1-2 csészével igyunk meg, lehetőleg cukor nélkül, nem rossz ízű.Tavasszal fogyasszunk friss hajtásokból készített főzeléket (spenótot). Falun állatok etetésére is felhasználják. Csalántinktúrát is készíthetünk a tavasszal, vagy ősszel kiásott, jól megtisztított gyökérzetet felaprítjuk, üvegbe tesszük, feltöltjük 38-40 fokos gabonapálinkával, két hétig meleg helyen állni hagyjuk. A fejbőr bedörzsölésére, ápolására használjuk.A csalánból kivont klorofillt zöld festékként cukorkák, likőr, élelmiszerek, gyógyszerek, fa, papír, stb. színezésére alkalmazzák.Régebben a csalán szárát rost pótszerekét használták, (csalánzsák). A biokertészek is értékelik a csalánt..Nagy tartályt megtöltenek csalánnal , feltöltik vízzel, néhány nap múlva a kiázott csalán lével öntözi, permetezi meg az összes kerti növényét. Kártevők, rovarok, gombabetegségek ellen kitűnő. Egyetlen kis hibája van: az, hogy rossz szagú. Ne hiányozzon otthonodból a csalán, ha nem gyűjtöttél, vegyél a patikákból, de használd! Juhászné Orth Ibolya ny.tanárnő

Emléküket kegyelettel őrizzük!
Révi magyar közösségünkből az elmúlt negyedévben Seres Katalint és Szolga Géczi Imrét szólította magához a Teremtő.Testvéreink álma felett őrködjön a szeretet és a hála!

