2007. december 30., vasárnap

Révi Magazin 2007-1 szám

RÈVI MAGAZIN
A PRO RÈV EGYESÜLET Kiadványa
V. Èvfolyam 2007.
1.szám március
Mottó: “A nagy emberek meteorok: felemésztik önmagukat, hogy fénnyel árasszák el a világot.”(Napóleon)

Öt éves a Révi Magazin.
Eltelt öt év. Kinek könnyen , kinek nehezebben telt el ez a periódus. 2003. tavaszán bizony kevesen gondoltunk arra, hogy helyi lapunk a Révi Magazin megéli akár az első születésnapját. Talán még kevesebben mertek volna fogadni arra, hogy még öt év után is magyarul szól majd a révi és környékbeli testvéreinkhez . Biztos, hogy voltak akik nem nézték jó szemmel azt, hogy bemutatjuk helyi közösségünk eredményeit, gondjait, gyógynövényeinket, népmeséinket, népszokásainkat,tehetséges gyerekeinket, rendezvényeinket, a településünkhöz kötődő embereket, betekintést nyújtunk a helyi tanács munkájába és bemutatjuk mindazokat a hiányosságokat, amin változtatni kéne a községben.
Persze nem kis munkával jár az, ameddig egy újságszám összeáll. Köszönöm, hogy voltak és vannak olyan emberek, akik vállalták és vállalják a munkát, fáradoznak, cikkeket írnak. Köszönöm az élesdi Homonnai Gábornak, a kolozsvári dr. Málnási Ferencnek, a nagyszalontai Dánielisz Endrének, a szatmárnémeti Nagy Irma Teréznek és lányának Mártának, a budapesti Karacs Zsigmondnak, Juhász Ibolyának, Géczi Hegedűs Sándornak, Domokos Tündének, Pardi Katalinnak, Boros J. Attila és Dániel Zalán lelkipásztoroknak. Köszönöm Mihálka Magdolnának, aki korrektúrázza lapunkat, Dukrét Gézának aki szerkeszti és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szenczi Kertész Ábrahám valamint az Europrint nyomdák munkaközösségeinek, ahol az újságunkat nyomtattuk és nyomtatjuk. Kegyelettel gondolunk első cikkírónkra a néhai Juhász Viktorra is.
Köszönetet mondunk a Bihar Megyei Tanács R.M.D.Sz. frakciójának és a Communitas Alapítványnak, akik anyagi segítséget nyújtottak, és köszönjük lapkihordóinknak id. és ifj.Bucsai Sándornak, Fábián Attilának és Erzsébetnek, Hasas Gizellának és Mihók G. Ferencnek, akik hidegben, melegben, télen, nyáron minden környékbeli magyar családhoz eljuttatják a Révi Magazint. Elnézést kérünk, ha véletlenül valakinek elfelejtettek egy-egy lapszámot betenni a postaládájába. Az elkövetkezőkben is nagyon fontosnak tartjuk nemzeti öntudatunk ébrentartását a helyi közösségünkben. Mert még mindig nem könnyű magyarnak lenni a Kárpát medencében. De mégis magyarnak kell lennünk — ezután is, ha már több mint ezeregyszáz évig sikerült . Mert, magyar voltunk nem zárja ki azt, hogy emberek is legyünk-maradjunk. Palágyi Lajos a XXI. század elején írta:
"Van ó-magyar és új magyar,
Nemes-magyar és nemtelen
Van ál-magyar és mű magyar,
Szemes-magyar és szemtelen.
Engem hazám nagy gondja mar:
Van- még, aki csak magyar?"

Ebben a rohanó, valódi érteket nem értékelő világban a saját nemzetét szerető és fontosnak tartó embernek a leglényegesebb az, hogy a magyar megmaradjon magyarnak. Egyszerűen csak magyarnak! Hasas János
Boldog születésnapot !

Nagy szeretettel köszöntöm a Révi Magazin munkatársait, olvasóit , Rév magyarságát lapjuk fennállásának ötödik születésnapján. Kívánom, hogy újságuk még sokáig tájékoztassa a helybélieket és a világot a révi eseményekről , megvalósításokról, településünk, környékünk szépségeiről. Fontos és jónak tartom, hogy az újság felhívja a figyelmet a közösség gondjaira és azokra a dolgokra is, amelyeken nekünk mint önkormányzat javítanunk kell . Munkájukhoz sok sikert kívánva, maradok tisztelettel :
Dorel Cosma, Rév polgármestere

Wass Albert:
ÜZENET HAZA

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek,
és nincs ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...


Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska is rágja le vetését,
ha vakond túrja is gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend,
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...


Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
s a vérző csonkból virradó tavaszon,
Újra erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...


Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedéknek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők,
és kiássák a fundamentumot,
s az erkölcs ősi hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.


Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem habarccsal és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szentelt vízzel és búzakenyérrel,
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való,
és IstentőI való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...

És üzenem volt barátaimnak,
kik megtagadják ma nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor barátjok leszek,
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk,
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...


És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz, és annak
kinek kezéhez vércsöppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fenn a magas ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok,
s a víz szalad, és csak a kő marad,
a kő marad...


Maradnak igazak és jók,
a tiszták és békességesek,
erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!


Likasztják már fönn az égben a rostát,
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia,
s ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz, és csak a kő marad,
de a kő marad.

Húsvét és a feltámadott élet.

„ Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él. És aki csak él és hisz énbennem, soha meg nem hal.” (Jn. 11: 25, 26)

Húsvét ünnepe mindenkoron emlékeztet bennünket az Úr feltámadására, egyben reménységet ad Jézus Lázáron megejtett csodája alapján a mi majdani feltámadásunkra is.
Húsvét egyszersmind a természet újjászületésének, minden élő sejt megeébredésének, az erdőzsongásnek és a madárkák dithiramboszi énekének is a „kottája”, anyaméhe, képlete.
A húsvéti locsolkodás és a piros tojás szintén ősi jelképe a kipusztíthatatlan, örökké feltámadó élet szentségének.
Mallász Gitta mintegy összefoglalja, szintetizálja és harmonizálja a húsvéti evangéliumi-lelki, valamint természeti egységét:
A fény, az új lét, a húsvét,
a feltámadt értelem,
a szellem anyag, az örök szerelem.
Minden embert megragad a húsvéti történet misztikuma, elbűvöli az üres sír titka, a feltámadás ténye és valamelyest átrezgi Mária Magdolna, vagy éppen az apostolok csodálkozó döbbenetét.
Igazándiból, velőkig hatolóan viszont akkor hat az emberekre, a hívő lelkekre a feltámadás evangéliuma, amikor koporsó mellett állanak.
Mária és Mártha is az érintettség mélységéből kiáltottak a Megváltóhoz segítségért, amikor fivérük immáron napok óta halott volt.
Jézus szörnyű hírt kapott Bethániából, gyakori pihenése, felüdülése és feltöltődése helyéről: az ifjú elhunyt, Lázár nincs többé! Először úgy gondolhatta, hogy valamilyen kór emésztheti, amiből ki fog gyógyúlni. Lehetséges az is, hogy az Úr tudta, hogy a „nárdus-kenetes” hívő asszonynak, Máriának fivére halott és feltöltekezett az Atya hatalmas erejével, ezért időzött még két napot Galileában és szolgált ott. Tanítványaival együtt az Úr végül Bethániába érkezett, ahol gyászolók tömege igyekezett vigasztalni a két kétségbeesett asszonyt. Márta elébe sietett a Mesternek, Mária , az evangélium megváltott nője otthon maradt, majd ő is elébe járult és így szólt hozzá:...Uram, ha itt voltál volna, nem halt volna meg az én testvérem.” (Jn.11: 32b)
Máris ismerte a Megváltó gyógyítói, üdvözítői erejét, hiszen az ő életét is feltámasztotta bűnben halódásából, viszont azt még a megújúlt életű nő sem tudta elképzelni, hogy immár oszlásnek indult Lázár feléled.
„Könnyekre fakadt Jézus” (Jn.11: 35) aztán pedig a negyednapos tetemet életre támasztotta, majd „Lázár, jöjj ki” szavaival előhívta a sírboltból. Az ifjút eloldozták, útjára engedték, aki- bizonyára- tökéletesen más lélekben is feltámadott emberként folytatta életútját.
A húsvét alapüzenete: Jézus, mint első zsenge feltámadott és csodatevő erejével, Ő aki él, bennünket is fel fog támasztani halottainkból és addig is ki akar bennünket ragadni élő-holt, holteleven voltunkból. Jézus és Mártha párbeszéde megvilágítja az élet és halál titkait: túl azon, hogy az utolsó ítéletet követően a feltámadás következik, már a jelenvaló élet is magán hordozhatja a túlvilági jegyeket.
Az úrban fogant és újjászületett élet múlhatatlan értékeket kreál. Műves, halhatatlan, jóságot, kedvességet hordozó emberek ha meghaltak is élnek és az emberek kegyelete is örökké élteti őket. Albert Schweizer, az élet védelmezője, a neves örvos és életmentő evangelizátoe elhunyt, de örökké élni fog. Romboló egzisztenciák esetében, mint a diktátorok jó része, az emberiség még az emlékezetéből is ki akarja törölni ezeket halálukat követően. A feltámadott és élő Jézus a jelen életünknek is új töltést, intenzitást, tiszta tudatosságot, túláradó örömöt akar adni. Az ember, ha egész életű és boldog kíván lenni, ezt a lehetőséget el kell fogadja.
A már idézett Mallász Gitta „platformja”: „ Minden kis porcikádnak fel kell ébrednie”. A feltámadott élethez az első lépés kimenekülni az élet zsivajából és belehelyezkedni Isten szent békéjébe, nyugalmába és onnan figyelni az Üdvözítő szavaira, mert: „ A csend az Úr, a Hang a Fiú, a halható Csend.”( M.G.)
A bethániai asszony, Mária ugyanúgy az élet „ sűrűjében” kavargott mint mi, de figyelt Jézusra és engedte, hogy „ hét ördögöt úzzön vala ki belőle”. Tudatosan hagyta hátra régi, parázna életét és tudatosan épült bele az Úr üdvözítő kegyelmébe: elbűvölten figyelte őt Bethániában is. Engedtük-e, hogy a Megváltó megszabadítson démonainktól, berögzöttségeinktől és tudunk-e minden istentisztelet alkalmával figyelni Rá és szentséges hatása alá rendeljük-e magunkat?
Három alkalommal is megkészítette az újjászületett asszony a jó illatú kenetet Mesterének: a küldetésében járó Jézusnak a tisztelet és alázat kenetét, az áldozatra készülő Messiásnak az utolsó kenetet, a sírba helyezettnek pedig a halotti kenetet nyújtotta.
Tudunk-e áldozastkésznek lenni és szűkebb-tágabb körben a gyengéd kedvesség jó illatát árasztani? Tudunk-e a végső pillanatig odaadó szerettel lelkesen a kínlódó, a halál felé tartó embertársunk javára lenni?
Temetés, sírbatételek alkalmain képesek vagyunk-e az őszinte kegyeletre és a vígasztaló szóbalzsamával valamint az örökélet reménységével erősíteni síró, vigaszthatatlan embereket? Tudjuk, ez az Úr akarata!
Az Élő Úr érintésére serkenjen fel halottaiból életünk és legyünk az Övéi. Így lesz teljes és Örök a húsvétunk! Boros J.Attila, ref. lelkész

Imádság.
Kelt 2007. március 22-én .
Mennyei Atyám
Alázatos, hálás szívvel állok meg Előtted, meghajtom fejemet, kitárom szívemet.
Földön és Mennyen a hatalom és dicsőség a tied Istenem.
Szentlelked által jöjj és tisztísts, gyogyíts engemet,
Hogy akaratodat megérthessem, hogy ne csak bajban keresselek!
Örömeimben is köszöntselek!
Ne csak számmal dícsérjelek, hanem igaz hittel
Szívemmel, lelkemmel tiszteljelek.
Jézus Krisztus az áldozat érettem,
Ha Ő gyõzött én is győztes lehetek.
Részese a szeretetének.
Újítsd meg számomra naponta kegyelmedet.

Köszönöm amit életemben elvégeztél,
Köszönöm, hogy igéd él bennem és élek Tebenned én,
Hogy a Golgotai kereszted érettem is tétetett!
Köszönöm, hogy véred folyt érettem, és ezáltal örök életet nyerhettem.
Vizsgáld meg szívemet, elmémet, hogy megvalhassam bűneimet.
Probálhatsz tűzben, a fegyverem a hitem.
Az értem folyt vér bíztat, utam bármily göröngyös, nehéz,
Jézus vére, küzdelme megtart és felemel, ez a Szent kéz.
Atyám te minden szükségem kielégíted,
Átölel és elég nekem a te szereteted.
Kérlek tarts meg és erõsíts nap mint nap,
Mert sokszor aljasul a Sátán támad!
De Jézus az Uram, Megváltóm, Kõsziklám és Szabadítóm!
Ha Õ velem senki nem árthat nekem!
Még tart a ma, a kegyelem, az erõs lelket újítsd meg bennem!
Hogy bátram szóljam Neved, naponta Rólad vallást tegyek
Tartsd meg életemet, hogy a Te dicsõségedre élhessek.
Ámen



Igazi királyság

„Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondotta volt.” ( Máté 28/6)

Királyok voltak, vannak és lesznek. Gazdagok és szegények ugyszintén. Így van ez már elég régóta.
Kezdhetném az irásomat mesés formában valahogy így : „Egyszer volt, hol nem volt 2000 évvel ezelõtt megszületett egy királyfi” Csak ez nem mese, ez igaz és a királysága is igaz volt, és örökké megmarad!
De mitõl király a király? És a mi királyunk Jézus? Õ a szegények, árvák, elesettek, nélkülözõk, vakok, bénák, bűnösök, özvegyek Királya. Jézus eljött megfelelt a várakozásnak, amit a proféciák mondtak, de mégis valami nem volt rendben. Király és szegény között nagy a különbség!
Sokan nem látták és látják mögötte az akkori és mai királyi hatalmat, nem rendelkezett királyi tulajdonságokkal : gõg, büszkeség, gazdagság. Szegény, szerény, alázatos volt. Már akkor is politikai jellege volt az eseményeknek a körülötte zajló vitákban és nézeteltérésekben. Uralkodott, százakat, ezreket vezetett, de nem a világi uralkodók képmására. Szelíden, csendesen, de erősen és szeretetreméltóan, Isten törvényeinek érvényesítésével, az embereknek szolgálva, másokért élve. Ettől lett Ő király “Nagy Király”, példaképe a kereszténységnek.
A körülötte lévõ fényesség ellentéte az Őt körülvevõ sötét világban élõ farizeusoknak. Ő az egyedüli, tökéletes és örök uralkodó! Figyelmesen, csendben, emberi módon tanított és tanít ma is, hogy Istennel való kapcsolatunkat ápoljuk. Jóságában, odafigyelésében állt szépsége, gazdagsága, amivel megajándékozott minket. Ezért hűséges, odaadó élettel, hálával tartozunk Neki és mindazok, akik reánk vannak bízva gyeremekeink, családunk, ismerőseink és barátaink. Legyen számukra drága kincs a Krisztusért adatott örök élet megőrzése, példaként, jo keresztényként előljárva. Kincseket gyűjtve már itt e Földön, az igaz úton maradva, a világ jobbítása érdekében a keresztényi közösségekkel együtt.
A múltban és hála Istennek már ma is az egyházaknak és vezetõiknek van hatalmuk, erejük a társadalmi élet törvényeinek betartásával a módosításokra. Fontos az evangélium felvállalásával, a mai konfliktusokban Isten akaratát szemügyre venni, ami mérföldkő legyen elöttünk! Ne vallási szinezetüvé válljon egymás egyházaiban az ökomeniai szolgálat, hanem egységben lenni Isten elvárásainak megfelelően, együtt élni más embertársainkkal és felvállalni a békesség Fejedelme nevében a sokfelé gyűrűző közös célokat!
Szolgálatot tenni és szolgai hittel, próbákban, csapásokban kitartani azokkal, akik Krisztus testében öszpontosulnak, a szeretet, igazság, alázat, segítségnyújtás nyelvén beszélnek, szolgai munkában élnek.
Nehéz profétálni, de ez a keresztény ember feladata bátorítani, a szó erejével hirdetni, eredményesen szólni az Atya országát, a hit érzékével küldetést teljesíteni. Krisztus próféciai szerepe szent feladat volt, tanúságtétel, Isten üzenete az emberek felé. Krisztus a megbízatást betöltötte, a keresztségi megfeszítés feladatát tejesítette, hogy mi ne éljünk félelemben, hanem Ővele, Őáltala, és Őbenne.
Fontos és kell ezt tennünk, mert a világban egyre jobban ható pusztulás árnya szükségessé teszi, hogy befolyásoljuk azokat is akik bűnben, saját önzésük világában, büszkeségükbe zárkózva, Istent megtagadva élnek!
Mert a Király őértük is építi még országát itt a Földön és mert minden ember meg kell nyíljon Isten szeretete elött, amelynek jele az egy asztalnál való evés, a bűnök elhagyásával, tiszta szívvel és lélekkel való elfogadása az úrvacsorának. És ez az elfogulatlan szeretet, az egyház és az élő gyülekezetek Fejedelme, közelebb hozza az embereket egymáshoz!
Életünk megszentelődik a kenyér és bor, Krisztus teste és vére által!
Örüljünk egymásnak és köszöntsük egymást testvéri csókkal ezen a Húsvéton is!
Támadjon és ragyogjon fel bennünk az örömüzenet által a kereszt fényében, a szeretet és békesség jegyében Krisztus Jézus, aki igaz hittel és erővel legyőzte a halált!
Áldott Feltámadást kivánok a “Rávi Magazin” minden olvasójának! Szeretettel Nagy Irma-Teréz óvónõ.