Révi mesék

Aki mesél: Géczi Hegedűs Sándor
A szalonnás király és a három fia.
(folytatás az előző lapszámunkból)
Délután , amikor hazaérkezett a sárkány azonnal a kemencére esett a pillantása.Látta, hogy felvan díszítve.El is kezdett mindjárt nevetni, hahotázni, olymódon, hogy mind a huszonnégy szeméből folytak a könnyek.Erre a lány meg elkezdett sírni, mert belátta, hogy hazudott neki a fogvatartója.A sárkány látván, hogy nem jót cselekedet, megkérdezte, mi a baj?
-Becsaptál engem- mondta a lány-egy napi munkámba került, hogy feldíszitsem a kemencét.Erre a sárkány elmesélte, hogy lenn a pince mélyén van egy huszonnégy literes hordó borral, és abban van az ő ereje.
Másnap hajnalban miután felkerekedett a sárkány, Szép János is előbújt az ágy alól és várta, hogy megtudta –e a gyönyörő leányzó, hol is tartja a sárkány az erejét.Mindjárt elmesélte a szépség, mit mondott a sárkány és indultak is lefelé a pincébe.Hát láss csudát, tényleg igazat mondott a bestia, hiszen ott volt a borral teli huszonnégy literes hordó.Menten inni kezdte János a bort és érezte, hogy minnél többet iszik belőle, annál erősebbé válik.Ki itta hát utolsó cseppig, és olyan erő szállta meg, hogy félkézzel megmozdította az egész palotát, úgy , hogy még az egerek is fejvesztve menekültek ki belőle a rétre.
Délután hazaérkezett a sárkány..Annyira legyengülve jött, hogy huszonnégy mázsás buzogányát már csak vonszolni tudta maga után.
-Ki van itt nálamnál erősebb?-kérdezte, belépve a palotába.Ki az aki elvette az erőmet?
Előjött hát Szép János, de amikor a sárkány meglátta, nem akart hinni a szemének.
-Te, babszem jankó.Hát én tégedet a kisujjammal úgy elrepítelek, hogy menten a túlvilágra érsz, mondta a fenevad.
Megszólal erre Szép János is:-Gyere bírkózzunk meg, majd elválik ki az erősebb kettőnk közül, mondta s egymásnak estek.Addig gyúrták egymást, míg Szép János nyakig vágta a sárkányt a földbe és levágta az összes fejét.
A szép lány látván ezt, mindjárt a hős vitéz nyakába ugrott és összecsókolta, hogy végre valaki megszabadította ettől a szörnyetegtől.
Szép János sem teketóriázott sokat, menten megkérte a lányt, hogy legyen az ő felesége.Ha felérünk a mi országunkba, azon nyomban összeházasodunk majd, mondta a leányzó.
-Igen ám, de addig még van egy kis dolgom- mondja János- Azért jöttem eredetileg ide, hogy apám tolvaját kézre kerítsem.Addig nem megyünk sehová innen, ameddig meg nem találjuk, mondta menyaszzonyának.
-Hát tudom én, hogy ki a tolvaj, válaszolt szerelmének az ifjú lány. A vadászkunyhóban van a sárkány anyja és már rég óta sír, hogy meglőtte valaki amikor szalonnát lopott.Azóta is jajgat nap mint nap, hogy fáj a sebe, ahol belelőtt egy királyfi.Nincs senki aki meggyógyitsa.
Több sem kellett Szép Jánosnak, menten a kunyhónál termett és rozsdás kardjával szétdarabolta a boszorkányt.
Felkerekedtek aztán mátkájával és elindultak a kút fenekéhez.Útközben magukkal vitték a még kiszabadított két leányzót.Legelőször az ezüstpalotában talált leányzót húzatta fel a kútból, kezében egy levéllel, melyben az állt, hogy Szép János testvérének Nefélj királyfinak ajálja feleségnek a lányt.Hát a katonák megdermedtek, mikor Szép János helyett egy gyönyörűséges leányzó került ki a kút mélyéről.A szépség átadta a levelet Nefélj királyfinak és miután az elolvasta menten lova nyergébe ültette a leányzót és elvágtatott vele Szalonnás király palotája felé.Bevitte a saját szobájába és menten két udvarhölgyet rendelt mellé.Bement aztán király apjához és elmesélte a történteket.A király sem volt rest, menten maga mellé vette Muszáj királyfit és vágtatva indultak vissza mindketten a kúthoz.Mikor odaértek, hát pont akkor húzták fel a második leányt, szintén egy levéllel, melyben az állt, hogy a szépséget Muszáj királyfinak ajálja feleségnek.Élt is az alkalommal Muszáj, menten elvitte a palotába a gyönyörű lányt.
Harmadikként Szép János mátkáját húzták ki a kútból.Kinn a napon még szebb volt, olyannyira, hogy mindenkit megbabonázott.Kezében egy levél volt, melyben az állt, hogy ez János mátkája.Felhúzták végül Szép Jánost is, össze-vissza csókolta király apja, a katonái, majd mindannyian elindultak a palota felé.A ló minden lépésénél csókot kapott a leány Jánostól, akit amennyasszonya szépsége teljesen megbabonázott.A palotába érve az öreg király menten összehívatta udvarát, fiait, megbeszélni a lakodalmak időpontját, valamint azt, hogy megtudják, kik is ezek a lányok.Nefélj király arája elmesélte, hogy ő Burkus király leánya, akit elrabolt a hétfejű sárkányt.Szalonnás király menten huszonnégy katonát küldött Burkus király udvarába elvinni a jó hírt.Jöttek is a szülők azonnal, nagy örömmel.Muszáj király mennyasszonya a Tejfölös király leánya volt. A király oda is küldte huszárait, hogy vigyék meg a jó hírt.Örömében Tejfölös király táncra perdült, majd ő is indult Szalonnás király udvarába.Egyedül Szép János kedvese, nem tudta ki fia- borja, mert nem ismerte szüleit.Csak annyit tudott magáról, hogy a neve Mária és az öreg Anna néni nevelte évekig, Kukutyin ország egyik eldugott falujában.Hétlovas hintó indult oda is Anna néni után,messzi Kukutyinba, ahol a zabot hegyezik.Szegény Anna néni, amióta elrabolták a leányát, még az utcára sem jött ki bánatában.Mikor megtudta a hírt, az öreg asszony menten vette a legszebb ruháit és indult a hintóval a királyi udvarba.Mária rögtön felismerte nevelőanyját és mesélni kezdtek, mi is történt azóta, amióta nem találkoztak.A három pár és a szülők Piroska- napra tűzték ki a lakadalmakat.Úgy mulatott a násznép, hogy még az egerek is énekeltek.
Egyszer csak csendet kér Szép János.Meg akarom köszönni a szerencsémet egy kis egérnek, mondta, majd elmesélte az egész történetet.Mindenki elcsodálkozott a halottakon, hát még amikor azt mondta, hogy ha az egér előkerül, akkor kinevezi az egerek királyává .Hip-hop, egyszer csak a királyfi vállán termett az egér, aki elmondta , hogy történt az eset , hogy nem adtak enni neki a két öregebb királyfi, milyen jószívű volt János, majd leugrott a királyfi válláról és eliszkolt.
- János fiam, én is kívánok nektek sok boldogságot, sok szép unokákat, mondta Anna néni.
-Látjátok két szép fiaim, mit kívánnak Szép Jánosnak az emberek.Vegyetek ti is példát róluk, legyenek nektek is sok-sok gyerekeitek.
A lakodalom után Nefélj királyfi apósa Burkus király országában lett király, Muszáj pedig a Tejfölös királyságot kapta meg.Szép János maradt apja birtokán és még ma is élnek, ha meg nem haltak.
Itt a vége, fuss el véle. Lejegyezte: Hasas János

Érdekes

A hét csoda
Az asszonynép hét csodája.
1. A nők számára fontos a biztos megélhetés.
2. Bár fontos a biztos megélhetés, gyakran vesznek drága ruhákat.
3. Bár gyakran vesznak drága ruhákat, soha nincs egy rongyuk sem.
4. Bár sosincs egy árva rongyuk sem, mindig szépen fel tudnak öltözni.
5. Bár mindig szépen fel tudnak öltözni, az mégis mindig „ egy tavalyi ócskaság”.
6. Bár az csak egy „tavalyi ócskaság”, elvárják, hogy megdícsérjék.
7. Bár elvárják, hogy megdicsérjék, egy szót sem hisznek el belőle.

A férfinép hét csodája.
1. Mindegyik nagyon elfoglalt.
2. Bár mindegyik nagyon elfoglalt, csajozni van idő.
3. Bár csajozni van idő, nem sokat törődnek a nőikkel.
4. Bár nem sokat törődnek a nőikkel, azért mindig van melletük egy nő.
5. Bár mindig van mellettük egy nő, beújítanak másodikat, harmadikat.
6. Bár beújítanak másodikat, harmadikat, kiakadnak, ha a főállású berág.
7. Bár kiakadnak, ha a főállású berág, azért nem tanulnak belőle, és továbbra is újítgatnak.

A kommunizmus hét csodája.
1. Mindenkinek volt munkája.
2. Bár mindenkinek volt munkája, senki sem csinált semmit.
3. Bár senki sem csinált semmit, a terv 100% fölött teljesült.
4. Bár a terv 100% fölött teljesült, mégsem lehetett kapni semmit.
5. Bár nem lehetett kapni semmit, mindenkinek megvolt mindene.
6. Bár mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott.
7. Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi.
Forrás: „Nemzetőr” újság vasárnapi melléklete, 2005.január 26.