Szenteste Réven.
Zsúfolásig megtelt Szentestén a révi református templom, ahol Boros J.Attila helyi lelkész a Lukács írása szerinti szent evangélium, 2. része, 9.-14.versei alapján hirdetett igét.

Vasárnap reggel a Sebes-Körös menti település lakói a Révi Magazin karácsonyi számát találták postaládájukban, délben angyalnak öltözött, csillagot forgató gyerekek, délután pedig két betlehemes csoport járta be a falu magyarok által lakott házait és kívánt a gazdáknak kellemes ünnepeket. Este hat órakor a falu református magyarsága a hagyományokhoz hűen az Úr házában gyülekezett és emlékezett meg Jézus születéséről.
Lenne vajon a gyülekezetben vagy azon kívül egy olyan ember is, aki ne azt mondaná, hogy ideje lenne már annak, hogy az állandó szükség , harag, irigység elillanjon és helyettük a szeretet , hűség, barátság , békesség foglalja el sziveinket?, tette fel a kérdést az igehirdető. A Bibliai angyali üzenet arról szól, hogy nem Augustus császár az, aki a békét a világra hozta, hanem Jézus, a békesség fejedelme, aki Szentestén születik meg. Pásztorok, kérges kezű emberek hallgattak a mennyei szóra és indultak Betlehembe, ahová az angyali üzenet hívta őket. Ezek az emberek megjelennek tisztességtevésre és ezután egész életük teljesen megváltozik. Addig élték a pásztori élet egyszerű, de veszélyekkel teletűzdelt hétköznapjait, de meglátván a Szent családot és a gyermeket, életük mássá vált jólehet, hogy ugyanazt a foglalatosságot űzték továbbra is, de hirdették mindenhol , hogy megszületett a Megváltó. A pásztorokat megragadta a megszületett gyermek szépsége, jósága. Szívük megtelt a találkozás örömével, szeretettel és soha többé nem tudták elfelejteni azt, aki eljött megváltani a bűnös világot. Ember soha, semmilyen körülmények között nem vétózhatja meg azt, hogy a Teremtő Úrnak dicsőség legyen a mennyben, figyelmeztetett a lelkipásztor. Hogyan tovább? , tette fel a kérdést Boros J.Attila. Legyen életünk karácsony, legyen szíveinkben csend és béke. Vigyünk világosságot a sötétségbe. Nem elég csak áldást- békességgel köszönteni embertársainkat, hanem mindezeknek legyünk hordozói is, mert Isten békességet ad a jóakaratú embereknek. A Nap melegsége elolvasztja a jeget, a szeretet melege pedig olvassza ki sziveinkből a gyűlöleletet, biztatta a hiveket Boros J.Attila. Az igehirdetést követően a helyi iskola I.-IV.osztályos tanulói , a KRISz tagjai ünnepi műsort adtak elő, majd a gyülekezetből több fiatal csodálatos karácsonyi verseket szavalt. A gyülekezetet köszöntötték a magyar és a román kántások, mig az egyik betlehemes csoport karácsonyi játékot adott elő. Minden gyerek, idős ember ajándékcsomagot kapott. A templomi esemény után a legényekből, férfiakból álló kántások zenészek kiséretében járták be a falu magyar családjait, köszönteni az ünnep alkalmából és meghívni őket a karácsonyi bálra. Hasas János


Karácsony Magyarkakucson.
Mozgalmas volt 2006. karácsonya a Sebes-Körös menti településen. A szeretet ünnepén minden református szívét átjárta a betlehemi láng melegsége.

Karácsony szombatjának délelőttjén a presbitérium tagjai énekes műsorral köszöntötték fel az egyházközség azon tagjait, akik nem a településen élnek. Este fél hatkor a kakucsi templom harangjai az Úr házába hívta az egyházközség tagjait, ahol Busca Szilágyi Gyöngyi igehirdetését követően a helyi gyerekek a feldíszített karácsonyfa alatt ünnepi műsort adtak elő, majd csomagosztásra került a sor. A templomi programot követően a presbitérium a lelkipásztor vezetésével minden helyi magyar családot felkeresett és köszöntött Szenteste és az elkövetkező karácsonyi ünnepek alkalmából.
Az a part ahová hosszú adventi időszak után Jézus megérkezik nagyon egyszerűnek, szegényesnek tűnik, mondta karácsony első napján, igehírdetésének bevezetőjében Busca Szilágyi Gyöngyi . Isten egy egyszerű ácsmester fiát választja ki arra, hogy a megszületendő gyermek földi apja legyen. Az anya, Mária szintén egy szegény családból származó fiatal leányzó. Érthetetlen lehet számunkra az, hogy a Mindenható, akinek a gazdagsága végtelen, mégis ezeket az egyszerű embereket méltatja arra, hogy a megszületendő Kisdednek a szülei legyenek. Az a part, ahová Jézus a mai világba is megérkezik ugyanilyen szegényes, egyszerű, mert Ö engem, téged , mindenkit vállalni akar és azt szeretné, ha megváltoznánk és neki tetsző életet élnénk, hívta fel a jelenlévők figyelmét az igehirdető. Először Máriához érkezik meg az angyal és az üzenet, amikor megtudja, hogy az Úr őt választotta ki arra, hogy Krisztushordozó legyen. A gyötrődő, vívódó Józsefhez is eljut az angyali üzenet . Az elalvás előtti csendben mi is sokszor vívódunk, valami nem hagy bennünket elaludni és megpróbálunk döntéseket hozni. Sokszor akarunk megszabadulni valamitől ami fogva tart bennünket, nem tudjuk elfogadni azt, ha gyermekeink nem az Isten útján járnak, vagy nem úgy alakult az életünk ahogyan elterveztük . Nemegyszer a döntés sürgőssége nyomasztóan hat nappalainkra, éjszakáinkra. Az Úr segít. Nem egyszer nemcsak nappal, hanem éjszaka is szól hozzánk, döntéseket hoz, irányt mutat. Még meg sem született Krisztus, de József vívósádait máris megoldotta, megmutatván neki az utat melyet vállalnia kell. Merjük elhinni azt, hogy sokszor szívűnkben még megsem született a kérés és már Isten tudja a megoldást is. Fejünkről egy hajszál sem eshet le tudta nélkül, hogy ne tudná akkor azt, mire van szükségünk, mi az ami a legfontosabb számunkra, figyelmeztetett Busca Szilágyi Gyöngyi. Az ember életében egy éjszaka alatt sok minden megváltozhat, akárcsak József esetében. Hallgassunk a Teremtőre, mert Ő mindig a legjobb megoldást, legjobb döntést mutatja meg nekünk !
Legyünk Isten szavának engedelmeskedő, megbocsájtani tudó, egymást szerető emberek. Ne féljünk vállalni és bátran kimondani, most karácsonykor és életünk minden napján, azt, hogy velünk az Isten!, mondta zárószavaiban Busca Szilágyi Gyöngyi. A hirdetések kapcsán jó volt azt hallani, hogy a megye egyik legkissebb gyülekezetéből elszármazott reformátusok adományokkal segítik a magyarkakucsi egyházközséget. Így felajánlások jöttek Nagybányáról, Marosvásárhelyről, Vársonkolyosról, hogy a szentesti köszöntések alkalmával közel 24 millió régi lejt adakoztak a hívek. Míg karácsony alkalmából a gyülekezeti tagok új palástal ajándékozták meg Busca Szilágyi Gyöngyit, addig a lelkipásztor családja egy varrotas úrasztali terítőt adományozott a gyülekezetnek.A templomi esemény úrvacsoraosztással zárult. Hasas J.
Merész tervek Magyarkakucson.
A Sebes-körös völgyének egyik legkissebb településén, Magyarkakucson járva Barabás Imre szászfalvi alpolgármesterrel, a Református Egyházközség főgondnokával megvalósításokról, gondokról, tervekről beszélgettünk.
Néhány éve már hozzászokhattunk ahoz, hogy Magyarkakucson minden évben történik valami. Amit az év elején januárban elterveznek, azt minden bizonnyal decemberig meg is valósítják. Persze mindehez egy olyan közösségre és olyan vezetőkre van szükség, akik mindent megtesznek egy közös cél érdekében. Így volt ez már 2004-ben, a helyhatósági választásokon is, amikor minden magyar, szavazatra jogosult személy élt választási jogával, de így volt ez a tavalyi év folyamán a közös tervek kivitelezésében is. Az alig több mint százhúsz lelkes református gyülekezet 2006-ban a templom tetőszerkezetét újította fel és új cserép került az Úr házára. Augusztus 27-én, a falunap keretében hálaadó istentiszteletet tartottunk a templomban, majd 48-as kopjafát avattunk a templomkertben, mondja Barabás Imre. Az eseményen a magyarországi testvértelepülés Kakucs községből is több mint negyvenen vettek részt. Idén ismét merész terveket tűztünk ki célul Busca Szilágyi Gyöngyi lelkésszel és a presbitériummal, hiszen a templom belső felújítását szeretnénk augusztusig kivitelezni. Központi fűtés bevezetése, ablakok, ajtók, padlózat, padok cseréje, karzat felújitása, belső festés megvalósitását terveztük el, ami számitásaink szerint közel fél milliárd régi lejbe fog kerülni. Ezért az a döntés született, hogy minden fizetőképes család a fenntartói járulék mellett havi 50 ezer régi lejjel támogassa majd az egyházat. Ugyanakkor a hollandiai Kakucs Alapitvány is ígért némi anyagi segitséget. Fontosnak tartom kiemelni azt, hogy Magyarkakucson az év végi egyházi beszámolóból a legapróbb kiadásokról, bevételekről is teljes kimutatást kap a presbitérium és a gyülekezet. Így mindenki tudja a befolyt összegek mire lettek felhasználva. Ugyanakkor mi mindig úgy gondolkozunk, hogy év végén maradjon a kasszában annyi pénz, ami biztosítja majd a lelkész jövő évi fizetését, hiszen neki is családja van és a munkáját honorálni kell, mondja a főgondnok. Reméljük, hogy idei egyházi terveinkhez is támogat majd bennünket az RMDSz megyei frakciója, ahogy tette azt a 2006.év folyamán is.
Önkormányzati szinten a tavalyi évben a Megyei Tanács támogatással sikerült felújitanunk a település 1,6 km hosszú főutcáját, valamint az utcai világitótesteket újakra, gazdaságosokra cseréltettük ki. Mivel a falu alsó részét már többször elöntötte a megduzzadt patak vize, ezért ennek a megelőzésére a medrét 300 m hosszúságban kitakaritottuk. A patakmedrek kitakaritását aztán a község többi hat településére is kiterjesztettük, hiszen a Szászfalvához tartozó többi falvakban is hasonló problémák vannak. Ugyanakkor sikerült leaszfaltozni az Örgeteg és Tinód közötti 3,5 km utat . A Magyarkakucs és Kiskakucs közötti 1,5 km-es szakasz, valamint a Szászfalva-Gálosháza (Galaseni) közötti 5,6 km-es utak leaszfatozására tavaly decemberben kormányhatározattal kaptunk támogatást, így ha elkészülnek a faluból sokkal hamarabb jutunk majd ki az E 60-as műútra, valamint a belényesi útra. Magyarkakucson az ortodox templommal szemben maradt még egy 300 m szakasz, amit ha idén letudnánk betonozni, akkor elmondhatnánk azt, hogy a község útjai rendben vannak, mondta Barabás Imre.

Tervek a Papfalvi Szociális –Egészségügyi Központban.

Élesdet elhagyva, veszélyes kanyarokkal teletűzdelt út vezet fel Feketeerdőre, majd onnan Papfalvára. Sok helyt a hiányzó védőkorlátok késztetik az autósokat arra, hogy körültekintően vezessenek, hiszen az út melletti szakadékokban már nagyon sokan vesztették életüket.
A Papfalvi (Popesti) Egészségügyi –Szociális központ ötven ággyal működik. Állandóan teltház van, sőt a várakozólista is mindig tartalmaz 15-20 személy nevét. A betegek a megye egész területéről jönnek, mondja bevezetőjében Dr.Kékedi Judit igazgató, az intézmény vezetője. Agyvérzés, traumatológiai problémák következtében mozgásképtelenné vált, utcán élő, magányos, súlyosan beteg emberek kerülnek általában ide, akiket a sürgősségi kórházak nem tudnak bentartani addig, amíg teljesen felépülnek. Ezért a megye kórházaiban dolgozó szociális asszisztenseknek nagyon fontos szerep jut a rendszer működésében, folytatja az igazgatónő. Így például a Nagyváradi Megyei Kórház neurológiai osztályán dolgozó, nagyon lelkiismeretes Neag Viorica mindent elkövet azért, hogy a további rehabilitációt igénylő betegek, ne haza vagy az utcára kerüljenek, hanem a miénkhez hasonló központokba és orvosi felügyelet alatt folytatódjon a felépülésük. Nemrég egy 52 éves, agyvérzést szenvedett beteg került hozzánk, aki egyetlen végtagját sem tudta mozgatni és egy hónap után, kezeit, lábait mozgatja, már fel tud ülni és bízunk benne, hogy nemsokára járni is fog . Gyógyszeres kezelést, gondozást, felügyeletet biztositunk a beutaltaknak. Naponta külön kinetoterápiás aszisztens foglalkozik a betegekkel. Belga és holland kapcsolatainknak köszönhetően a felszereltségünk is jónak mondható.
Az Egészségügyi Minisztérium fizeti az egészségügyi személyzet fizetését és a gyógyszerköltséget , a többi finanszírozást a Megyei Tanács biztosítja. Az együttműködésünket nagyon jónak tartom, mondja a doktornő.
Tavaly a központ hőszigetelésre fordítottunk nagy figyelmet. A Megyei Tanács támogatásával sikerült elvégeznünk az intézmény külső felújítását , a régi ablakokat, ajtókat termopán nyílászárókkal cseréltük ki.Ugyanakkor az épületet egy gyönyörű kerítéssel vettük körül. Elkészültek továbbá az intézmény további működéséhez feltétlenül szükséges beruházások előtanulmányai. Terveink szerint idén egy új konyha épül majd, hiszen a mostani egy nem megfelelő helységben működik. Nagyon szükséges egy lift, hiszen ez megkönnyítené a betegek mozgását. Mindezen munkálatok kivitelezésére decemberben a Munkaügyi Minisztériumtól kaptunk támogatást . A villanyszerelés , a termek belső felújitása is a 2007 év célkitűzései között szerepel.
Karácsonykor az élesdi, papfalvi és a környező községek iskoláinak tanulói, valamint a ,,Barátság”Alapítvány gyerekei jöttek el a központba és hozták el az ünnep melegét , hiszen a betegek elszigetelten élnek, sokukat ritkán vagy egyáltalán nem látogat senki. Egy pszihológust is szeretnénk alkalmazni , aki közös foglalkozásokat szervezne az erre a célra kialakitott teremben és ahová a faluban hasonló problémákkal küszködő, magányos emberek is programszerűen betársulhatnának. Ez mindenkinek nagyon hasznos lenne, hiszen.a magányosság nagyon szörnyű dolog.
Rév története ( VII.)
Jóllehet, úgy nézett ki, hogy a XX. század a béke seculuma lesz, mindazáltal a békességes első évtizedet az I. Világháború szörnyű világégése követte a második évtizedben.
1914. július 28-án Ausztria-Magyarország hadat üzent Szerbiának és ezzel elkezdődött egy háborús folyamat, mely majd tökéletesen felborította az “ancienne regime”-t, a régi rendet.
A világháborúban Ausztria –Magyarország oldalán állt Németország, Bulgária és Törökország. A Monarchia, a központi hatalmakat tömörítette maga köré, míg az antant( entente) hatalmak: Oroszország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Románia és 1917-től az USA az ellentábort jelentették.
A túlerővel szemben nem bírtak a központi hatalmak, így elvesztették a háborút, melynek a legnagyobb vesztese éppen nemzetünk lett.
Révi ifjak is küzdöttek a hazáért, maguk mögött hagyva síró anyákat, asszonykákat, testvéreket, gyermekeket. A hadak útján vesztették életüket Halász András 32 évesen, Halász János( 29), Juhász János (30), Juhász Mihály(32), Malom Géczi János(24), Técsi György(28), Técsi Mihály(30).
A révi reformárusok kegyelete 1995. május 7.-én a világháborúk elesettjeinek emlékére emléktáblát állítatott és avatott az isteni végső elégtétel élő reménységében. A tábla mottóigéje:” És az az ígéret, amelyet Ő igért nékünk: az örök élet...”(I.Ján.1:25)
A kétségbeesés határán élő révi magyarságban a lelket az 1909-ben Révre került Kulcsár Andor, mindenki “Bandi bácsija” tartotta. A lelkipásztor, aki közel fél évszázadik volt a község református papja, így emlékezett vissza szolgálata kezdeti szakaszára:
“ A révi Parochia kilincsét egymásnak adó papok csereberéjére nem hatódtam meg, s most, hogy végiggondolom Réven töltött életem küzdelmesen járt útját, fél évszázados papi működésemet azzal kezdtem, hogy az embermagasságú parochia helyett újat építettem, s hogy a rothadt zsindelytetős torony, a templom, a paróchia hogyan öltött más ruhát a hívek segítségével külsőleg, úgy adott Isten megsegítő kegyelme belsőleg másfélét.”
A háború nem elmellőzhető intermezzoja volt a Szovjetúnió 1917. november 7.-i megalakulása, ami a kommunizmust elindította. Ennek a közjátéknak a része lett nemzetünk is, hiszen Kún Béla és kommunista társai egy negyedévig tartóan megalapították a Tanácsköztársaságot.(1918)
A Tanácsköztársaság korában még neves írónk, Krúdy Gyula is belehitt a vörös ábrándba és lelkesedve ezt közölte:
“ Az lessz csak a gyönyörű reggel, az lessz csak a diadalmas tavasz, amikor az a szomorú, csüggedt magyar magához tér a keserves kábulatból, a bánatból, a szegénységből a maga földjén. Az lessz csak a paradicsomi nap, amikor a saját szerszámait találja a kezében. Övé a pacsirta a barázdán, övé a felhő a feje fölött, övé a verejtékes munka, de annak a munkának aranyló haszna is.”
1918-20 között tragikusabb események özöne zúdult a magyar nemzetre, végveszélybe kerülve jövője mint annyi más alkalommal is az eltelt évezred során.
1918 október 31.-én merénylet áldozata lett a kiváló politikus, Tisza István, s ugyanezen a napon választották miniszterelnökké gr. Károlyi Mihályt. November 3-án véget ért az I. Világháború, eszméletlen zűrzavart hagyva maga után. A monarchia elemeire bomlott és nemzeti államok alakultak ki. 1918. december 1.-én Gyulafehérváron a román nemzet kimondta Erdély Romániához tartozását és a román nemzet szabadságát.
1919. a teljes anarchia esztendeje volt : franciák, csehek, angolok és a román hadtestek próbáltak rendet teremteni, mígnem az év novemberében Horty Miklós hadai kiürítették Budapestet az ott dúlő seregektől és beindúlt lassan a helyzet normalizálódása.
Az áldatlan politikai helyzet megbolygatta a Részek( Partium) lakóinak, így a révieknek is az életét. A gazdasági csőd a nyomor legszélére taszította az elkeseredett lakosságot és szinte egyetlen vigaszuk az maradt, hogy a hófehér kis templomban alkalomról-alkalomra vigyszt adott nekik Isten Igéje a hűséges és odaadó lelkipásztor, Kulcsár Andor kíváló szónoklataival.
1920. január 5.-én Párizsba, a béketárgyalásokra érkezett gr. Apponyi Albert, gr. Teleky Mihály, gr. Bethlen István- a főúri képviselet.
1920. március 1.-én Horty kormányzó lett s vaskézzel igyekezett helyreállítani az ország békéjét, rendjét. A vérengzések sem voltak ritkák, így Apponyi figyelmeztette a kormányzót, hogy a vandál kommunistaírtással hagyjon fel, ne nehezítse a párizsi béketárgyalásokat.
Végül 1920. június 4.-én a versaillesi Grand Trianon palotában döntöttek a nagyhatalmak, aminek következtében Magyarország elvesztette területének 71%-át és 3,5 millió lakos kissebbségi sorsra jutott.
A nagyhatalmak is “ ki voltak hegyezve” a világháborúban vesztes, anarchiába süllyedt Magyarországra, de a korabeli politikusaink is, meg nem tagadva a régi balfácánságokat, itt is alulmúlták önmagukat.
A trianoni veszteségeket követően Szentimrei Jenő erdélyi költő derülátó maradt, bízva az ősök szent erényeiben:
“Mi maradt Magyarországnak?
Ó, alig gyermektenyérnyi,
de ha megélt ezer évet,
fog talán még ezret élni.
Akárhová sodort a sors,
helyünk mindenütt megálljuk.
S a világ minden népe felé,
árva két kezünk kitárjuk.”
Boros J.Attila ref. lelkész

Én szolgálni jöttem Pósalakára.

Néhány hónapja Pál László, Attila fiatal lelkipásztort nevezték ki a Pósalaki Református Egyházközség élére. Vele beszélgettünk.
2006. szeptember 1. dátummal, püspöki kinevezéssel kerültem a településre, mondja bevezetőjében a 27 esztendős , nőtlen lelkipásztor. Két évig voltam Nagyszalontán segédlelkész és ezidő alatt sikerült belelátnom a bihari emberek életébe, ami kicsit más világ, mint a szilágyságiaké, ahonnan én származom. Mint lelkész úgy érzem ott az emberek másként fogadják az egyház kezdeményezéseit, másként dolgoznak, másként kezelnek egy lelkészt .Itt sajnos többször is kell szóni az egyháztagoknak, mig valami tényleg elindul. Véleményem szerint épitkezni csak úgy érdemes , ha az jó nekünk most és a jövőben is jó lesz, hiszen a cél az, hogy ne csak egy- két napra tervezzünk valamit, hanem a következő nemzedékekre is gondolva, vallja Pál László Attila.
Idejövetelemet az emberek az elején nehezen fogadták, mert Pósalakán előttem hat évig Kajántó Pál nyugdíjas beszolgáló lelkipásztor volt az, aki Élesdről járt ki hirdetni az Úr igéjét. Pali bácsi igen aktívan dolgozott és szerették az emberek. A gyülekezeti tagok féltek a váltástól, az emberekben sok kérdés merült fel, ki vagyok, tudok-e majd úgy dolgozni mint a volt lelkész? Én szolgálni jöttem, végezni a munkámat becsülettel, mondja a fiatal lelkész. A faluban a magyarok mellett szlovákok, románok élnek. A nyilvántartás szerint közel 120 felnőtt református él Pósalakán. Hamarosan felmérést szeretnék végezni, pontosan hány lelkes is a gyülekezet? Sajnos a település lakossága lassan kiöregszik. Mivel a munkalehetőség alig van a környéken , sokan Nagyváradra járnak be dolgozni, a fiatalok közül pedig, aki teheti, elhagyja a falut és a városokban keres megélhetési lehetőséget. Mikor idejöttem , azt hittem, hogy Pósalakán jó falusi életet élnek az emberek. Hát nem így van. Az itt élők nincsenek elmaradva a városi emberektől, témában vannak a világ eseményeivel. Sajnos már mind kevesebben dolgozzák meg a földeket, más , könnyebb, jövedelmezőbb megélhetés után néznek. A gyülekezeti terem és az ebédlő felújítását még Kajántó tiszteletes idejében sikerült befejeznie a gyülekezetnek, most ezt a munkát szeretnénk folytatni. Következik a konyha berendezése és egy terasz építése. A gyülekezeti teremben tartjuk a káté, -a bibliaórákat és a bűnbánati istentiszteleteket, mert könnyebben tudjuk fűteni mint a templomot. A helyi református fiatalokkal szombatonként találkozunk. Van külön káté és külön ifjúsági óra .Szentestére készítettünk egy verses műsort, amit meglepetésként szántunk a gyülekezetnek. Úgy érzem van kivel és van kinek ilyen jellegű programokat szervezni, de ehez a fiatalok után kell járni, hivni , nógatni kell őket. Azok az ifjak akik már Nagyváradra járnak középiskolákba, egész héten távol vannak és sajnos őket már nem lehet bevonni ebbe a munkába. A Nőszövetség is működik, segitségükkel az elmúlt év végén imadélutánt tartottunk, amelyre eljöttek a Pusztaújlakiak is. Minden résztvevő úgy érezte, hogy igen hasznos és jól sikerült rendezvény volt. Idei terveink között szerepel még a központi fűtés beszerelése a parókiára. A Megyei Tanácstól kapott támogatás, valamint helyi forrásból már minden hozzávalót sikerült megvennünk, a napokban várjuk a szerelőket, akik felvállalták a munkát. Persze később a parókia nyilászáróit is jó lenne újakra cserélni. Február utolsó hetében imahetet tartunk az Egyházközségben , aztán következik március 15. és a többi nemzeti ünnepeinkről sem fogunk megfeledkezni.

IV. Csillag lélek fesztivál.

Az idén negyedik alkalommal kerül megrendezésre Élesden a Csillag lélek (Suflet de stea) elnevezésû nemzetközi könnyűzenei fesztivál .
Rendezvényünk fõ célja az alkotói munka ösztönzése, tehetséges gyerekek felkutatása, megismertetése a közönséggel, ugyanakkor egy egészséges versenyszellem kialakítása fiataljainkban, mondja Liliana Pacurar kisbáródi (Borozel) családorvos, a verseny egyik szervezõje. Az idei verseny április 27-29. között az élesdi Művelõdési Otthonban kerül megrendezésre. A megmérettetést a szervezõk két kategóriában hirdették meg: elõadói illetve alkotói szekciókban. Minden kategóriában három korcsoportban versenyeznek majd a résztvevõk: 6-10 évesek, 11-14, illetve 15-18 évesek korcsoportjában .
A verseny népszerűsítése a helyi és országos média mellett a Gyermekklubokon keresztül történik. Mivel idén is nagyon sok jelentkezõre számitanak, ezért elõválogatást tartanak.
Az elõadói kategóriában minden jelentkezõ két dalt küld be, mig az alkotói kategóriában elegendõ egyetlen mû beküldése.
Az elõválogatásra szánt anyagok beküldési határideje 2007. február 25. volt. Az elõválogatást komoly hírnévnek örvendõ személyekbõl álló zsűri végzi majd és a sikeresen túljutott versenyzõket a rendezõk külön értesítik . A versenyt eddig minden alkalommal Octavian Ursulescu és Diana Pacurar vezették, a zsűriben pedig olyan országos hírnévnek örvendõ zeneszerzõk, elõadók kaptak többek között meghivást, mint Virgil Popescu vagy Kerestély Zsolt.
A verseny napjai április 27- péntek, április 28-szombat. Vasárnap, április 29-én a Díjkiosztó Gálára kerül majd sor.
Az „alkotói” kategóriában III., II.,és I. díjat osztanak, a zeneszerzõket oklevéllel jutalmazzák. Az „elõadói”kategóriában minden korcsoportban három dícséretet, valamint III., II., és I. helyezettet díjaznak. A „Csillag lélek”döntõ fõdíját egy, a zsûri által legjobbnak talált versenyzõ kapja majd, függetlenül a kategóriától és a korcsoporttól amiben versenyzett. A dijnyertesek között minden évben igen tehetséges magyar fiatalok is szerepeltek, mint például a nagyváradi Balogh Brigitta aki 2005-ben a 15-18 évesek kategóriájában lett a legjobb, vagy tavaly a lupeni-i Farkas Kinga Réka aki a Homokvár(Castelul de nisip) című dallal a verseny fõdiját vitte el. Részletes információkat a http://www.sufletdestea.rdsor.ro/" honlapon olvashatnak az érdeklõdõk.
Mezőgazdasági fórum Örvénden.

A nemrég lezajlott helyi RMDSz tisztújitó közgyűlésen az új vezetés megígérte, hogy közérdekű témákban fórumokat szervez majd a településen. A péntek este találkozón a mezõgazdaság volt a fõ téma.

Február 9-én pénteken sokan eljöttek az este hét órára meghirdetett fórumra, így még egyszer észlelhettük azt, hogy kisebb településeinken nemcsak az újságban, televizióban leadott hirdetés, hanem a múltból fennmaradt „kidobolás” is jó eredményeket hozhat az információk átadása terén. A meghívottakat , Szabó Zoltánt, a Mezõgazdasági Igazgatóság aligazgatóját, Nagy Miklóst a Bioterra Egyesület országos alelnökét, valamint a Romániai Magyar Gazdák Bihar megyei Egyesület részérõl Szentmiklósi Zoltán elnököt, Hegyesi Béla tiszteletbeli elnököt és Kuruc István titkárt Sorbán Levente alsólugasi alpolgármester, helyi RMDSz elnök köszöntötte.
Elsõ felszólalóként Szabó Zoltán elmondta, hogy a megye területén folyamatban van a parcellák azonosítása, ami egy igen fontos és idõigényes folyamat. A terület alapú támogatás annak jár majd aki megmûveli a földet. Sajnos ez a támogatás még az ötven eurót sem éri el hektáronként. Akkor amikor a tárgyalásokat folytatták Brüsszelben hazánkból sajnos olyan emberek vettek részt az egyeztetéseken akik nem nagyon értettek hozzá, mondta keserű szájízzel Szabó Zoltán. A minimális, támogatásra jogosult parcella Romániában 30 ár, eltérõen például Szlovákiától, ahol a minimális támogatásra jogosult parcella 10 ár . Emiatt hazánkban sok ezer parcella fog elesni a támogatástól. A nemzeti direkt támogatások (hektáronként 30 euró) alkalmazására- amelyek termelt növényekre vonatkoznak- is megkapták az utasításokat, ám nagyon fontos az, hogy csak olyan termékekre vonatkozik amelyeket számlával tudunk majd igazolni, hogy forgalomba került, feldolgozónak lett átadva. Amit szabadpiacon értékesítünk, amire nincs számla, arra nincs támogatás, modta az aligazgató.Össze kell fogni és olyan termelõi csoportokat, társulásokat kell létrehozni, amelyek hatékonyan tudnak termelni, javasolta Szabó Zoltán.
Nagy Miklós szalárdi polgármester, a Bioterra Egyesület megyei elnöke, országos alelnöke, a romániai biogazdálkodás egyik elindítója felszólalásában elmondta, hogy egyesületüknek ma már több mint 3000 tagja van az országban, akik több mint 100 ezer hektáron gazdálkodnak igazolt bio módszerekkel. Az elsõ évek gondjai után, pld. törvény kerettörvény hiánya stb a tavalyi esztendõben már kézen fogható eredményei is voltak eddigi munkájuknak.Azért jöttem, hogy a biogazdálkodást mint egy fénysugarat, egy lehetõséget mutassam be, mondta Nagy Miklós. A konvencionális gazdával szemben a biogazda sokkal nagyobb támogatást kapott tavaly, és ezt számadatokkal is alátámasztotta. Míg a hagyományosan termelt napraforgóra nem volt támogatás, addig a bionapraforgóra 8 millió lejes támogatás volt. A konvencionálisan termesztett kenderre 8, míg a bióra 10 millió lejes támogatást kaptak a gazdák.Tény, hogy az Únió támogatja a környezetvédelmet, a biogazdálkodást és emiatt Romániában is létrehoztak egy olyan törvénykeretet ami szabályozza az állami támogatásokat. A biogazdának, vagy annak aki regisztráltatja magát és ezt egy elõszerzõdés is tanusítja, hogy biógazda, már az elsõ évben, mint átálló hektáronként szántóföldre 200 , gyepre 110 , ültetvényekre pedig 410 Eurós támogatást kaphat. Ez jár alanyi jogon öt évig jár. Szentmiklósi Zoltán a RMGE bihari szervezetének történelmét, fõ célkitûzéseit ismertette. A gazdák érdekeinek képviselete, állandó informálása miatt fontos, hogy minél több településen alakuljanak ki helyi szervezetek. Az örvéndi gazdákkal Grimm Sándoron keresztül igen jó a kapcsolatunk, mondta a megyei elnök. A találkozó végén a vendégek válaszoltak a jelenlévõk kérdéseire.