Vicces közmondások

A munkához úgy kell hozzáállni, hogy más is hozzáférjen.
A munkától nem félek, nyugodtan alszom mellette.
Aki korpa közé keveredik, megeszik a vegetariánusok.
Aki nem dolgozik , az főnök.
Aki másnak vermet ás, az bérmunkás.
Addig nyújtózkodj, amig a szociális segélyed ér!
Jobb ma egy veréb, mint holnap két nagy pofon.
A hazug embert hamarabb utolérik, ha sánta.
Ne akarjon sokat az, akinek nem birja a farka!
Ma nekem, holnap megint nekem.
A nagy hal megeszi a kis horgászt.
Ki korán kel, kevesebbet alszik.
A vak tyúk is talál fazekat.
Mindenkinek megvan a maga anyósa.
Nem mind arany amit a romák árulnak.
Ne keress itt, ahonnan már elloptak mindent!
Madarat tolláról, embert pénztárcájáról.
A jó pap is holtig él.
Ajándék lónak ne nézd a protézisét.
Mindenhol jó, mert nincs otthonom.
Bottal üti a nyomort.
Összegyűjtötte : Sipos Márta, Szatmárnémeti
Viccek

☻
A házasságközvetítőnél
-Micsoda? Maga azt ajálja, hogy inkább az anyát vegyem el, ne a lányát?
-Hát , persze. Ha a lányt veszi el , rettenetesen komisz anyóst kap.
☻
-Miért nézi olyan búsan az almafát, szomszéd?
-Szomorú történet jut eszembe róla: most egy éve akasztotta fel magát az anyósom.
-Nem adna nekem egy oltóágat belőle?
☻
Pista és Károly az anyósukról beszélgetnek.
-Az én anyósom-mondja Pista- olyan asszony, ha mondanak neki valamit, az egyik fülén be, a másikon ki...
-Az semmi- mondja erre Károly-, ha az én anyósomnak mondanak valamit, mind a két fülén bemegy, és a száján jön ki.
☻
Egy úr megszáll egy vidéki fogadóban.
-Mondja, kérem- kérdezi a tulajdonostól-, miért változtatta meg a fogadó nevét? Tavaly még a „Bárányhoz“ volt címezve, most meg az a felirat, hogy „Fogadó a Sárkányhoz“.
,Egyszerű ügy, -feleli a fogadós.-Tavaly óta hozzánk költözött az anyósom is.
☻
A székely fia egész idő alatt csak rendetlenkedik a családi ebédnél, végül az apa nem bírja tovább és le akar húzni neki egy nagyot. De a gyerek gyorsan elhúzódik, így a jókora pofon az anyóst találja el.A székely kissé elgondolkodva eszik tovább, majd megjegyzi:
- No hát , jó helyen van az ott is!
Szilveszteri részeges viccek
Egy férfi aki világéletében alkoholista volt, halálos ágyán egy pohár vizet kér a feleségétől.
-Meg vagyok döbbenve-álmélkodik az asszony-, hiszen egész életedben nem ittál vizet!
-Igen, de halálom előtt, ki akarok békülni minden ellenségemmel!
☻
A lelkész alkoholellenes beszédet tart híveinek.
-Az állat jobban tudja, hogy mi válik javára, mint az ember.Ha történetesen az udvarba két dézsát állítunk, és az egyikbe bort, a másikba vizet öntünk, az odavezetett szamár, mit gondolnak, melyikből fog inni?
-A vízből!-visítja az egyik öregasszony
-És vajon miért?-kérdezi a lelkész
-Mert szamár.
☻
Belép egy reszketőkezű beteg az orvosi rendelőbe.
-Ugye maga sokat iszik?-néz rá a doktor
-Már, hogy innék sokat-feleli a beteg-amikor felét mindig kilöttyögtetem?
☻
A részeg meglát egy rendőrt, és elkezd kiabálni:
-Hülye rendőr! Hülye rendőr!
A rendőr bosszúsan válaszol:
-Maga meg tökrészeg!
-Igen, de én holnapra kialszom...
☻
Egy részeg bemegy a kocsmába, és kér egy korsó sört.Mondja a kocsmáros:
-Sajnálom, de részegeket nem szolgálhatok ki.
A részeg hiába mondja, hogy ő bizony egy kortyot sem ivott, a kocsmáros nem hisz neki, és megkéri csináljon néhány fekvőtámaszt.A fekvőtámaszok közben megjelenik az ajtóban egy másik részeg, és megrökönyödik a látványtól:
-Olyat már láttam, hogy valakinek ellopják a pénztárcáját, olyat is, hogy valakinek feltörik a kocsiját, de ilyet még sohasem, hogy valaki alól kilopják a nőjét.
☻
Két részeg beszélget a kocsmában.
-Mondd, komám, neked mit szól a feleséged, ha későn mész haza?
-De pajtás, nekem nincs is feleségem!
-Nincs?...Akkor miért mész későn haza?
☻
Az őrmester így oktatja az újoncokat:
-Ha a vendéglőben a szomszéd asztalnál két ember összeverekedik, maguk ne avatkozzanak bele.Igyák ki sörüket és csendben távozzanak a helyiségből.Majd meg akar győződni róla, hogy megértették-e amit mondott, ezért így szólt az egyik újonchoz:
-Mit csinálsz tehát, Répa honvéd, ha a szomszéd asztalnál két ember összeverekedik?
-Jelentem, kiiszom a sörüket, és csendben távozom.
☻
Két részeg beszélget a borkóstólóban.
-Te pajtás, voltál te már úgy berúgva, hogy a nő szája helyett a hasát csókoltad meg?
-Még részegebb is!
☻
Az egyetemi előadó az alkohol káros hatását akarja bebizonyítani a hallgatóknak.Egy pohárba tiszta szeszt önt, s belepottyant egy gilisztát.Az állatka kettőt-hármat vonaglik, majd kimúlik.A tiszta vízbe dobott giliszta vídáman ficánkol tovább.
-Nos, uraim, milyen következtetéseket vonnak le a kísérletből?
-Professzor úr-jelentkezik egy hallgató az első sorból-,azt hiszem, a tanulság egyértelmű.Aki sokat iszik, nem lesz gilisztás.
☻
Az apa elviszi magával tízéves kisfiát a kocsmába.
-Itt van fél deci pálinka, most pedig megiszod...!
A gyerek vonakodik, de az apa szigorú.A srác nagy nehezen megissza, megrázkódik.
-Na, jó?
-Borzasztó rossz!
-Na látod, az anyád meg azt hiszi, hogy én szórakozni járok ide!
☻
Az orvos megvizsgálja részeges betegét, és azt mondja neki:
-Maga megrögzött alkoholista! Elvonókúrára kéne mennie.
-De nekem nincs arra pénzem, doktor úr!
-Az nem baj, ott mindent ingyen kap.
A betegnek felcsillan a szeme:
-A rumot is?
☻
A férj ittasan megy haza.Beoson a lakásba és csodálkozva látja, hogy a felesége még ébren van, ül az asztalnál, és keresztrejtvényt fejt.
Az asszony felnéz és megszólal:
-Hol voltál?
A férj gyorsan megkérdi:
-Hány betű?
Összeválogatta: Homonnai Gábor

RÉVI MAGAZIN
Kiadja a PRO RÉV Egyesület
417615 Rév, 640 szám. Telefon: 0745-391518
e-mail: hasasjanos@freemail.hu
hasas_ioan@yahoo.com
prorevegyesület@yahoo.com

Felelős szerkesztő: Hasas János
Szerkesztő : Dukrét Géza
Számítógépes szedés: Hasas János
Korrektor : Mihálka Magdolna
Tördelő: Szilágyi Gabriella
Fotók: Hasas János
Megjelenik negyedévenként.
Terjesztése ingyenes.
Készült az Europrint nyomdában.
Támogatóink a Bihar Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány.

jancsi

2007. december 31., hétfő

A Szeretet Himnusza

Asziszi Szent Ferenc-Békességért

2007. december 30., vasárnap

Révi Magazin 2005-4 szám

Blogarchívum

Magamról