A mezőgazdaság volt a fő téma Mezőtelkiben is.

Február 16-án, péntek este mezõgazdasági fórumot szerveztek Mezõtelkiben, a református egyházközség gyülekezeti termében. A résztvevõk több mint három órán keresztül kérdések özönét zúditották a meghivott vendégekre.

Fazakas Ferenc mezõtelki református lelkipásztor üdvözlõ szavai után Sorbán Aliz , helyi RMDSz elnök köszöntötte dr. Pete István szenátort, Janota Lászlót, a Megyei Mezõgazdasági Hivatal, valamint Sárközi Szabolcsot a Kifizetési Ügynökség munkatársát.
Tapasztalatom az, hogy a legtöbb probléma a vidéki településeken a tulajdonjog rendezésével, a mezõgazdasági támogatásokkal van, mondta bevezetõjében Pete István szenátor. Az RMDSz 1991-ben ellenezte a 18-as földtörvényt, mert rossznak tartotta, aztán 2000- ben nagy erõfeszitések árán sikerült részben megváltoztatnunk olyan irányba, hogy nagyobb földterületet juttattak vissza a tulajdonosoknak. A szenátor ezután a parlament mostani napirendjén levõ tervezeteket ismertette. Sokszor sajnos a tulajdonosok által visszakapott erdõk, már csak kivágott erdõk, a Romsilva megnyírbálta, nem törõdött a visszaigényléssel és folytatta a kivágási tervét. Javasoltuk, hogy az ilyen jellegű területeket két év alatt ültesse be a Romsilva, hiszen õk pézhez jutottak, bevételük származott a kitermelt fából. Vannak aztán olyan erdõs területek, amelyek védõövezetként szolgálnak, ezekkel nem lehet semmit kezdeni, a tuladonos nem vághatja ki, csak költsége származik belõle. Jogosnak tûnik, hogy ezen erdõk gazdái is kártéritést kapjanak. Ezek után Pete István ismertette az Úniós, valamint a hazai támogatási rendszereket. Janota László a mezõgazdasági életjáradék témakörét irta körül. Megtudhattuk, hogy ez egy olyan összeg, amelyet az állam fizet évente, élete végéig annak, aki eladja vagy bérbe adja a tulajdonában levõ mezõgazdasági területeket. Életjáradékra jogosult az a 62. életévét betöltött személy, akinek a tulajdonában 10 hektárig terjedõ mezõgazdasági terület van, és aki teljes egészében(a maximális 0,5 hektáron kivül) eladja, eladományozza vagy bérbe adja a területet. A mezõgazdasági életjáradék összege évente 100 eurónak megfelelõ lej minden eladott, adományozott hektár után, illetve évente 50 eurónak megfelelõ lej minden bérbe adott hektár után. Szomorú, hogy Mezõtelkibõl senki sem kért mezõgazdasági életjáradékot, állapította meg Jakota László. Sárközi Szabolcs a Kifizetési Ügynökség képviselõje elmondta, hogy nagyjából befejezõdtek a földterületek identifikálási folyamatai és március 1. elkezdõdik a támogatási kérvények leadása, majd azok elbirálása. Az ismertetõk után a jelenlévõk mondták el gondjaikat, tették fel kérdéseiket. Megtudhattuk többek között azt, hogy a közbirtokosság több mint 100 hektár legelõt nem kapott vissza, Mezõtelkiben léteznek olyan földterületek, amelyekre két tulajdonlapot állitottak ki, a helybéliek papirral igazolt erdõit egészen más helyen akarják kimérni. Az elvett földekért, ahová a cigánysort épitették a tulajdonosok nem kaptak semmi kártéritést, sõt ezen lakosok miatt a környéki területekbõl semmi hasznuk nem származik. Mivel alig van magyar szakember aki a Kifizetési Ügynökségnél dolgozik, az űrlapok majd zűrlapokká válnak az egyszerű, románul nem tudó parasztember számára, hogy a vidéki gazdákhoz nagyon nehezen és igen késűn jutnak el a fontos információk. H.J.

Imahét Magyarkakucson.

Február 5.-11. között egyetemes imahét zajlott a Magyarkakucsi Református Egyházközségben. Csütörtökön este Borzási Gyula szalárdi lelkipásztor Péter közönséges levele, 4. fejezetének 10.-11. és 17.-19.versei alapján hirdetett igét.

Isten megítéli a mi hallgatásunkat, mondta bevezetõjében Borzási Gyula. A felvett igében ítéletrõl van szó, amelytõl borsódzik a hátunk , hiszen ki az közülünk , aki szeretné azt, hogy elítéltessék. Sajnos hétköznapi életünkben sem tudjuk kikerülni azt, hogy ítéletet mondjanak felettük. Van akik úgy gondolják rólunk, hogy jók vagyunk, mások csak a hibáinkat látják. Ilyen értelemben az életünk egy folytonos ítélet alatt áll. A Szentírás minden egyes fejezetében is jelen van az ítélet. Az Úr nem fogadhatja el a megrontott állapotot, a bűnt, nem nézheti el azt, ha igazságtalanság van a földi világban. Következménye kell lennie annak, ha az ember áthágja Isten szavát, figyelmeztetett az igehirdetõ. Már Ádámnak és Évának az engedetlenségébõl is ítélet származott, azóta ismerjük a fájdalmat, a félelmet, a szomorúságot, a halált. Isten választott népe, a zsidók is tudták azt, hogy ítélet alá esnek, ha az Úr szavát nem tartják be. Isten ítélete mindig ott lebeg a bûn, a gonoszság felett. A Teremtõ mindent tud rólunk, elõtte nincs titok. Tartozásunk az Úr felé napról-napra nõ . Az igazságos ítélet persze sokszor fájdalmat okoz embertársainknak. Ebben a siralmas állapotban amiben élünk , ha valaki szenved is közülünk, az ajánlja fel lelkét az Úrnak, tanácsolta a híveknek Borzási tiszteletes. Ha Istent hívjuk segítségül fájdalmunkban, betegségben , félelemben már nem leszünk egyedül. Mennyivel könnyebben viseljük el sorsunkat, ha tudjuk azt, hogy van egy társunk , aki velünk szenved, hordozza betegségeinket, bűneinket magára veszi. Szóljunk és szolgáljunk ! bíztatott az igehirdetõ, mert Isten erõt ad a szolgálathoz, lelket, hogy szólhassunk és kiálhassuk népünkért. Szóljuk a jót, az igazat, úgy mintha Istennek az igéjét szólnánk, bíztatott az igehirdető.
Álljunk elõ alkalmas és alkalmatlan idõben , ne szégyelljük Isten evangéliumát. Próbáljuk meg tovább adni a tiszta isteni gondolatokat. Nagy dolog az a kegyelmi ajándék, hogy õszinték tudjunk lenni Urunkhoz és önmagunkhoz. Mennyivel nyugodtabbak lennénk, ha állandóan igazságot tudnánk szólni, ha mindig jó munkát tudnánk végezni. Aki nem tud meghajolni a munka tekintélye elõtt, az sohasem fog jó munkát végezni. Sokszor még lelkiismeretünket is elhallgattatjuk, azzal hitegetjük magunkat, hogy lesz ez máskép is, és minden gondunk magától megoldódik majd. Az Úr segítsége nélkül azonban semmi sem fog változni. Keressétek a jót, gyűlöljétek a gonoszt, szóljátok az igazat, állítsátok vissza az igazságot, mert akkor veletek lesz az Úr, a seregek Istene, mondta zárószavában Borzási Gyula.
Igehírdetést követõen Busca Szilágyi Gyöngyi helyi lelkipásztor köszönte meg a vendéglelkész szolgálatát és köszöntötte azon szalárdi reformátusokat, akik Borzási Gyulát és feleségét elkísérték a Sebes-Körös menti településre. A vendégek ezután egy verses-énekes programot adtak elõ, ezt követõen pedig a magyarkakucsi gyerekek és a helyi kórus műsorát láthatták a jelenlévõk. A templomi esemény végén a vendéglelkész emlékül a magyarkakucsi templomot ábrázoló gyönyörű festett tányért, míg felesége egy virágcsokrot vehetett át.H.J.


A jó bor jellemzi készítőjét.

A Chifiriuc család borai évek óta remekül szerepelnek a megyei megmérettetéseken. Habár Nagyváradon élnek, Chifiriuc András a bihari borverseny egyik szervezője volt. Vele beszélgettünk.

Nagyváradi születésű vagyok és nagyszüleimnél a város melletti "hegyen" gyerekeskedtem, mondja bevezetőjében Chifiriuc András. Az ő közel húsz árnyi kertjükben volt vagy 5-6 ár szőlőnk is. Mint gyerek segítettem kapálni, kötözgetni a szőlőt, szüretelni, ami teendő ép sorra következett. Persze az elején csak a szőlősorok között engedték, hogy felkapáljam a földet, aztán lassan- lassan belenőttem, sok mindent elsajátítottam. A 89-es fordulatot követően úgy döntöttem saját szőlőst telepítek. Nagyváradhoz közel hol is kereshettem volna szőlőtermesztésre alkalmas területet számomra mint itt Biharon.Területet vásároltam, ahol király és fehér leányka, olasz rizling, cabernet fajtákat telepítettem. Szakkönyveket olvastam, eljártam a borversenyekre, megismertem sok borosgazdát, és megpróbáltam tőlük minél több dolgot megtanulni és persze lassan az eredményekben is lépést tartani velük. Délutánonként, hétvégéken kinnt vagyunk a szőlőben. A szőlőtermesztés nem csak egyéni, hanem családi hobbivá vált. Felesége, gyerekei, apósa nemcsak a szőlőbe, hanem a borversenyekre is elkísérik. Persze fellehet fogadni napszámosokat is a munkálatok elvégzésére, de más az amikor az ember saját maga végzi el a munkát és látja majd az eredményeket, modja Chifiriuc András.
A tavalyi évvel kapcsolatban elmondhatom, hogy annak dacára, hogy virágzáskor sokat esett az eső , hideg volt és nagyon megsínyledte a szőlő a termés jó közepes lett. A tavaszi lemaradásból szerencsére őszig valamit behozott a szőlő és a termés 18-18,5 magyar mustfokú volt . Nagyon fontos az, hogy mikor is szüretelünk, hiszen a bornak való szőlőt megkell várni amíg beérik. Sajnos még nincs bogyózóm, de nagy szükség lenne , egyenlőre egy kisebb teljesítményűre, hiszen a bor minősége javul, ha csak a szőlőszemeket préseljük ki.
Nagyon jó a kapcsolatunk a Helyi Polgármesteri Hivatallal és önkormányzattal, Nagy Gizella polgármesterasszonnyal.
A jó borokat keresik az emberek. Borversenyekre is általában már egy bizonyos kultúrával rendelkező emberek jönnek el. A reklámot mindig a kliens "csinálja" a gazdának. Hiába mondom én azt, hogy nagyon finom a borom, a kliens elvisz egy litert és ha ízlett neki néhány nap múlva eljön még vásárolni. Sokszor még hoz magával két- három érdeklődőt is. Nyilvánvaló, ha mi palackozni tudnánk, egy jó bornak más lenne az ára . Így ömlesztve , mi most csak odaadjuk, minimális haszonnal. Egy bor mindig jellemzi a gazdáját, elárulja, hogy ki vagy , miként készítetted, vallja Cifiriuc András.
A kezdőknek azt ajánlanám, olvassanak először a szőlőtermesztésről, és próbálják megkeresni a személyiségükhöz legjobban illő fajtát. Egy jó gazda csökönyös, harcias, aki nem fél a megmérettetéstől és nem fél a csalódástól, a természeti csapásoktól sem. Főleg a nemes fajtákat ajánlanám termesztésre. Minden évben, szüret után, ahogy levágtuk a fürtöt a tőkéről új fejezet kezdődik a szőlőben . Igen fontosak a megelőző kezelések betartása, elvégzése, mert sokszor egy egész évi munkánk mehet csődbe, ha betegség üti fel a fejét a szőlőben.

Tisztújító közgyűlés Élesden.

Február 3-án, szombaton délután 17 órakor a Polgármesteri Hivatal üléstermében tartották az élesdi RMDSz körzet tisztújító és köldöttjelölő közgyűlését. Az eseményen jelen volt Szabó József megyei kongresszusi biztos is.
Létai Zoltán a helyi szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a napirendi pontok elfogadása után mint élesdi alpolgármester olvasta fel önkormányzati beszámolóját. Megtudhattuk, hogy az élesdi Tanács az elmúlt évben 12 alkalommal rendes, három alkalommal pedig rendkívüli ülésen vitatta meg a város dolgait. A három RMDSZ tanácsos Egri Éva, Salka Tibor és Kohán Zsombor aktívan vett részt a testület munkálataiban. A helyi közmű, a Salubri Rt stabilan tudja biztosítani a város és hamarosan már a térség köztisztasági ellátását, mondta az alpolgármester. A tavalyi év folyamán a már meglévő két új szemétszállító autó mellett egy szippantó-, egy utcaseprő és egy emelőkosaras járművel gazdagodott a cég gépkocsiparkja. A Környezetvédelmi Alap ügynökségnél sikeresen pályáztak egy 1,2 millió Eurós háztartási hulladékválogató üzem létrehozására. Az idei év folyamán, egy 340.000 euró értékben megnyert Uniós pályázat segitségével, még két új szemétszállítót és 5.000 darab szemetes kukát szerez majd be a város. Ugyanakkor az USAID program keretében elkezdődik a város víz-és szennyvízhálózatának a teljes rehabilitációja. A beruházás értéke közel 5 millió Euró lesz, tudtuk meg Létai Zoltántól. A tavalyi év folyamán a helyi önkormányzat hat milliárd régi lejt fordított a városi kórház javítására és közel egy milliárd lej értékben vásároltak orvosi műszereket. Folytatódtak a helyi utak javítási munkálatai. Erre közel tíz millárd lejt fordított az önkormányzat. Új aszfaltburkolatot kapott a Május 1., a Richter Károly és az Ady Endre utca, de a tömbház negyedben is több rövid útszakaszt felújitottak. Díszkőből raktak járdákat a városban, valamint a hozzá tartozó Tinódon. Ezek közel két milliárd lejbe kerültek. A városban történő állami beruházások közül az élesdi új általános iskola , a pestesi óvoda épületét valamint a nemrég átadott mentőállomást emelte ki beszámolójában az alpolgármester. Támogatták a helyi civil szervezetek is. A Castrum Egyesület 15, a Műhely a Határon 10, a Kajántó Mária Gyermekotthon 5 millió lejt kapott. Az önkormányzat a református templom javitására 100, a Gyermekotthon működési költségeire 40, a világháborús emlékműre pedig 100 millió lejt utalt ki. Az idei tervek között a járóbetegrendelő felújítása, a volt mentőállomás helyére egy új kórházi részleg építése, valamint a félig elkészült Agrár Bank épületében Polgármesteri Hivatal kialakitását emlitette Létai Zoltán. Kiemelte továbbá azt, hogy a Nemzeti Lakásügynökségen keresztül idén elkezdődik egy új tömbház épitése fiatal házasoknak.A beszámolóhoz többen hozzászóltak, volt aki a közmű vezetőinek fizetését tette szóvá, mások szemetes árkokra, útrészekre hívták fel az alpolgármester figyelmét.

Új arcok, új helyi R.M.D.Sz. szervezetek a Sebes-Körös mentén.

Idén február 2-3-án a Sebes- Körös menti, magyarok által is lakott településeken is megtartották az RMDSz szervezetek tisztújító és küldöttjelölő közgyűléseit. Így szombaton délután Élesden, ahol a választásokat követően továbbra is Létai Zoltán látja majd el az elnöki teendőket. Vasárnap 14 órakor Mezőtelkiben, ahol több éven keresztül Sólyom Ferenc vezette a szervezetet, a következő két évben Sorbán Aliz tanítónőnek szavazott bizalmat a jelenlévő tagság. Vasárnap délután Réven is közgyűlésre került sor. Itt továbbra is Hasas Jánost választották meg körzeti elnöknek. Este hét órakor az örvéndi kultúrotthonban a közel hatvan jelenlévő Székely István leköszönő elnök helyére Sorbán Leventét választotta a szervezet élére.
Szombaton a mezőtelegdi körzethez tartozó több településen tartottak alakuló és tisztújító közgyűléseket. Így déli egy órakor Pusztaújlakon, ahol az elnöki teendők elvégzésével Antal Enikő tanítónőt bízták meg. Pósalakán is egy új helyi szervezet alapjait rakták le. A gyülekezeti teremben délután három órakor megtartott ülésen a résztvevők Pál László Attila református lelkészt választották a helyi RMDSz vezetőjének, műg Mezőtelegden Szoboszlai Gáspár Editnek szavaztak bizalmat. A mezőtelegdi körzet tisztújitó küldöttgyűlését szombaton 18 órakor a református gyülekezeti teremben tartották. A körzet új elnöke Filip József tanár lett. Sajnálatos, hogy ezen közgyűléseken, ahol az elkövetkező két évre választottak vezetőket a résztvevők száma a legtöbb helyen alig érte el a 30-40 személyt. Érdekesség talán az, hogy a telegdi körzetben több MPSz szimpatizáns is kérte felvételét az RMDSz-be.

Kialakulóban egy jó szenvedély?

Dohányzás, alkohol, kábítószer megannyi rossz szokás, mely a harmadik évezred emberét jellemzi.Végre úgy tűnik, hogy kialakulóban egy jó szokás is: a színházbajárás.

Mark Twain már rég megmondta, hogy "a rossz szokások nem olyasmik, amiket csak úgy ki lehet hajítani az ablakon - lépcsőn kell letessékelni őket fokról fokra." Igaz ennek a fordítottja is: a jó szokások nem olyan dolgok, melyeket egyetlen lelkes elhatározással lifttel repíthetünk a magasba. Hétről- hétre udvarolni kell nekik, lépésről lépésre kell hozzászoktatnunk önmagunkat, környezetünket. Az elmúlt vasárnap teltház volt a Nagyváradi Állami Színházban. A nagyváradi közönség mellett a Sebes-Körös völgyéből két tele autóbusz is érkezett a megyeszékhelyre és hozta az érdeklődőket a Csókos asszony című operett megtekintésére. Az egyik busz Révről indult és a helybéliek mellett élesdi , örvéndi kultúrára éhes emberekkel telt meg, mig a másik az újlaki, mezőtelegdi színházrajongókat szedte össze. Legújabban más helyekról is szerveznek szinházlátogatást, igy a magyarkakucsi presbitérium is már többször megajándékozta az egyházközség Nőszövetségét azzal, hogy utat szervezett egy színházi darab megtekintésére. Vasárnap este, a zömében fiatalokból álló nézősereg nagyon jól szórakozott , élvezte a művészek játékát, a zenét, a slágereket. Biztos, hogy a színészek is jól érezték magukat, hiszen mindig öröm lehet tele nézőtér előtt játszani s a műsor végén hallgatni a percekig tartó vastapsot.
Sajnos nem könnyű feladat olyan embereket színházhoz szoktatni, akik megvannak azzal szokva, hogy este várni kell a legelőre kihajtott tehenet, meg kell etetni a disznókat, be kell zárni a tyúkokat. Mégis úgy tűnik, hogy a lelkes szervezőknek- helyi tanárok( Réven például Szilágyi Valéria), lelkészek, önkormányzati vezetők- és a Szigligeti Társulat vezetőségének köszönhetően elindult egy folyamat, mely végre egy jó szokást próbál meghonosítani a Sebes -Körös mentén élők körében. Habár ma még munkájuk sokszor akadályokba ütközik, mert mindig van egy -két személy aki az utolsó percben lemondja a résztvételt, mások közömbösen állnak a dolgokhoz- csak lépésről -lépésre lehet az embereket a színházba szoktatni. Egy ilyen vasárnap esti program segít abban, hogy az emberek feltöltsék magunkat lelki energiával és tetterővel. Erre ma különösen nagy szükség van. Optimizmus és tenniakarás nélkül ugyanis a problémáinkban csak problémákat fogunk látni, és képtelenek leszünk ígéretes lehetőségekként kezelni őket. Pedig szinte minden sikernek ez a valódi titka.

MAGYAR VAGYOK
Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy terűletén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.

Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.

Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A múltnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.

Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?
Holt dicsőség halvány kisértete;
Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar
– Ha vert az óra – odva mélyibe.
Hogy hallgatunk! a második szomszédig
Alig hogy küldjük életünk neszét.
S saját testvérink, kik reánk készítik
A gyász s gyalázat fekete mezét.

Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!

Petőfi Sándor (Pest, 1847. február.)



Bosszantó!

Napjainkban, amikor az átlag életkor növekszik, az emberiség tömeges gondjainak meghatározójává vált az öregedés és az öregkor. Az idősebb népességet elfogadottan a 60 éves és idősebbek rétegeként tartják számon, és az előrejelzések szerint ez a réteg létszámában kifejezett növekedési ütemet mutat. Magyarországon mára minden ötödik ember betöltötte 60. életévét, arányuk elérte a 20%-ot. Az EU tagországainak többségében, igy Romániában is ennél kedvezőtlenebb a helyzet. Vizsgálatok szerint a "normál idősödés" jellegzetességei között a látás és a hallás 70-80%-ban érintett . Gondolom nem lehet annál idegesítőbb mint az, ha az ember megőszülve hirtelen rájön arra, hogy nem lát vagy nem hall jól, ha mindent kétszer kell megkérdeznie, míg végül megérti mit is akar tőle környezete. A falun élő egyszerű emberek mégis ritkán vállalkoznak arra, hogy egy 17 millió régi lej körüli digitális hallókészüléket vásároljanak, hiszen számukra első a télire való fa, a villanyszámla kifizetése, egy malac vásárlása, a gyerekek öltöztetése. A Biztosító protézisekre, hallókészülékekre nyújt támogatást, persze ha az idős, beteg ember kitudja azt várni.
Tavaly nyáron idős, nagyothalló nyugdíjas bácsi kért meg arra, hogy érdeklődjem meg miként lehet az Egészségügyi Biztosítótól támogatást kérni és kapni egy hallókészülék vásárlásához. Dossziét kell összeállítani, kérvényt kell irni, azt beadni, majd várják meg az értesítést, mondták a Hivatalnál. Családi orvos Réven, szakorvosi vizsgálat Élesden, Váradon, végül a szükséges iratok július elején leadva a Biztosítónál. Gondoltam két-három hónap múlva a dolog rendeződik.
Nemrég megint találkoztam a bácsival. Már eltelt majdnem egy év és nem jött semmi válasz a beadványomra, mondja szomorúan. Hallani mind rosszabbul hallok, a környezetemet is zavarom, hiszen nem értem, amit mondanak, szinte csak szájról olvasok, a tévét is igen hangosra kell állítanom. Utánanéztem a Biztosítónál. A 3. szobában szívélyesen világosítottak fel. Az idén hallókészülékekre, protézisekre kapott pénzből a 2005 januárig letett kérvényeket tudtuk támogatni, mondja az egyik fiatal hölgy. A többiek támogatása csak akkor válik lehetségessé, ha majd költségvetés kiegészítés lesz, vagy… majd jövőre. Hirtelen az jutott eszembe, hogy milyen jó lenne , ha valaki egy felmérést végezne, hány idős ember tudta kivárni és kapta meg még életében a közel 8 millió lejes támogatást hallókészülékre a Biztosítótól és vajon hányan kaptak soron kívűl támogatást?
Talán így is túl sokat látunk, vagy hallunk, akkor meg minek egy megfelelő idősegészségügyi törvény kidolgozása és miért kéne normális keretet biztosítani az ilyen jellegű támogatások kifizetésére? Addig pedig a két millió lejes nyugdíjból élő nagyothalló emberek számára marad a szájról leolvasás és a hallókészülék a luxuscikkek listáján .H.J.

Törökországi fellépésre készül az élesdi Rezeda néptánccsoport

A szombat délutáni próbát követően a csoport szüleivel az idei programokról, tervekről tartott megbeszélést Nagy Albert a Rezeda Táncegyüttest is patronáló TEMI Szeged Táncegyüttes vezetője.

A Szeged Táncegyüttes 2007. április 20.-25. között felkérést kapott egy nemzetközi Gyermek Néptánc Fesztiválon való vendégszereplésre a törökországi Zonguldak városába, mondta bevezetőjében Nagy Albert. Az élesdi és révi fiatalokból álló Rezeda csoport közel négy éve már szakmai patronálásunk alatt áll, oktatóink havonta, kéthavonta kijárnak a helyi irányitók munkáját felügyelni. Látván a csoport eredményeit, eddigi fejlődését úgy érzem, hogy az itteni fiatalok méltók arra, hogy a szegedi néptáncosokkal együtt utazzanak ki a törökországi fesztiválra és ott több helyen is fellépjenek majd. Biztos, hogy nagy élményben lesz részük a gyerekeknek, mert a fellépések között a szervezők szabadidős programokat is rendeznek, mondta Berci bácsi. Május 4.-6. között a már megszokott Bihari Tulipán elnevezésű megyei évadzáró turnéra kerül sor, amikor is a szegedi oktatók által felügyelt csoportok számot adnak arról mit is tanultak az elmúlt egy esztendőben. A három napos turné alatt a csoportok fellépnek majd Magyarremetén, Élesden, Margittán, Nagyváradon , Nagyszalontán és többek között marosszéki, dunántúli, dél-alföldi, lőrincrévi, sárközi, szilágysági táncokat láthat majd a közönség.
A táborok közül kiemelte a július 16-22. között a magyarországi Röszkén megrendezendő Bánsági és Bihari Magyarok Népművészeti Találkozóját és Táborát, ahol mezőségi táncokat tanulnak majd a csoport tagjai. Ugyanakkor Csongrád megye több településén is fellépnek majd a résztvevők, így Szegeden, Apátfalván és Röszkén. Július 30.-augusztus 3. között Margittán lesz tánctábor, ahol dél-alföldi táncokra oktatják a gyerekeket, majd az augusztus 13.-17. között Élesden megrendezendő táborban a gyimesi táncokat sajátithatják el a résztvevők.
Az élesdi táncosok szinte minden hétvégéje be van táblázva. Március 15. Élesd, június 1. gyermeknap-Élesd, június 3. Sóvám –ünnepség Rév, június 9-10. Regionális Gyermek Néptánc Találkozó Biharkeresztes, mindezek mellett falunapok, szüreti bálok.
Csodálatra méltó a gyerekek munkabírása, Clep Csilla és Létai Zoltán oktatók hozzáállása, az élesdi és révi szülők anyagi vállalása. Mindenki reménykedik abban, hogy az idei tervek megvalósításához a helyi egyesületek, önkormányzatok, vállalkozók is támogatást nyújtanak majd.


Székkutasi vendégek Réven.

Dorel Cosma Rév és Vígh Viktor, a magyarországi Székkutas községek polgármesterei 2000. április 21-én írták alá a két település testvéri kapcsolatáról szóló szerzõdést.
A tavalyi magyarországi választásokat követõen Székkutas község polgármestere Varga Sándor lett, ugyanakkor a tizenegytagú képviselői testület nagyrésze is kicserélődött. Az új vezetõség úgy gondolta, hogy a két település között kialakult kapcsolatokat tovább kell ápolni, sõt ha lehetséges, akkor még jobban elmélyíteni. Péntek délelõtt a réviek meghívására Varga Sándor polgármester és Rostás Péter alporgármester vezetésével küldöttség járt az anyaországból Réven. A vendégeket a kultúrotthon klubhelyiségében Dorel Cosma révi polgármester, valamint a helyi tanács tagjai fogadták.Varga Sándor a Magyarországról érkezett polgármester üdvözlõ szavai után bemutatkozások következtek, majd a két önkormányzati vezetõ külön- külön bemutatta saját települését, valamint azokat a lehetőségeket amiket közösen kilehetne használni. Megtudhattuk azt, hogy Székkutason fõleg a mezõgazdaságból és állattenyésztésbõl élnek az emberek, a turizmus még gyerekcipõben jár. Cozma Petru, helyi képviselõ felvetésére, aki panziótulajdonos a Sebes-Körös menti településen , Varga Sándor elképzelhetõnek tartotta azt, hogy esetleg a hozzájuk érkezõ német vendégek egy részét Révre irányítsák. A tanácskozás végén a két polgármester ajándékcsomagokat nyújtott át a résztvevõknek, majd egy településbemutatóra került sor. Ennek keretében a vendégek megtekintették a révi ortodox műemléktemplomot, látogatást tettek a duzzasztógátnál, majd megtekintették a református templomot , a Tehnikai Kollegiumot és a Sapard támogatással nemrég felépült Vis Avis csibekeltetõ cég úniós követelményeknek megfelelõ új , modern csarnokát. Az esemény a révi La Contele Dracula vendéglőben közös ebéddel zárult. H.J.

Első R.M.D.Sz. foci bajnokság

Az RMDSZ Bihar Megyei szervezete által kiirt kispályás foci bajnokság egyik elõdöntõjét Élesden rendezték meg a helyi sportcsarnokban.
Március utolsó vasárnapjának délutánján a városi sportcsarnokban került megrendezésre az Élesd és vidéke RMDSz körzetek csapatainak futball mérkõzéseire. Az eseményre, ahová Feketeerdõ, Rév, Magyarkakucs, Örvénd, Pusztaújlak, Mezõtelegd, Pósalaka és Mezõtelki csapatait várták, a végén csak három település képviseltette magát. Így a rendezõk úgy döntöttek, hogy a jelenlévõ mezőtelki, örvéndi és a házigazda élesdi gárda körmérkőzést játszik majd, mindenki megmérkõzik mindenkivel s így dől majd el az, hogy a régióból ki jut majd be az április 28-29-i nagyváradi döntőbe. A mérkőzések sorát az Örvénd-Élesd összecsapás nyitotta meg, mely 1-1döntetlennel zárult. Ugyancsak döntetlen lett a Mezőtelki-Örvénd (2-2) összecsapás eredménye is, míg a döntőnek is beillő Élesd-Mezőtelki õsszecsapást a házigazdáknál jóval fiatalabb játékosokat felvonultató mezőtelkiek nyerték 2-0-ra.

Jótékonysági bál Örvénden.

Jótékonysági bált szerveztek 2007. március 10-én, szombaton este Örvénden. A befolyt összeget a templom harangjainak elektromos árammal történõ működtetésének kivitelezére fordítják.
Lassan gyűltek a résztvevõk az örvéndi kultúrotthonba a 18 órára meghirdetett jótékonysági bálra, pedig a Royal együttes tagjai mindent elkövettek azért, hogy a jó zene minél több személyt becsalogasson a terembe. Az eseményt az Örvéndi Református Egyházközség rendezte, tudtuk meg Kánya Endre lelkipásztortól és a helybéliek mellett a Sebes-Körös menti egyházközségek elnökségei is meghívást kaptak Magyarkakucstól egészen Fugyiig. Két évvel ezelõtt rendeztek még hasonlót, akkor a templom külső javítására gyűjtöttek az örvéndiek. Megtudtuk a helyi templomnak két harangja van, egyik kétszáz, másik pedig több mint 700 kg-os. Sajnos a kisebbik harang már nagyon régen megvan repedve, mondják a presbiterek. Jó lenne megjavitani, ha lehetséges, ha nem, akkor pedig újat öntetni. Ugyanakkor a környéken már több helyen nem kézzel húzzák a harangokat, hanem gombnyomásra működnek, anélkül, hogy a harangozó felmászna a templomtoronyba. Ezt szeretnénk megvalósítani Örvénden is. Este kilenc óra után kezd benépesülni a terem. Az ennivalóról a Nőszövetség tagjai és a presbiterek feleségei gondoskodtak, az itóka beszerzése a férfiak dolga volt. Az 5 új lejes báli belépőkből befolyt összegek a jótékonysági alapba kerülnek, emellett sokan megtoldották ezt külön felajánlásokkal. Közel kétszázan jöttek el segíteni egy jó ügyet és jót mulatni, kikapcsolódni , szórakozni a Royal együttes zenéjére. Mennyivel többen lettünk volna, ha a meghívott Sebes-Körös menti egyházközségekbõl nemcsak a mezőtelki, a mezőtelegdi és a pusztaújlakiak jöttek volna el a rendezvényre.

Felhívás!

Tavaly decemberben a révi Tanács negyvenkilenc évre a Pro Rév Egyesületnek adta ingyenes használatra a liceum egykori ebédlõjét, konyháját, székház és falumúzeum céljára. A termek azonban teljes felújítást igényelnek. Ezért felkérjük minden kedves olvasónkat, hogy a munkálatok sikeres kivitelezésének érdekében támogassák egyesületünket jövedelemadójuk 2%-nak a felajánlásával. Köszönjük!
Adataink a felajánlási űrlap kitöltéséhez a következõk: Asociatia Pro Rév Egyesület, 417615 Vadu-Crisului , nr.640, Bihor, Cod fiscal 15435046,
IBAN :RO13BPOS05103389263ROL01, Banc Post Alesd.

Az 1848-49-es eseményekre emlékeztek Réven.

Gazdag program volt március 18-án, vasárnap Réven a református templomban. Az igét a Magyarországról érkezett Tóth Imre lelkipásztor hirdette, ezt követõen keresztelésre került sor, majd megemlékeztek az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról.

Zsúfolásig megtelt március 18-án, vasárnap délelõtt a révi református templom, ahol a fél tizenegy órakor kezdõdõ igehirdetésen Rév magyarországi testvértelepülésérõl Székkutasról érkezett Tóth Imre lelkipásztor János evangéliuma, 15. részének, 13. és 14. versei alapján hirdette az Úr igéjét.
Hálás szívvel köszönöm meg a lehetõséget, hogy itt lehetek Réven, itt állhatok ezen a szent helyen és hozzátok szólhatok, mondta bevezetõjében a vendéglelkész. Ezen a napon nekem is szabad szólnom néhány szót a régmúlt eseményeirõl is, hiszen ma az 1848-49-es forradalomról is megemlékezünk. Akkor, 1848-ban egy nép azt mondta, hogy elég volt! Elég volt a rabságból, a bilincsekbõl, és igent mondott az életre, a szabadságra . Azok az emberek lemondtak saját holnapjukról és igent mondtak gyerekeik, unokáik jövõjére. Akkor lehulltak a bilincsek a testrõl és ugyanakkor a lélekrõl is. Mit is üzennek nekünk õseink? tette fel a kérdést az igehirdetõ. Azt, hogy az életre minden körülmények között igent kell mondani. Mert, ha egy nép lemond a gyermekekrõl, akkor elvész. Akkor nincs jövõ, nincs kibontakozás és ez teljesen szemben áll Isten tervével, mert az Isten azt akarja, hogy éljünk és megmaradjunk.
Igehirdetést követõen Boros J. Attila helyi lelkipásztor köszönte meg a vendéglelkész szolgálatát, majd hosszú idő után újra keresztelésre került sor a révi templomban. Mihoc G. Zsolt és Erika lányát ajánlották az Úr kegyeibe és keresztelték meg Petrának. Az ünnepi megemlékezés Bódis Andrea helyi tanító köszöntõjével és programismertetõjével kezdõdött, majd ezt követõen Hasas Réka szavalta el Petõfi Egy gondolat bánt engemet című versét. Hasas János megyei tanácsos ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy nem mondhatunk le a márciusi fiatalok emlékének megőrzésérõl, akik életüket, fiatalságukat áldozták fel egy nemes cél érdekében. Vajon azok a hősök akik a csatatéren hullatták vérüket egy boldogabb jövõ reményében nem érdemelnek-e meg annyit, hogy tiszteletükre a kegyelet koszorúit Réven is minden évben elhelyezzük az emlékhelyeknél? tette fel a kérdést. Ezt követõen a révi kisiskolások és a helyi KRISZ tagjai színvonalas verses-énekes műsort adtak elõ, melynek keretében a szabadságharc Bihar megyei eseményei is felevenedtek. Az esemény a templomkertben folytatódott, ahol Varkucs Róbert elszavalta a Nemzeti dalt, majd a jelenlévõk megkoszorúzták Petõfi Sándor mellszobrát és Bersek József babérkoszorús honvéd huszárezredes kopjafáját. A koszorúzási ünnepségen a Szentjobbról érkezett huszárok álltak díszőrséget Réven a két 48-as emlékhelynél. Az esemény a Himnusz eléneklésével zárult.

Vendég voltam Székkutason.

Különösen színes programmal ünnepelték idén március 15-ét Rév testvértelepülésén, a magyarországi Székkutason melynek keretében koszorúzás, kulturális program, kopjafaavatás is volt. A Sebes-Körös menti testvérközséget a rendezvényeken Juhász Ibolya ny. tanárnõ , valamint Hasas János és családja képviselte.

Délelőtt 11 órakor Székkutas központjában a Himnusz szólamaira több száz résztvevő jelenlétében vonták fel a nemzeti zászlót, majd ezt követően megkoszorúzták az 1848-49-es hősök emlékére felállitott kopjafát. A műsor a Művelődési Házban folytatódott, ahol Varga Sándor polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd a helyi iskola igazgatója történelmi megemlékezést tartott, és a tanulók zenés-verses összeállítást adtak elő.
Ezt követően a jelenlévők kivonultak a Művelődési Ház elé, ahol Rostás János, -aki az 1950-es terror éveiben ellenállóként hosszú időt töltött börtönben -köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük többek között dr.Lázár János hódmezõvásárhelyi polgármestert , országgyűlési képviselőt, dr. Kószó Péter hódmezővásárhelyi alpolgármestert , mely város testülete már több ezer erdélyinek adományozott tiszteletbeli polgári cimet . Dr.Lázár János ünnepi beszédében kifejtette azt, hogy az alföld népe úgy 1848-ban mint 1956-ban úgy vállalta a harcot a szabadságért, az egyenlőségért, hogy tudta azt, tettükért nem kapnak szociális járulékot, anyagi, erkölcsi elismerést. Vajon hányan vannak-e most közöttünk, hányan élnek Magyarországon olyan emberek , akik a szabadságért, semmi haszon reményében életüket mernék áldozni ?, tette fel a kérdést az országgyűlési képviselõ. Külön megköszönte a romániai Sepsziszentgyörgyből érkezett Balázs Antalnak, hogy elvállalta a kopjafákat kifaragását a két helybéli mártír Kovács István és Blahó János emlékére, akiket ötven évvel ezelőtt végeztek ki .
A székkutasi római katolikus és református lelkipásztorok rövid áhitata után Balázs Antal tanár, fafaragó szólt a jelenlévőkhöz. Nagy megtiszteltetésnek vettem azt, hogy engem kértek fel a kopjafák elkészítésére, mondta, majd a népviseletbe öltözött mester így folytatta: Hogy mondhattam volna nemet olyan barátoknak, akik Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgári címet adományoztak nekem és székelyföldi társaimnak. A gerendák amiből a kopjafákat faragtam egy 1901-ben épített ház pincéjének tartópillérei voltak és biztos , hogy hosszú ideig fogja őrizni a kivégzett mártirok emlékét. Ezt követöen leleplezte a kopjafákat és bemutatta mit is jelképeznek a faragott motívumok. Este több mint 200-an jelentek meg a Fűzfa vendéglőben rendezett vacsorán, ahol Varga Sándor polgármester és Hasas János szólt az egybegyűltekhez , Hasas Réka pedig Wass Albert és Ady verseket adott elő. Az est vacsorával és hajnalig tartó mulatozással folytatódott.

Borverseny Mezőtelegden.

A RMDSz mezõtelegdi körzetének szervezésében , 2007. március 17-én, szombat délután negyedik alkalommal rendezték meg a helyi kultúrotthonban a Sebes-Körös menti borversenyt.

Élesdrõl, Biharból, Diószegrõl, Érszõllõsrõl és persze Mezõtelegdrõl érkeztek a versenyzők boraikkal a megmérettetésre, tudtuk meg Beregi János és Filip József szervezõktõl. Tizenöt termelõ , huszonkilenc bora került pontozásra a Fábián Tibor, Dávid György és Kajántó Pál õsszetételû zsûri elé. A versenyt három kategóriában, fehér, száraz, fehér aromás és vörös borok- hirdették meg . A kultúrotthon falain kifüggesztve borral kapcsolatos idézeteket olvashattak az érdeklõdõk, igy például Hamvas Béla a Bor születésérõl írt megállapitását is: Sajátságos, hogy a szõlõ és a bor nem fedi egymást. A finom szőlőből nem mindig a legjobb bor készül. A mostani , mezõtelegdi verseny ismét bebizonyította azt, hogy Bihar megyében sok jó bort készítõ gazda él és tevékenykedik. A nedüket népviseletbe öltözött fiatal lányok szolgálták fel s a résztvevõ gazdák árgus szemmel figyelték a zsűri munkáját és jegyzetelték a kapott pontszámokat. Az eseményre eljött Pete István szenátor és Szabó Zoltán a Megyei Mezõgazdasági Igazgatóság aligazgatója is. Míg a zsűri dolgozott a jelenlévőknek finom gulyást szolgáltak fel, majd Szabadság- szerelem címmel verses-zenés összeállítást tekinthettek meg. A nagyon színvonalas műsor keretében néptáncokat adtak elõ a Szoboszlai házaspár által felkészített mezõtelegdi gyermek -és ifjúsági néptánccsoportok. Ugyanakkor felevenedtek a 48-as forradalom és Petőfi Sándor életének fõbb mozzanatai , és olyan csodálatos versek hangzottak el mint a Nemzeti Dal vagy az Egy gondolat bánt engemet. A lelkes közönség nagy tapsal jutalmazta az elõadókat, majd a borverseny eredményhírdetésére került sor, melynek keretében minden résztvevõt és zsűritagot jutalmaztak a szervezők. A fehér száraz kategóriában az elsõ két helyet az élesdi Török Mihály Bianca és Fehér vegyese nyerte, míg harmadik Kajántó Beáta Bianca bora lett.
Fehér, aromás borok kategóriájában Homonnai Gábor ottonel- muskotálya lett a legjobb, megelűzve Beregi János olasz rizlingje és Gergely György ottonel muskotályát. A vörös borok kategóriájában a zsűri Tivadar Péter 2003-as vegyes vörösét találta a legjobbnak, míg a második és harmadik helyeken Török Mihály és Homonnai Gábor vörös cuvéé-je végzett. Az ezüstérmes borok gazdái: Chifiriuc Regina, 2006-os Rose, Kundi István Pinot Noir-ja, Chifiriuc Veronika-cuvée-je, Homonnai Gábor-cserszegi fűszeres, Beregi János-királyleányka, Chifiriuc Regina -leányka és Chifiriuc Veronika-olasz rizlingje
A bronz érmes borok gazdái: Gyenge Imre-vörös vegyes, Vásárhelyi Nyemec Antal-vörös, Szoboszlai Gáspár-királylányka, Váncsa László-fehér vegyes, Kundi István-vegyes fehér, Fejes Ferencz vegyes fehér, Beregi János Zoltán fehér vegyes, Barabás István fehér vegyes

Emléküket kegyelettel őrizzük!

„Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg.”(Jelenések 14, 13)
Révi magyar közösségünkből az elmúlt negyedévben Hasas Ferencet szólította magához a Teremtő.
Álma felett őrködjön a szeretet és a hála!

Magánszemélyek adóbevallása.

Az adóhivatalokban való tolongást elkerülendő azok az adóbavallásra köteles magánszemélyek, akik postán kapják meg a 200-as kódszámú űrlapot kitöltés után szintén postán is visszaküldhetik. Csak azoknak kell a lakhely szerint illetékes adóhivatalnál beszerezniük az űrlapot, akik szabadúszóként, javak bérbeadásából, adózandó mezőgazdasági tevékenységből, értékpapírok átadásából jutottak tavaly adózandó jövedelemhez, és nem kapták meg postán az adóbevallási űrlapot. A kitöltött űrlapok leadásának végső határideje 2007.május 15.
Ugyancsak 2007. május 15-ig lehet a jövedelemadó 2%-ának átutalásáról dönteni valamelyik nonprofit szervezet javára. A jövedelembevallások leadásának elmulasztásáért 10-100 lej büntetés jár. Bővebb információk a Közpénzek Bihar Megyei Felügyelőségén a 43-30-56 telefonszámon kaphatók

Személyi igazolvány cseréje

A Bihar megyei Lakossági Nyilvántartó felkér minden 14. életévét betöltött romániai lekost, aki Bihar megyei lakcímmel rendelkezik, valamint azokat, akiknek lejárt a személyazonossági igazolványuk, hogy jelentkezzenek a Lakossági Nyilvántartó azon kirendeltségénél, amelynél jegyezve vannak, hogy igényeljék a személyi igazolványt.
Azok a fiatalok, akik a 14. életévük betöltését követő 15 napon belül nem jelennek meg, 25 és 50 lej közötti pénzbírságra számíthatnak. Ugyanígy büntatik az igazolvány elhasználódását, elvesztését vagy lopását, illetve azt is, ha valaki egy megtalált igazolványt nem visz el 24 órán belül a legközelebbi rendőrörsre.(Forrás: Bihari Napló)

Nincs mentesség a tv-és rádiódíj, a telefonbérlet kifizetése alól. Ezentúl pénzt kapnak az érintettek.

2007. január 1-jén lépett életbe az a törvény, amelynek értelmében a látás- és hallássérültek költségkiegészítésben részesülnek. Ez a kiegészítés hivatott helyettesíteni a tv-és rádióbérlet, illetve a telefonbérlet kifizetése alóli mentességet. Igy a súlyos látássérültek 80 lejt kapnak ( 60 lejt telefonra, 20 lejt tv – és rádióadóra, illetve egyebekre), az erőteljes sérültek 60 lejt, míg a közepesen sérültek 30 lejt kapnak. A telefonhasználati díj mellett az érintettek a televíziü-és rádióilletéket is ki kell fizessék.

Szülőfölden magyarul.

Nevelési-oktatási ( gyermekenként 20.000 forintnak megfelelő lej), valamint tankönyv –és taneszköz ( gyermekenként 2400 forintnak megfelelő lej) támogatásban részesülhet az a pályázat benyújtásáig 18. életévét be nem töltött kiskorú aki Romániában működő oktatási intézményben alap-vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja, valamint az, aki fakultatív magyar nyelvű oktatásban részesül és lakóhelyének megfelelő közigazgatási egységben nincs megfelelő szintű magyar nyelvű oktatás.
Hallgatói támogatásban ( hallgatónként 2800 forintnak megfelelő lej) részesülhet az a hallgató, aki Romániában működő felsőoktatási intézményben tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja.
A pályázati adatlapokat és a kötelező mellékleteket ajánlott postai küldeményként az Iskola alapítvány címére kell küldeni legkésőbb 2007. április 30-ig.

Próbatesztet írnak májusban a hetedikes diákok.

Az oktatási minisztérium tervezete szerint május 4. dátummal a hetedikes diákok egységes tesztet fognak írni. Az elképzelések szerint matematikából, anyanyelvből és román nyelvből fognak tesztet írni. A tételeket a vizsga napján elektronikus úton fogják továbbítani. Az egységes teszt megszervezéséről szóló javaslat azután született, hogy a tanügyminisztérium a 2007-2008-as tanév végén meg akarja szüntetni az országos teszteket, vagyis ez az elhatározás a jelenlegi hetedikeseket fogja érinteni.

Anyák napjára.

“Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket. Felkel éjjel, az ő derekát felövezi erővel, megerősíti karjait, hasznos az õ munkálkodása.” ( Prédikátor könyve 1.)

A teremtéstõl kezdve az asszony szívébe mélyen bevésődött a vonzalom , szeretet valakikért. Az Úr akarata szerint bölccsé, értékessé tette, jókora felelõsségérzettel, gondoskodó, aggódó, szeretõ nővé, de a férfival egyenlõ jogokat élvezve. Szenvedélyes, engedelmes, de ugyanakkor a szenvedõ, gyermeket megszülõ szerepét bátorsággal vállalva.
Matthew Henry író ezt vallja: “Isten az asszonyt Ádám egyik oldalbordájából alkotta, nem a fejebõl, hogy uralkodjon rajta. Nem is a lábából, hogy a férfi elnyomja, hanem az oldalából, hogy egyenlő legyen vele, hogy karja alatt védelmet találjon, hogy a szíve közelében szeretetet kapjon.” Tehát az Asszony ajándék, Isten különleges adománya, hogy teljessé tegye a környezetét. Önzetlenül, odaadóan, készségesen, örömmel gondoskogjon családjáról, minden szükséges dolgot biztositson, lelki – testi és érzelmi téren egyaránt.
Az anyáknak nemes szerep adatott Istentõl életadó, utódnevelõ szerep akik erkölcsi magatartást, erényeket, értékeket nyújtanak.
A társadalmi kötelezettségeik mellett áldott kiváltság ez a feladat, az ölelés, simogatás, szelíd szó, ápoló kéz, egy esti puszi mennyei fényt áraszthat és eltöltheti melegséggel az otthonokat. Még ezen a napon sem, amely a miénk, nem tudunk megállni, megpihenni, mert gyermekeinkért, családjainkért fáradozunk, a legjobbat szeretnénk adni nekik. Egész életünk az áldozatos, odaadó, aggodalmaskodó, szorgalmas, törekvõ munka szeretteinkért. Ez a fáradozás szent küldetés, amelyet mégis őszinte, örömteli, nemes, példamutató, szeretetteljes törõdessel teszünk, amelyben szivünk - lelkünk benne van!
Igazgyöngy, alázatos, joságos lélek, sugárzó erõ, aki éjjel sem alszik – ezen szavakkal illet bennünket a prédikátor, mint a derék asszonyokat.
Adjon az Isten minden asszonynak, édesányanak, idősnek és fiatalnak egyaránt bölcsességet, hitet, erőt és egészséget, hogy türelemmel, kitartással, szüntelenül örömtõl ösztönözve cselekedjük, azt amit Isten vár el tőlünk: “táplálni és szeretni”.
Boldog Anyák napját és hosszú életet kívánok nagyon sok szeretettel!
Nagy Irma – Teréz óvónő, Szatmárnémeti

Jó tudni!

Mivel sajnálatos módon nemrég tűz ütött ki az egyik révi gazdaság melléképületében és nem volt azonnal kéznél használható telefonszám amin az esetet jelenteni lehetett volna, úgy gondolom a közösség tagjainak igen fontos az, hogy felmerülő problémák esetén ismerjék azokat a telefonszámokat, ahol segítséget kérhetnek:

Helyi Tűzoltó Alakulat: 0259-443037
0743-547 406 (Tinc)
0359-448 930
Rendőrség: 0259-443 022
0740-153 864 (Rendőrörs parancsnoka)
Polgármesteri Hivatal: telefon, fax: 0259-443037
0259-443 136
Családi orvosok: 0259-443 022 (dr.Pantea Gabriela)
0259-443 009 (dr.Albu Gabriela)

Kínai tanítás.

Vehetsz házat, de otthont nem,
vehetsz ágyat, de álmot nem,
vehetsz órát , de időt nem,
vehetsz poziciót, de tiszteletet nem,
megfizetheted az orvost,
de az egészséget nem,
megveheted a lelket,
de az életet nem,
megveheted a sexet,
de a szerelmet nem.



Két révi levente a világháború keresztútján (2.)

Emlékidézésem folyamatát ott szakítottam félbe, hogy 1944. augusztus 31-én az illetékes katonai parancsnokság a gimnazista leventéket elbocsájtotta, lévén, hogy a szamosfalvi repülőtér védműveivel végeztek. Hegedűs Ferivel hazatértünk Révre, illetve jómagam a Zichy- barlang menedékházához.
Látszatra minden a megszokott kerékvágásban futott tovább, de a szállóvendégek erősen gyérültek, míglen szeptember második hetére az utolsóktól is elbúcsúztunk. Ez természetes volt, hiszen a harcok már tőlünk pár száz kilóméterre folytak. A várható eseményeket szüleim meghányták-vetették : az erdőben, emberektől elszigetelten nem maradhatunk. Szeptember második felében leköltöztünk a faluba. Találtunk is egy házat a református egyház közelében : a Zichy-uradalom erdészének építették s most üres volt. Tudomásom szerint napjainkban már nem áll. A nagy kert területét magánházak és az iskola foglalja el.A pályafelvigyázó Marosi bácsi és legény fia segített hajtánnyal, sínszállító platformmal ingósángainkat leszállítani, sőt az EKE vagyonából is a kevésbé terjedelmeseket. A felszerelt konyha, a vendéglő, atizenhat bebútorozott szoba a fosztogatók prédája lett.
Réven tétlenségben, a legnagyobb bizonytalanságban teltek napjaink. A faluban volt néhány rádió, s járt egy pár újság. Így tudtuk meg, hogy szeptember 26-án a szovjet s a román csapatok Szalontát elfoglalták, s Nagyvárad felé törekednek. Viszont itt a magyar közigazgatás és a csendőrség a helyén maradt, mintha a viharfelhők hozzánk el nem jutnának. Október 3-án a községi kisbíró kidobolta: minden 18 és 42 év közötti férfi hadköteles. Mielőbb vonuljon be Margittára, s jelentkezzen a kaszárnyában. Mivel betöltöttem a 19. évemet, ez reám is vonatkozott. Rejtőzésre nem gondolhattunk, hiszen a csendőrörs velönk átellenben székelt. A parancsnak engedelmeskedve Révről népes csapat indult. Jómagam a kipróbált baráttal, Hegedűs Ferivel tartottam.
Súlyos ládáinkkal október 7-én szálltunk fel a kisállomáson, könnyező szüleink hazaváró kívánságai kíséretében. Nem rohantunk a kitűzött végcél felé, hanem Váradon, Feri egyik ismerősénél éjszakáztunk.Ettől az időponttól kezdve naplót vezettem. A továbbiakban olykor ebből idézek.-“ Egész éjjel dörgött az ágyú. A múlt héten Váradra betört oroszokat űzik el a város közeléből. A háború nyoma mindenütt meglátszik, de kiváltképpen az embereken. Idegesek, elégedetlenek, és sokan megtanulnak imádkozni.”
Vasárnap, október 8-án Margittára vitt a vonat, de most sem igyekeztünk a kaszárnyába, hanem Feri egyik itteni kocsmáros ismerősénél a kemény asztalon aludtunk. Végre hétfőn a kaszárnyában jelentkeztünk, ahol nyilvántartásba vettek, és kijelölték szállásunkat. Itt találkoztunk a korábban megérkezett révi leventékkel. Ezt követően a községbe kimenni csak külön engedéllyel lehetett.( Emlékként ezt máig megőriztem.)
A hadvezetőség a front közeledtével a margittai kaszárnyát kiürítette.A leventéket külön, az idősbeket külön századokba osztották, akikre fegyveres tartalékos katonák vigyáztak.A tele katonai raktárakat csak kis részben tudták kiüríteni. Naplómba most ezeket jegyeztem föl: “Mi , leventék, a podgyászunkon kívül 3-3 pár bakancsot is cipeltünk gyalog a szilágysági cél felé. Útközben sokan megszöktek a csapattól, kiváltképpen román emberek. Átázva, nyakig sárosan érkeztünk meg a 28 km-re lévő tasnádi kaszárnyába. Itt már rengetegen voltak. Nagy a fejetlenség. Hiányzik az átgondolt irányítás. Aki akar, egykönnyen megszökhet.”
Jómagam és leventetársaim is leléphettünk volna. Manapság gyakorta eltöprengek: miért nem tettük? Ennek több okát említhetném. Hazafias érzésből. Négy éven át nekünk azt tanították, hogy a hazát életünk árán is meg kell védenünk. Ezt a becsület is parancsolja. Másrészt a sajtó, a rádió s a filmhíradók a szovjet rendszert s a hadsereget visszatetszést keltő módon mutatta be. A német győzelmet közelinek hírdették a V-1 és a V-2 rakétáknak köszönhetően. Végül pedig itt voltak az azonos korú társak, sőt családos román emberek is. A tasnádi kaszárnyában lévőknek a 80%-a helyben maradt.
Anélkül, hogy komoly katonai kiképzésben részesültünk volna, öt nap múltán, október 16-án századunkat a vasútállomásra irányították. Oldal nélküli vagonokra kellett fölszállnunk, amelyeken katonai teherautókat menekítettek a Dunántúlra. Szalmát szórtunk alájuk, és nyolc éjjelen ezen aludtunk, ha a hideg eső s a gyakori fékezés ezt lehetővé tette.
Közben, október 15-én délben a rádió közvetítette Horty kormányzó kiáltványát: az ellenségeskedést megszünteti a Szovjetúnióval szemben, és fegyverszüneti tárgyalásokat kezd.Látható öröm töltött el mindannyiunkat. Tasnádról indulhatunk haza!
A kellemes hírt-pár óra múltán- egy tragikus bejelentés váltotta föl: a kiáltvány téves volt. A kormányzó Szálasi Ferenc nyilasvezért nevezte ki nemzetvezetővé, aki szerint a harcot a németek oldalán a győzelemig kell folytatni.( Hogy közben mi zajlott le a várban, azóta arról magvas tanulmányok tömege tanúskodik.)
A menekítés során több százan embertelen körülmények között dideregtünk a nedves szalmán. Ha eleredt az őszi eső, bőrig áztunk és föntről, az autó motorjából ránkcsepegett az olaj. Mosakodásra csak akkor kerülhetett sor, ha szerelvényünk állomásban vesztegelt. Itt katonai kondérokból koszthoz is jutottunk. Egyébként útközben erről magunknak kellett gondoskodnunk. A menekülő szerelvények egymás nyomában cammogtak, s a nyílt pályán gyakorta fál napokat vesztegeltünk. Ilyenkor leugráltunk, s a Nyírség almatermését dézsmáltuk meg, Miskolcon túl a krumpli s a kukoricaföldeket.Ezeket sütöttük, főztük, hogy éhen ne haljunk.
Szerelvényünk október 25-én, este érkezett Budapestre, a Keleti pályaudvarra. “ Itt egy III. Osztályú váróterembe terelték a leventéket. Úgy összezsúfolódtunk, hogy a cementre lefeküdni sem tudtunk. Egész éjjel töprengtem:mit tegyem?- Hajnalra határoztam: nyilas katona nem leszek, mert már nem a hazámért. Megszököm! Pest külvárosában, Sashalmon él édesanyám nővére, családjával. Náluk meghúzódom, és kivárom a vesztes háboró végét.”
Hajnaltájt ezt titokban közöltem Hegedűs Ferivel. Neki is azt tanácsoltam, hogy lépjen le, és rejtőzzék el valamelyik rokonnál, vagy ismerősnél. Sajnos ő ilyenről nem tud. Kivert kutyaként tengődjék a menekültek százezreivel? Inkább a többi leventével tart a Dunántúlra. A kiképzés idején nekik kosztott és kvártélyt biztosítanak.
Így történt elköszönésem Feritől, révi barátomtól, hogy ettől kezdve rokoni közösségben várjam a front átvonulását, ami itt sem történt meg halálveszedelem nélkül. ( folytatjuk) Dánielisz Endre, ny. tanár, Nagyszalonta

Közbirtokosság Réven.

A megye többi településéhez hasonlóan Réven is megalakult a helyi Közbirtokosság. A vezetőségbe a következőket választották: Pascar Gavril, elnök, Stiop Petru alelnök, Mérai Zoltán ügyvezető, Domján Imre könyvelő, Cozma Petru, titkár, míg tagok Bica Petru és Matei Ioan . Megtudtuk, jelenleg 147 tagjuk van és 82 hektár legelőt , illetve 138 hektár erdőt kaptak vissza.
Várják az új tagok jelentkezését, akik a belépési kérvényükkel együtt a tulajdonjogukat igazoló birtoklevelet is hozzák magukkal. Az érdekeltek információkkért forduljanak Pascar Gavrilhoz ( telefon: 0359-171975 ), vagy Mérai Zoltánhoz a Révi Polgármesteri Hivatalban.

Magyarkakucs: üzent a múlt a jelennek.

Néhány hete kezdõdtek el a magyarkakucsi református templom belső felújitási munkálatai. A régi karzat kiszedésekor a falban, kis fémdobozban egy régi levelet találtak.

Míg tavaly a templom tetőszerkezetének javitását tűzte ki célul a Református Egyházközség, idén a templom belsõ felújitásáról döntött a presbitérium és a gyülekezet. A tervek között a régi vakolat felújítása, a templombelsõ kifestése, ablakok, ajtók, padok és a karzat cseréje, valamint a központi fûtés megoldása szerepelt. Néhány héttel ezelõtt a templomot kiüritették és elkezdõdtek a belsõ munkálatok. A karzat eltávolitásakor a falból, kis fémdobozban irásos dokumentum került elõ, tudtuk meg Busca Szilágyi Gyöngyi lelkipásztortól és Barabás Imre fõgondnoktól. A levelet Gyökössy József, egykori református lelkipásztor írta 1934.április 20-án, és épitette be a falba az eljövendõ nemzedéknek , a templom felújításának a befejezésekor. Gyökössy tiszteletes tíz éven keresztül(1932-1942) szolgált a helyi gyülekezetben és 1942. január 20-án, hatvan éves korában egy autóbalesetben vesztette életét. Úgy gondolom, a levél tartalmát érdemes megismertetni az olvasóinkkal.
" Békesség az olvasónak!
Ez a református templom javittatott 1934-ik esztendõben. Akkor készültek az uj padok, kis karzat, elõl a torony elõtti kiugró, átmeszeltetett kivül-belül s a templom allseje is lepadlóztatott.
Ebben az idõben az egyház lelkésze: Gyökössy József, gondnoka: Barabás István volt. Presbiterek voltak: Barabás Ferencz id, Barabás Ferencz (liliák), Domján Lajos és Barbás István Imre.-ifj. Mester Sándor Domján Dániel.
A templojavitási munkálatokat az alábbi mesterek készitették: A kõmûves munkát Bolozsán István és Barabás Mihály, az asztalos munkát Anyiszi József. Ugyanez évben épült fel az új parochia is, -a melyek szintén részint helybeli részint örvéndi mesterek készitették.
Nagykakucs község ekkor már Romániához tartozott, amelynek református magyar lakosainak száma 290 lélek. Barabás, Barbás, Domján, Kovács, Pusztai, Faragó, Péter, Mester, Szilágyi, Bárány, Bolozsán, Kulcsár, Lõkös, Rusz, Vincze családok lakták-fõképen a Barabások képezték a község többségét.Templombajáró, jó református családok voltak, csakhogy ebben az idõben, a melyben nagy volt a szegénység, a gazdasági válság nyomasztó sulya alatt bizony keserves volt az élet. A szegény ember munkájának nem volt értéke!
Ha valamikor ez az írás a falból emberi kézbe kerül, emlékezzenek ránk vissza jó emlékekkel, mi áldást kívánunk utódainknak, soha se hagyják el a templomukat, hitüket, vallásukat s nemzetiségüket!

Nagykakucs 1934 április hó 20-án Gyökössy József, ref. lelkész.

A lap másik oldalán ez áll: 1934 évben volt 900 éves a templomunk."

Talán ez a levél is bizonyíték lehet arra, hogy bizony nagyon régen élnek magyarok a Sebes-Körös völgyében.

Ülésezett a Révi Tanács.

Március 30-án, péntek este 20 órai kezdettel tartotta március havi rendes ülését a révi Tanács. A nyugodt légkörben lezajlott ülésen beszámolót tartott a helyi kollégium és rendõrörs vezetõje is.

Miután Luca Mihai titkár felolvasta az elmúlt havi ülés jegyzõkönyvét és ezt elfogadta a Tanács, Bolojan Dumitru ülésvezetõ ismertette a márciusi gyűlés javasolt napirendi pontjait. Mivel az ülésre meghívták Sorin Mudura iskolaigazgatót is, aki 2006. szeptemberében neveztek ki a Tehnikai Kollégium élére, Dorel Cosma polgármester javasolta, hogy az önkormányzat elõször hallgassa meg a tanintézet vezetőjének beszámolóját. A képviselõk elfogadták az indítványt és átadták a szót az iskolaigazgatónak. Megtudhattuk, hogy befejezõdtek a Kollégium B épületének, a bertényi iskola, valamint az egykori internátus épületének felújítási munkálatai. A helyi tanács segítségével sikerült rendbetenni a problémás mellékhelyiségeket illetve megrendelték az óvoda felújítási tervét. Mihoc. G. Ferenc tanácsos arról kérdezte az igazgatót, hogy milyen megoldást lát arra, hogy a magyar tagozaton megmaradjon mind a két tanítói állás. Ősztõl még legalább öt gyereket kéne Révre a magyar tagozatra iratni a környezõ településekrõl, ahoz, hogy az egyik állás ne szűnjön meg, mondta Mudura Sorin.
Megtudhattuk továbbá azt, hogy a következõ tanév beiskolázási tervében három liceumi osztály és két szakosztály( arte si meserii) indítása szerepel. Az ülésen részt vevő Hasas János szerint nem lesz könnyű más településekről, például Kakucsról magyar gyerekeket a révi iskolába iratni, hiszen évek óta senki nem érdeklődött felőlük , megfelelő buszjárat egyenlőre nem működik Révre, ugyanakkor az ottani gyerekek megszokták az élesdi tanintézetet. Az sem elhanyagolható tény, hogy Réven az V.-VIII.-ban a román nyelv és irodalmat minden évben más tanár tanítja. Ez is egy ok amiért gyerekeink ebből a tantárgyból a leggyengébbek. Felhozta továbbá azt, hogy vannak eredményesen oktató, más településekről ingázó tanárok és ha az iskola vagy az önkormányzat nem vállalja fel a támogatásukat félő, hogy ősztől ezen pedagógusok nélkül marad a Révi Kollégium. A következõ napirendi pontra térve a képviselõk megszavazták azt a bizottságot, amely lebonyolítja a szemétszállitó cég kiválasztására kiírt licitet, majd eldöntötték azt, hogy községi szinten a hivatal három éjjeliőrt alkalmaz . Az éjjeliőrök fizetését a lakosságtól begyűjtött illetékből fedezik majd, melynek értéke gazdaságonként 20 lej évente. Elhatározták továbbá, hogy a helyi katasztrófaelhárítási alakulat tagjait sürgősségi beavatkozás esetén óránként 10 új lejjel javadalmazzák majd. A Polgármesteri Hivatal szerkezeti felépítésében változást jelent az a tény, hogy három éjjeliőrrel nő a létszám, ugyanakkor hamarosan egy környezetvédelmi mérnököt alkalmaz az önkormányzat. Ezek után Fildan Valentin, a helyi rendőrőrs parancsnoka tartott beszámolót. Megtudhattuk, a rendőrség épülete belső felújításra szorul, ám mivel nem a község tulajdona ezen munkálatokra nem költ az önkormányzat, de megszavaztak viszont havi 100 liter benzinköltség megtérítését. Az ülés végén az “egyebek”-nél a hivatalhoz benyújtott kérvények megvitatása következett. A tanácsosok megszavaztak többek között 1500 lejt a révi fiatalokat is felvonultató Rezeda néptánccsoport törökországi fellépésének a támogatására, valamint egyetértettek azzal, hogy a Transilvania televízió a Sate bihorene műsorában idén Rév községet is bemutassa majd egy élő adás keretében. A többórás műsor nettó 1500 Euróba kerül majd. Az ülés végén Dorel Cosma felolvasta azt a felkérést, amelyben a magyarországi Körösszegapáti önkormányzata testvértelepülési szerződés megkötésére kéri fel a Sebes-Körös menti község vezetõségét és amelynek hivatalos aláírására ünnepélyes keretek között augusztusban kerülne sor az anyaországban.


Régi receptek.

Czifray István 1888-ban megjelent Magyar Nemzeti Szakácskönyvéből.
Sör leves
Tölts fazékba egy itze (7 deci) fehér sört, vess bele egy kevés fa- és czitromhéjat, valamint czukrot is, hogy édes legyen, s főzd meg mind együtt.Üss más fazékba nyolcz tojásszéket, sodord jól el, öntsd reá a forró sört s azután ismét sodord, végre tálald ki hosszában szeldelt zsemlyére.
Lúdmáj rizskása-körítéssel.
Végy egy szép lúdmájat, mosdíés sózd meg s tedd azután rézlábasba, rakj a máj alá kilencz vagy tíz szelet vöröshagymát és sárgarépát szeletekre vagdalva, spékeld meg a májat szegfűvel, önts reá fél meszely ( 2 deci) tejfelt, azután pedig hints reá egy marék zsemlyemorzsát s több apró darab vajat s borítsd le vas fedővel.Rakj alul-felül pártüzet, hagyd egy óráig sülni, hogy egészen keresztülsüljön, azután vedd ki, szűrd le a zsírt a mártásról, a megmaradt gyökerekre egynéhány kanál levest önts s forrald fel hirtelen.Tedd azután tálba a májat, hol már készen legyen a kerítés, s szűrd reá a csekély mártást.


Fűben, fában orvosság

Sorozat Rév gyógynövényeiről.
Közönséges cickafark (coada soricelului)
Tudományos neve: Achillea millefolium, a Trójai háború hősére, Akhilleszre utal, aki barátjának sebeit ennek a növénynek nedvével átitatott vászonnal kezelte( egy antik görög edényen fekete alapon , vörös fetékkel ez a jelenet látható). Valóban
ez a gyógynövény kitűnő vérzéscsillapító,gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatású.
Ez a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, évelő, lágy szárú növény hazánkban, a magasabb vidékek kivételével szinte mindenütt megtalálható.
Tarackszerű gyökértörzséből 30-60 cm magas szár fejlődik ki. Tőlevelei hosszabbak, a száron feljebb egyre kisebbek, többszörösen, szárnyaltan szeldeltek, gyéren szőrösek. Apró virágai fészek virágzatba tömörülnek, melyek sátorozó, összetett, fehér virágzatot alkotnak. Júniustól őszig virágzik.A virágos részt,arsznyi szárral együtt, napsütésben szedjük, árnyákon szárítsuk. A sárgás, rózsaszín vagy lilás virágú cickafarkok egyike sem gyógynövény.
E növény proazulin nevű illó olajat, achillein glukoalkaloidot, keserű anyagot, aszpargint, glikozidát, gyantát, akonitsavat, un. nyomelemeket (pl. ként, vasat, magnéziumot, klórt, káliumot, kálciumot) tartalmaz.
Teáját különböző szervek vérzései ellen, gyomor, bélfekély, máj és epehólyaggyulladásnál, légzőszervi megbetegedésekre használják. Vérnyomáscsökkentő, étvágyjavító, görcsoldó hatású. Főzete, szemgyulladásra, űlőfürdő formájában női bajok kezelésére ajánlott.
A tea ne legyen túl erős, kb. két kávéskanálnyi drogot (szárított ,fekaprózott gyógynövényt) 3 dl vizzel lefle leforrázunk ,nem több, mint 3 percig főzzük, fél óra múlva leszűrjük, kortyolva fogyasztjuk,édesíthetjük.
leforrázzuk,,nem tovább ,mint 3 percig főzzuk, egy fél óra múlva leszűrjük, édesíthetjük. Több (2-3) csészényit igyunk meg naponta, kortyolgatva.
Legyen minden családnak gyógynövénygyüjtő tagja! Juhász Ibolya, ny. tanárnő

Adatok Karácsony Imre emlékezetéhez.

Karácsony Imre lelkipásztor egy évtizeden keresztül szolgált Réven. Családfájáról, életéről tudunk meg értékes adatokat a Budapesten élő Karacs Zsigmond tanulmányából.
Több éves előkészület után 1881. október 31-én nyílt meg Debrecenben a református zsinat, mely közel egy havi munkával megalkotta az egyház alkotmányát, ebbe beillesztette a határozatképes konventet. Megszüntette a szabad lelkészválasztást, helyette az egyházközségek osztálybasorolásához kötött pályázati rendszert vezetett be. Ekkori határozatuk szerint a református egyház” evangélium szerint reformált- röviden ev.ref.-magyarországi keresztyén egyház”-nak nevezte magát. Az evangélikusokkal való összetévesztés lehetőségét adó jelzőt 19ö7 után nem használták. A konventet kötelező felelősség és figyelem a református szórványterületek segítésére messzemenően kiterjedt. E gondoskodás megtestesülését észleljük Karácsony Imre révi körlelkész 1894. május 12-én a Debreczeni Protestáns Lapban megjelent az egyetemes református és magyar közönségtől további segítséget kérő szózatában: “A révi ev. ref. Egyház hosszó idő óta egyenlőtlen küzdelmet folytat a létfentartás nagy munkájáért a tulnyomó számú román ajkú, gör. Kath. és gör. Keleti vallású lakossággal szemben. Egyedül áll Biharvármegye keleti szélén, mint sziklabércz a tenger hullámai között, elszigetelten a magyarságtól s az ev.ref. egyház többi részeitől. Épen azért fontos hivatást kell betöltenie úgy vallási, mint nemzetiségi szempontból. Ennek tudatában a főtiszt. Konvent bölcsessége e fenyegetett vidéken már három év előtt Rév központtal 30 községből álló missiói állomást létesített.
Karácsony Imrére emlékezve akár sorsszerűnek érezhetjük azt a küzdelemet amit a családja történetét böngészve már négyszáz éve látunk a megmaradásért és amit a maga korában szükségszerűen ű is folytatott. Éppen 400 esztendeje, hogy 1606. október 14-én Bocskai István fejedelemtől Kassán címeres nemeslevelet nyert “Czeknői Karaczon Gergel” aki “ az mi hazanknak Közönséges megmaradasaert és szabadsagaert indittatott hadainkban, az ő jeles és hőséges szolgalatnak alhatatos nemeivel, annira igiekezet”...”altala az ő verzerint valo attafiait Karaczon Andrast, és Karaczon Istvánt”...”az Magyar orzaghi és Erdeli Nemesek giélekezeti es zama közzé zamlalliuk”. Mindebből kiviláglik, hogy az 1606. június 23-án megkötött Bécsi béke létrejöttéhez, ami egyben a magyarországi protestánsok vallásszabadságának legfőbb biztosítéka volt, a Karácsony család egyik tagja is élete kockáztasával hozzájárult.
A Karácsony család adománylevelébe írt Czeknői, mai formájában Csökmei nemesi előnév, a korabelifejedelmi címereslevél adományozás szokásainak megfelelően az akkori lakóhelyükre a Sárréten letelepült Bihar megyei Csökmőre utal. Jakó Zsigmond Bihar megye a török pusztítás előtt című munkájában említi, hogy Csökmőn már 1526 előtt előfordul a Karachon családnév.
A Margitta környéki 1347-ben szereplő rövid életű Csökmő a XV. században már nem létezett. A Karácsony családot tehát a sárréti Csökmőhöz köthetjük, mely 1552-ben a Csákyak és a váradi káptalan birtoka. Az utóbbi tulajdonjoga 1560, a reformáció térhódításával megszűnik. Az 1571. évi defter szerint lakosai, köztük Karácson Péter, a törököknek adózik, amint Györffy Lajos Adatok az Alföld törökkori településtörténetében látjuk.
Jakó egy 1588.évi dézsmajegyzékben Karaczon alakban találja a nevüket. A Szolnok Megyei Levéltár évkönyveinek 4-ik kötetében Ágoston András ismerteti a Szolnoki Szandzsák 1591-92. évi összeírását. Csökmőn megtaláljuk a család akkor élő férfi tagjait: Karácsony Boldizsár nős, fia András nőtlen, fia János nőtlen, Miklós szolga nőtlen, fia István nőtlen, fia Gergör nőtlen. Iukinich Imre Erdély területi változásai a török hódoltság korában munkája szerint 1599-ben és 1604-ben a Csákyak birtokaként írták össze a pustán álló Csökmőt.Szétfutott lakosai közül a Karácsony családból András, István és Gergely maradhatott életben, s közülük Gergely Bocskai zászlai alá állt és vitézségével kiérdemelte, hogy testvéreivel együtt nemesi levelet nyerjen.( folytatjuk) Karacs Zsigmond, Budapest.
Révi mesék
Aki mesél: Géczi Hegedűs Sándor
Mese a szegény kecskepásztorról, a nagy családjáról és a lyukas krajcárról(4)
Egy szép nyári délután haza is érkeznek a fiúk. Otthon csak édesanyjuk és három testvérüket találják. A fiúk ép a kertben kapáltak, édesanyjuk pedig a konyhában főzött, hogy meleg ételt tehessen majd a család asztalára. Na , megörültek egymásnak a testvérek, eldobálva kapáikat szaladtak Gyurkáékat üdvözölni.Édesanyjuk nem hitt a szemének, amikor a gyereksereget megpillantotta, mert már lemondott arról, hogy gyurkáékat valamikor is viszontlátja.Imádkozott is sokat szegény, hogy a Teremtő segítse meg abban, hogy fiait még életében viszontlássa, és íme az Úr csodát művelt és teljesítette kívánságát.
Este megérkezett édesapjuk és a többi testvér is. Könnyes szemmel borultak egymás nyakába. Édesapjuk mindannyiukat szemre vette és azt kérdezte a világjáró fiaitól:
-Remélem nem szégyent, hanem dícséretet hoztatok nevünkre. Ekkor előlépett a legidősebb fiú és büszkén mesélte, hogy Gyurka érdemei által mindenütt megbecsülés volt a jutalmuk .A lyukas krajcár szerencsét hozott mindannyiunknak, mondta .Sőt úgy megszaporodott, hogy ezer aranytallér lett a testvére.
Ekkor mindegyik elővette tarisznyáját és az aranykrajcárokat apjuk kalapjába öntötték. A szegényembernek még a haja is égnek állt ennyi aranytallér láttán. A legnagyobb testvér elmesélte aztán azt, hogyan jutottak el Burkus király udvarába, hogyan javította meg Gyurka a lyukas krajcár segítségével a kacsalábon forgó várat. Elmondta az egész történetet, még azt is elmesélte, hogy Gyurka beleszeretet a király lányába.Elmagyarázta, hogy bizony Gyurka és Burkus király lánya könnyes szemmel búcsúztak el egymástól, amikor a fiúk úgy döntöttek, hogy hazatérnek.
Három nap sem telt el, amikor három futár érkezett Burkus király udvarából. Várják a derék legényeket vissza a királyi udvarban, de főleg Gyurkát, mert a királykisasszony azóta sír és szomorkodik. Az apa nem tudott mit is válaszoljon a király kérésére. Hát megkérdezte Gyurka fiát. Édesapám, nem tagadom, én is szeretem a királykisasszonyt és bizony fáj a szívem, hogy szomorkodik miattam, mondta.
Ha Édesapám is áldását adja, akkor én boldoggá teszem a királykisasszonyt. Persze ehez Burkus királynak feleségül kell adnia hozzám a lányát Isten és ember előtt. Meghallván ezeket lóra pattant a három futár , hogy elvigye a hírt a királynak. A királykisasszonynak szomorúan teltek napjai a kastélyban. Gyurka járt eszébe és ilyenkor kiment az istállóba a csikóhoz, akit reá bízott szerelme. Reggelente egy marék kockacukrot adott a csikónak.Ám egy nap csoda történt, a csikó emberi hangon szólalt meg:
Szeresd Gyurkát, mert egy derék legény, mondta a kisasszonynak. A leányban még jobban fellángolt a szerelem lángja és amint a három futár meghozta Gyurka válaszát a királyi udvarba arra kérte apját, hogy ő maga is elmehessen a delegációval a szegény ember falujába, mert már nagyon szeretné látni szerelmét. Másnap hajnalban a királyi delegáció Burkus király vezetésével elindult Gyurkáékhoz. Késő délután érkeztek meg falujukba. Gyurka nem volt otthon. Testvéreivel az erdőbe ment gombát szedni és rőzsét hozni a kemence kifűtéséhez, mert másnap édesanyjuk kenyeret és hamuba sült lángost akart készíteni. Néhány óra múlva, aztán nótázással megérkezik Gyurka is a testvéreivel. Mindegyik kezében egy szatyor gomba, vállukon pedig egy-egy nagy köteg rőzse. Gyurka szíve már messziről érezte, hogy otthon várni fogja valaki akit nagyon szeret. A királykisasszony ahogy megpillantotta Gyurkát mindjárt szaladt az utcára elébe, nyakába ugrott és megcsókolta. Testvérei körbe fogták őket és nagy tapsal jutalmazták a jelenetet, majd üdvözölték a királykisasszonyt. (folytatjuk)

Nevessen velünk!
Jean viccek

-Jean, hol a kiscica?
-A jégszekrényben, uram...
-Nem fog megfázni?
-Nem, uram, mert becsuktam rá az ajtót!

-Jean, kérem a fürdőnadrágomat... most látom, hogy jön a menyasszonyom....
-Tessék, uram, de miért éppen most akarja felvenni?
-Mert úszok a boldogságtól...

-Jean, aludtejet akarok inni...
-Igen, uram, máris teszem aludni a tehenet...

-Hány óra van, Jean?
-Kilenc, uram.
-Akkor adjon el nyolcat, nekünk egy is elég.

-Jean, kifutott a tej...!
-Lehetetlen , uram, minden ajtó zárva van...
Összegyűjtötte dr. Málnási Ferenc, ny.tanár, Kolozsvár

RÉVI MAGAZIN
Kiadja a PRO RÉV Egyesület
417615 Rév, 640 szám. Telefon: 0745-391518
e-mail:
hasas_ioan@yahoo.com
prorevegyesulet@yahoo.com
hasasjanos@freemail.hu

Felelős szerkesztő: Hasas János
Szerkesztő : Dukrét Géza
Számítógépes szedés: Hasas János
Korrektor : Mihálka Magdolna
Tördelő: Szilágyi Gabriella
Fotók: Hasas János
Megjelenik negyedévenként.
Terjesztése ingyenes.
Készült az Europrint nyomdában.
Támogatóink a Bihar Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány.





















Nincsenek megjegyzések: